2015. 09. 18-án, péntek délután zajlott le az ELTE Hallgatói Önkormányzat Tudományos és Tehetséggondozási Bizottságának rendkívüli ülése az ELTE HÖK tárgyalójában. Az ülésen a fő téma a 2015. évi Év Tudományos Rendezvénye díj pályázati kiírása volt. A bizottság a júliusi vezetőképzőn is sokat foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. Az elnök, Lados Tamás célja, hogy a szubjektivitást határok közé szorítsák az előző évekhez képest, az ülésen a pontozás arányairól állapodtak meg, illetve sok fogalmat konkrétan tisztáztak. Az ülésen történteket röviden összefoglaltuk nektek.
Az ülés megkezdése előtt mindenki röviden bemutatkozott, mivel nem mindenki vett részt a vezetőképzőn. A tanácskozás mandátumellenőrzéssel indult, majd az elnök napirendi módosító javaslata szerint két napirendi pontot megcseréltek: a másodikat, a bizottság ügyrendjét megcserélték a harmadikkal, a 2015. évi Év Tudományos Rendezvénye díj pályázati kiírásával.
Az első napirendi pont az elnöki beszámoló volt. Lados Tamás augusztus elsején vette át a posztot Tóth Ritától. Az elmúlt időszakban tervezetet készített az év tudományos rendezvénye díjról és más ösztöndíjakról is. Szeptember 9-én pedig, Kiss Edinával az ELTE HÖK elnökével tárgyalt. Felmerült egy kérés, miszerint a tudományos és tehetséggondozási iroda egyik tagja részt vehessen az üléseiken. Az ELTE fesztnek idén a BTK Gólyavárja ad helyet, ahol a tehetséggondozás is fog kapni egy blokkot.
A beszámoló után az Év Tudományos Rendezvénye Díj pontozásának súlyozását vitatták meg. Az elnök első javaslata az volt, hogy az előadók fokozatait nézve (alapszak, mesterszak stb.) kapjon pontot egy-egy adott rendezvény, így könnyebben tudnák mérni a szakmai tekintélyt. Mivel az is cél, hogy neves, szakmai tekintéllyel rendelkező meghívottak is legyenek a rendezvényeken. Az egyik megszólaló szerint, éppen hogy a fiatalokat kellene motiválni, hogy szerepeljenek ezeken a platformokon.
Így problémás értékelni, mert a hallgatók előadásai nem feltétlenül mérhetők a tapasztalt professzorokéval: például egy akadémikus előadása, egyértelműen szakmailag magasabb szintű, mint egy alapszakos diáké. Egyhangúan leszögezték, hogy az ELTE HÖK nem az előadókat díjazza, hanem a konferenciák szervezését.
A minőség mérése szintén szubjektív, illetve definiálása is. Szakmai visszhang pedig nem mindig van, esetleg a sajtóvisszhangot lehetne mérni, viszont ez nem reális, mert ez nem feltétlenül a szakmaiságot méri. Az elnök szerint, az utólagos médiamegjelenesére, és emellett a nemzetköziségre is külön pontrendszert kellene bevezetni.
A nemzetköziség fogalma pedig egyaránt jelenti, hogy külföldi közönségnek (is) szól az adott rendezvény, és azt is, hogy külföldi előadók is legyenek. Felmerült olyan javaslat is, hogy a nemzetköziség jelentse azt, hogy a konferencia legalább legyen kétnyelvű.
Bizonyos álláspontok szerint ezeket nem lehet előre lefektetni, konkretizálni, csak a pályázatok beérkezése után lehet, de az elnök fontosnak tartja, hogy tisztában legyenek a hallgatók a szempontokkal.
Az inter- és multidsziciplinaritást az előadások témája alapján, számszerűen lehet mérni. Ezek mellett a rendezvény tematikája is nagy hangsúlyt kap az értékelés során. Lados Tamás szerint fontos, hogy egy konferencia valami aktualitás köré legyen felépítve, vagy legalább legyen valami vezérvonala az előadásoknak. A probléma az, hogy a sokszínűség éppen annyira fontos, mint az alább felsoroltak. Tehát a tematikát nagyon nehéz lenne pontozni, így azt egy szimpátiaszavazás után kiveszik a szempontok közül.
Egy másik problémás aspektus az ELTE-s identitás , mert a nézőpont- és tapasztalatcsere is lényeges, vagyis az egyetemköziség (mely az előadókra és a közönségre is érvényes). Ennek orvoslására, kitágítottak egy kategóriát, és az egyetemközséget és a nemzetköziséget egyszerre fogják pontozni. Az ELTE-s identitás előtérbe helyezése tehát nem a pontokban fog megjelenni, hanem feltételként fog megjelenni, hogy a szervezők legalább fele egyetemünk polgára legyen.
A látogatottság mérése nem lenne reprezentatív, mivel egyszeri eseményekről van szó.
A szervezettségnél fontos az interaktivitás is, hogy ne csak egyoldalú kommunikáció legyen a rendezvényeken (pl. workshopok is). A promóció nem lesz külön kategória, mivel ez beletartozik a rendezvény lebonyolításába is.
Az ügyrendi napirendi pontban az elnök elmondta, hogy az ellenőrző bizottság átnézi az ügyrendeket, és egységesíteni fogja azokat. Az új alapszabály miatt változások lesznek: például rendkívüli ülést két napon belül lehet összehívni.
Az ülésen célként elhangzott, hogy az információ jobban legyen áramoltatható, mindenkihez eljusson minden nemű tájékoztatás.
A díjátadó időpontja pedig november 13-án, pénteken lesz, az ELTE díszdoktor avatásán.
Kép: qter.elte.hu
