Dr. Egyed Katalin „A társas lény – kiskorában: babakutatások a társas viselkedés fejlődésének területén” című előadásával nyitotta új évadát a Pszichológiáról Mindenkinek előadássorozat november 15-én.
A rendezvénysorozat célkitűzése pszichológiai ismeretterjesztés laikus érdeklődők számára. Az idei évad központi témája a gyermek, a többi előadás is e téma köré fog szerveződni. Az aktuális rendezvény közönsége meglehetősen vegyes volt, fiatal egyetemistáktól az érdeklődő nyugdíjasokig minden korosztály képviseltette magát.
Egyed Katalin a PPK Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszékének egyetemi adjunktusa, egyik kutatási területe a személyek szerepének csecsemőkori értelmezése. Előadásának első részében általános ismertetést nyújtott a kisgyerekek fejlődésének elméleteiről. Több részletet is láthattunk az Embergyerek című dokumentumsorozatból, ami a csecsemők társas lénnyé válását vizsgálja a legújabb tudományos látásmódok alapján. Kijelenthető, hogy a társas világra hangoltsággal születünk, és az ember értelmezése, felismerése már életünk első hónapjaiban megkezdődik, bár a fejlődés ideje igen hosszú ideig tart.
Az előadó több nemzetközi kísérlet eredményét is ismertette. Ezekből megtudhattuk, hogy a csecsemők már 18 hónaposan képesek megérteni a vágyakat, azaz elfogadják, ha valaki például más ételt szeret, mint ők. A babák az elvárás megszegési paradigma alapján nagyobb figyelmet fordítanak a számukra szokatlan, meghökkentő jelenségekre. Az is kiderült, milyen nagy hatással van a gyermekre az anya reakciója.
Izgalmas adalékokkal szolgált az ELTE Babalaborjának kutatási eredményeit bemutató rész is. A labor 3 év alatti gyerekekkel végez olyan kísérleteket, mint a képmegértés vizsgálata, a perspektívaváltás képességének fejlődése vagy az eseményeket kísérő nyelvi közeg szerepének vizsgálata. Két kutatást ismertetett az adjunktus. Az első a tárgyakra irányuló érzékelésről szól. Lényege, hogy új tárgy megismerésénél a csecsemő egyszerre alakít ki személyspecifikus viszonyt, ami azt jelenti, hogy figyeli az anya reakcióját, és az alapján nyúl a tárgy után. Másrészt a tárggyal szemben érzelmi kapcsolatot is kialakít, tehát pozitív reakció esetén magát a tárgyat is pozitívnak fogja tartani.
A másik kísérletben a képek megértését vizsgálják. Eleinte a kisgyerek úgy kezeli a képet, mintha az valós tárgy lenne. Hosszú tanulási folyamat eredménye, mire felismeri, hogy a kép tárgy és szimbólum is egyszerre. Ezért jelent nehézséget kisgyerekek számára kép alapján a térben való tájékozódás.
A rendezvény végén a közönség lehetőséget kapott a felmerült kérdések felvetésére. Az előadó örömmel fogadta a nem pszichológiával foglalkozó érdeklődők kérdéseit.
kép: babalabor.hu
