Észszerűbb lett a helyesírás

2015. szeptember 3-án mutatta be a Magyar Tudományos Akadémia A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadását. Legutóbb 31 évvel ezelőtt, 1984-ben jelent meg új szabályzat, a szótári anyag bővítésével készült lenyomat pedig 2000-ben. Az új kiadás szerzői arra törekedtek, hogy mellőzzék az alapvető változásokat, viszont egy könnyebben használható és bizonyos mértékig rugalmasabb, megengedőbb szabályzatot adjanak a használók kezébe. A változtatások, szabálymódosítások megismeréséhez és elsajátításához a diákok kapnak türelmi időt, a 2017. május–júniusi érettségi vizsgáktól kezdve lesz kizárólagos érvényű a 12. kiadás.

Szép számban összegyűltek a NAZ_7694meghívottak az MTA nagytermében A magyar helyesírás szabályainak hivatalos bemutatóján. Az eseményt Lovász László, az Akadémia elnöke nyitotta meg, aki beszédében megköszönte a szabályzat íróinak szakértelmét, kitartását és türelmét, és hangsúlyozta, hogy az MTA mindenkori elnökének fontos feladata a magyar nyelv ápolása. Azt is hozzátette, hogy természetesen szükség lesz a szabályzat módosítására a későbbiekben is, és a majdani 13. kiadás 2045 táján jelenhet meg.

„A nyelvhelyesség, a szép magyar beszéd a köznevelés fontos része” – kezdte beszédét Sipos Imre, aki a kormányt képviselte a bemutatón. Az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára fontosnak tartja, hogy a pedagógusok pontosan és jól használják a nyelvet, ezért központilag minden oktatási intézménybe elküldik a szabályzat módosításait pdf formátumban. A tanároknak lehetőségük lesz továbbképzésen részt venni, ahol megismerhetik a változásokat. A pedagógusok között kiemelt szerep jut a tanítóknak, illetve a magyar nyelv és irodalom tanároknak, hiszen elsősorban az ő feladatuk, hogy az új kiadást megismertessék a diákokkal. A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy a központi felvételiken és az érettségi vizsgákon egészen 2017 tavaszáig mindkét kiadás szerinti helyesírás elfogadható lesz.

Sipos Imre után az Akadémiai Kiadó vezérigazgatója, Réffy Balázs tartotta meg beszédét. Réffy ünnepi pillanatnak nevezte a 12. kiadás megjelenését, mivel a kiadó a megalapítása óta (1828) összefonódik az Akadémiával, innen ered a kiadói önazonosság. Azt is hozzátette, hogy az MTA-val való széles körű együttműködés folyamatos, tehát az új szabályzat készülése alatt is fennállt, és a kiadó nem szólt bele a tudományos bizottság munkájába. Az igazgató ezenkívül megígérte, hogy a kiadvány mobilapplikációi szeptember végére elkészülnek.

NAZ_7701Ezután Prószéky Gábor, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság elnöke vette át a szót. Felhívta arra a figyelmet, hogy A magyar helyesírás szabályai egyedülálló helyet foglal el a magyar nyelvű kiadványok sorában, hiszen az írói nincsenek nevesítve, maga az MTA a szerző. Elmondta, hogy mivel több tényező is kikezdi a rögzített helyesírást, például a beszéd, a kiejtés, az ízlés és a divat változása, a helyesírási rendszereken időnként szükségszerűen változtatni kell. „Nincs jelentős szabályváltozás, de megengedőbb, pontosabb és követhetőbb az új helyesírás” – jellemezte a szabályzatot. Kitért arra is, hogy a helyesírás társadalmi következményeket von maga után, például aki megsérti a helyesírási normát, stigmatizálhatják. De az erős szankcionálás finomítását nem a szabályzattól, hanem a népneveléstől kell várni.

A bemutatót Keszler Borbála, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság korábbi elnöke zárta. A professzor asszony részletesen kifejtette a 12. kiadás elkészítésének folyamatát. A bizottság 2003-ban hozott határozatot az egész szabályzat átvizsgálásáról, és 2010-ben hagyták jóvá a javított változatot. Ezt azonban megelőzte egy széles körű konzultáció, melynek során az elkészült munkaanyagot véleménykérési céllal különböző szakmai fórumokhoz juttatták el. Az összeállítást megkapta az MTA Nyelvtudományi Intézete, 30 gyakorlóiskola és gimnázium, 9 magyar munkaközösség, a magyar egyetemi és főiskolai nyelvészeti tanszékek, illetve 22 magyar nyelvészettel foglalkozó európai tanszék. Az így beérkezett javaslatokat megvitatták, és egy részüket beépítették a szabályzattervezetbe. A szótárrész kidolgozása Tóth Etelka vezetésével 2011-től 2014-ig tartott, és mintegy 8000 új szó került bele a 11. kiadás legutóbbi lenyomatához képest.

Keszler hat csoportra oszNAZ_7685tva ismertette a legfontosabb változásokat. Ezek között szerepelt például egyes szabálypontok kihagyása, enyhítése, vagy épp bővítése, illetve új szabálypontok beiktatása. Változás történt a helyesírás hagyományos rendszerében: a magyar tulajdonneveket ezentúl nem kell egyszerűsíteni, tehát például a Mariann-nal, Bernadett-tel alakok lesznek a helyesek. A képzőszerű utótagok (-féle, -fajta, -szerű) pedig szabályos utótagokká váltak, ezért összetételként kell őket kezelni: észszerű, viaszszerű. Ezenkívül más okokból kifolyólag, de jó néhány szónak változott meg a helyesírása. Íme, egy-két példa közülük: árbóc, búra, szabadvers, vegyesúszás, nap-éj egyenlőség, örökkön örökké, setesuta. Néhány szó pedig kétféleképp is írható: méhvel vagy méhhel, 1-jén vagy 1-én, e-mail vagy ímél.

Összességében elmondható, hogy a 12. kiadás nem tartalmaz nagyszabású, az egész rendszert átformáló változásokat, de azért így is lesz mit megtanulniuk a diákoknak és minden, a helyesírást fontosnak tartó magyar embernek. Annyi biztos, hogy az új szabályzat a korábbi kiadásokhoz hasonlóan meghatározó lesz az elkövetkező 20–30 évben.

Fotók: Nagy Ádám Zoltán, ELTE Online