Heti tudomány

A hét tudományos hírei egyben.

  • Az ELTE BTK Régészettudomány Tanszéke ismét különleges lelőhelyre bukkant. Ahogy arról korábban beszámoltunk, augusztusban a régészek bronzkori sírokra bukkantak a Nógrád megyei Jobbágy község határában.A mostani ásatáson a római katonaváros Brigetio díszes fürdőkomplexumát és csatornázott, padlófűtéses házait tárták fel. A leletekre a Komárom-Almásfüzitő árvízvédelmi projekt kiépítését megelőző ásatások során bukkantak. Brigetio az időszámításunk utáni 1-5. században létezett és a birodalom 30 legfontosabb települése közé tartozott, mivel egyike volt a császárkorban azon kevés városi rangú településeknek, ahol légió állomásozott. A lelet másik különlegessége, hogy a légióváros mellett hatalmas kiterjedésű katonavárost és polgárvárost is feltártak, ilyen szerkezetű településekből pedig mindössze  tucatnyi létezett a Római Birodalomban, amely 20 ezer városi rangú települése közül 30-ra tehető azok száma, amelyek mellett a császárkorban egy-egy légió állomásozott. A területet viszonylag későn kezdték a régészek feltárni, az első ásatások az 1920-as évek végén kezdődtek. Borhy László akadémikus, a Régészettudományi Intézet igazgatója a polgárváros területén folyó ásatásokat 1992 óta irányítja. Ahogy elmondta: „az elmúlt 23 ásatási szezonban sikerült jobban megismerni a polgárváros struktúráját, gazdagon díszített lakótelepeit és utcahálózatát. A használati tárgyak mellett birodalmi szinten is kiemelkedő jelentőségű művészeti alkotásokat – falfestményeket, kő- és bronzszobrokat tártunk fel”. A mostani ásatás azért jelentős eredmény, mert a közel egy évszázada tartó feltárások együttvéve sem hoztak ekkora területű és egybefüggő városrészt. A leletek között találhatóak épületmaradványok, fűtőcsatornák, de légiók pecsétjeivel bélyegzett téglák és tetőcserepek is előkerültek. A legnagyobb szenzáció a 800 négyzetméteres fürdőkomplexum feltárása volt.

 

  • „Színpadon a természettudomány” címmel oktatási fesztivált rendeztek Debrecenben. A program a 2005-ben indult és Európa-szerte megrendezett Science on Stage kezdeményezéshez csatlakozott, amelynek célja a természettudományok népszerűsítése. Az eseményen pedagógusok fizikához, biológiához és kémiához kapcsolódó kísérleteit szemlélhették meg az érdeklődők. A bemutatók közül a zsűri kiválasztotta a legjobbakat, akik jövőre Londonban, a természettudományokat oktatók összeurópai versenyén mérkőzhetnek meg. A kiválasztott kilenc tanár közül két ELTE-s kötődésű tanárt is kiválasztott a Kroó Norbert által vezetett szakmai zsűri: Piláth Károlyt, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola tanárát és Róka Andrást, az ELTE TTK Kémiai Intézet tanárát. Ezúton is gratulálunk nekik!
  • Ha pedig kémia, az iflscience.com 5 pontban összeszedte a leggyakoribb tévhitet a vegyszerekről:
  1. Lehetséges a vegyszermentes élet. A minket körülvevő környezetet – a levegőtől kezdve az ételeken és italokon át – mindenütt áthatják a vegyszerek, élhetünk akár egy kis faluban, vagy nagyvárosban.
  2. Az ember által készített vegyi anyagok veszélyesek. Az, hogy egy kémiai anyag természetes vagy mesterséges, semmit nem árul el arról, hogy veszélyes-e vagy sem. Például a nátrium-tiopentál, amelyet a halálra ítéltek injekciójában használnak, ugyanolyan toxikus, mint a mandulában és az almamagban található amygdalin.
  3. A szintetikus vegyi anyagok rákot okoznak. A hírügynökségek és azok az úgynevezett „brit tudósok” szeretik kijelenteni, hogy bizonyos anyagok közvetetten rákot okoznak. A valóságban korántsem ilyen egyszerű a helyzet. Ahhoz, hogy megállapítsák a szakértők, hogy valóban okozója lehet a daganatos megbetegedéseknek valamely vegyszer, az egybeesések mellett további megfigyelések is szükségesek.
  4. Az, hogy ki vagyunk téve a vegyszereknek, egy időzített bomba. Mióta az első kémiai kísérletek megtörténtek, a vegyi anyagok jelentős részét képezik életünknek. Akkor miért kezdtünk el most hirtelen mindezen aggódni? Mert a hihetetlen pontos műszereknek köszönhetően most már ki tudjuk mutatni, hogy a minket körülvevő környezetben mennyi vegyszer található. Nem nehéz kimutatni, hogy például mennyi antibiotikum található egy medencében, vagy, hogy kokain van az ivóvízben.
  5. Egy ellenőrizetlen és szabályozatlan kísérlet alanyai vagyunk. A valóságban a gyártás szigorúan ellenőrzött folyamat. Az élelmiszergyártásban használt szintetikus anyagok például egy tucat biztonsági vizsgálaton mennek keresztül mielőtt bármit is kezdenének velük, de a gyógyszergyártásban is hasonló szigorú elvárásoknak kell megfelelniük a felhasználni kívánt anyagoknak. Szóval semmi pánik: vegyészek gondos ellenőrzés után engedélyezik a vegyi anyagok használatát, ami aztán akár a mi életünket könnyítheti meg..

 

És végül a heti programajánlónk:

– Holnap a Trafóban Technology Meetup-ot tartanak, ahol fiatal alkotók, tervezők, művészek mutatják be, hogy hogyan is lehetne élhetőbbé tenni a környezetünket. A rendezvényről bővebben itt olvashattok.

– Aki a szünetben egy kicsit kötetlenebb programra vágyik, annak itt a Logixity szabadulós játéka. Az ELTE-ről az IK, TTK és TáTK hallgatóit várják, akik közül talán a nyertes csapat is kikerülhet. A nyeremény pedig egy vacsora a Trófea étteremben. Bővebb infó itt.

(Forrás: gepnarancs.hu, elte.hu és iflscience.com)

(Kép: gepnarancs.hu és jvic.com)