Kereszttűzben Jeszenszky Géza

Jeszenszky Géza oslói magyar nagykövet részvételével került sor a Roma Club kerekasztal-beszélgetésére az ELTE TáTK-n „Roma kutatások és hatásaik” címmel november 21-én. Forrtak az indulatok a Lágymányosi Campus konferenciatermében.

A Roma Club Alapítvány célja a roma kultúrát a tudományban övező mítoszok, tévhitek eloszlatása volt. Az esemény aktualitását Jeszenszky Géza nagy port kavaró egyetemi jegyzete adta, melyben a romák vérfertőző kapcsolatairól ír.

Minden mondatomért vállalom a felelősséget” – jelentette ki a nagykövet nyitóbeszédében. Véleménye szerint az lenne a rasszizmus, ha nem kulturális, hanem genetikai okokra vezetné vissza a romáknál gyakori fogyatékosságokat. A kisebbségekről szóló fejezet állítása szerint ez „rokonszenvező bemutatása a helyzetnek”, önmagát pedig a romák jó barátjának tartja.

Czeizel Endre genetikus az egészségtelen életmódban látja a fogyatékosság kialakulásának fő okát, mely a mélyszegénységre vezethető vissza. Kutatási adatokkal támasztotta alá, hogy a roma közösségekben 16-szor gyakoribb az unokatestvérek közötti házasság, mint a nem romáknál, ugyanakkot hozzátette: az ilyen kapcsolatok egészségügyi kockázata csekély, a törvény sem tiltja ezeket. Kijelentette, az ellentéteket csillapítani kell, nem szítani.

Heves taps követte a történész Karsai László szavait. Véleménye szerint Jeszenszky mondata elfogadhatatlan, a könyv felületes, összecsapott, és durva történelmi tévedéseket tartalmaz. A botrány kirobbanása után több e-mailt is váltottak a nagykövettel, melyekben kérte, vonja vissza a szerencsétlenül sikerült mondatot. Jeszenszky válaszában fenntartotta korábbi kijelentését; néhai barátját pedig feljelentőnek tartja, aki lejáratta őt a norvég holokauszt központ előtt, és zsarolta a Raoul Wallenberg konferencia szervezőit távolmaradási szándékával. Karsai szerint zsarolásról szó sem volt, csupán úgy érezte, nem mehet el a konferenciára Jeszenszky vendégeként.

Vajda Zsuzsa pszichológus szerint a kirobbant botrány csak pótcselekvés, a társadalom lelkiismeretének megnyugtatása. A roma kultúrát egy beteghez hasonlította, akinek el kell mondani a diagnózist, mert a letagadás nem megoldás. Egy, a közönség soraiból érkező véleményre, mely szerint a kisegítő iskolákba kerülő roma gyerekek intelligenciaszintjét olyan kultúrafüggő tesztekkel mérik, melyek garantálják a rossz eredményt, Vajda magából kikelve válaszolta: az élet is kultúrafüggő, hiába táncol vagy énekel valaki szépen, abból nem lehet megélni.

Sík Endre, a TáTK oktatója Czeizel okfejtését kritizálta. Szerinte egy 30 évvel ezelőtti kutatás eredményei ma már nem lehetnek helytállóak. Másrészt egy deviáns csoport viselkedése olyan mértékben befolyásolhatja a kutatási eredményeket, hogy az hamis képet mutathat az egész közösségről. Szerinte Jeszenszky mondata rasszista hatású, hiába nem ez volt a szándék.

Kóczé Andrea szociológus sikerként könyvelte el, hogy a romákat ért vádakra romák válaszolhatnak. Szerinte sokan rasszista logikával próbálnak érvelni, hiszen egy partikuláris problémát magyaráznak általánosításokkal. A romák intézményes diszkriminációval kénytelenek szembenézni egész Európában.

A közönség aktívan nyilvánított véleményt, gyakori volt a taps a szimpatikus mondatok után, és a gunyoros morajlás is a nagykövet vagy a pszichológusnő egy-egy kijelentését követően. Többen skandálva követelték Jeszenszkytől, hogy kérjen bocsánatot.

Jeszenszky Géza végezetül kifejtette, az a célja, hogy Magyarországon egészséges gyermekek szülessenek, és ha a botrány árán hozzá tudott járulni ehhez, akkor ő már elégedett. Tanulással, munkával és egymás meghallgatásával lehet a kisebbség helyzetén változtatni.

A rendezvényről készült vágatlan videó megtekinthető itt.

Fotó: Huszti István – index.hu