Hárman szívnak egy cigit és mind vidám – mi az?

Az ELTE jogi karán működő Instruktori Kör meghívására látogatott el egyetemünkre Dr. Zacher Gábor toxikológus, aki a függőségekről és a mai drogfogyasztási szokásokról tartott előadást.

A nagy érdeklődésnek köszönhetően az IK-nak kétszer is új termet kellett kérnie, végül az egyik legnagyobb előadóba több mint ötszáz hallgató zsúfolódott be.

Zacher elmondta, hogy a felmérések szerint egy átlagos hétvégi napon kb. 350 ezer ember használ valamilyen pszichoaktív anyagot, ugyanakkor a valóban drogfüggők száma hazánkban 14 000 körül mozog, vagyis a típusos anyaghasználó semmiben sem különbözik az átlagembertől. Munkahelyi vizeletvizsgálatok alapján az értelmiségi, diplomás dolgozók 15 %-ánál tudtak kimutatni az elmúlt 72 órában (hétfőtől csütörtökig terjedő időintervallumban) fogyasztott valamilyen THC származékot. Ezek az adatok is azt támasztják alá, amit a szakértők hangsúlyoznak: a drogfogyasztás ma már olyan társadalmi jelenség, amely divattá nőtte ki magát.

[keretes]

Drogok a művészetben

Gimnáziumi tanulmányaink során talán nem is hangsúlyozták ki tanáraink azt, amit Zacher Gábor megemlített előadásában: a tudatmódosító szerek igencsak jelen voltak a zenében és irodalomban. A francia szimbolisták, de például Kosztolányi és Ady is, alkottak drogok és alkohol hatása alatt. Lewis Carroll az Alice-könyveihez meszkalinból merített ihletet, míg Stephen King a kokain által előidézett rémálmait írta meg regényeiben. [/keretes]

Az orvosszakértő szerint az egyik legnagyobb probléma a fiatalok és szüleik közötti szakadék növekedése. Ebben a kérdéskörben is erőteljesen érezhető a Vasfüggöny „jótékony” hatása; noha a rendszerváltozás előtt is hozzájutottak a pszichoaktív anyagokhoz, a mai világhoz képest mégis ingerszegénynek számítanak az akkori viszonyok. A mai idősebb korosztályhoz tartozók így betelepülőknek érzik magukat a „hazai őslakosokhoz”, a saját gyermekeikhez képest. Részben a technika fejlődésének köszönhetően még inkább eltávolodnak egymástól a szülők és a „hétperces ementáli gyermekeik”, akik a családi intimitás hiánya miatti lyukakat kortársaik körében, esetleg drogok fogyasztása mellett töltik be. Mindezek hatására a felnőttek szerekkel kapcsolatos ismeretanyaga igen szűk: Zacher szerint nem maga a drogfogyasztás a legnagyobb veszély, hanem az, hogy nem tudjuk, mit fogyasztunk, így a következményekkel sem vagyunk tisztában.

Ilyen hatást gyakorolnak a pszichoaktív szerek a pókokra. Kép forrása: http://www.cannabis.net

A heroin, az amfetamin, az LSD és a gomba hatásai mára már viszonylag kiszámíthatóak, éppen ezért sokkal „szerethetőbbek” a mai designer drogokhoz képest. Az elmúlt néhány évben több mint 400 új szert regisztráltak az EU-ban, a fogyasztók pedig gyakran nem tudják, mit vettek be, így kezelni is nehezebb őket. Az enteogén anyagokat ma már leginkább Kínából vagy Indiából hozzák be úgy, hogy tartalmuk teljesen bizonytalan.

Az Instruktori Kör szervezésében legközelebb (november 12-én) Stohl András látogat el hozzánk, aki arról mesél majd, milyen hatást gyakorolt a kábítószer az életére.