Mi jár a kutyám fejében, miközben alszik?

Az ELTE Etológia Tanszék új, nemzetközi szinten is egyedülálló alvástesztjén a fenti kérdésre keresik a választ.

A kutatást Kis Anna, az ELTE Etológia Tanszékének PhD hallgatója és Szakadát Sára, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének MSc hallgatója vezeti. A Magyarországon (sőt, világviszonylatban) egyedülálló kutatás azt vizsgálja, hogy miben más az agyi aktivitás attól függően, hogy milyen ingerek érik a kutyákat alvás előtt. Egyik alkalommal az alanyok egy intenzív, élménydús nap után jönnek az alvástesztre, míg egy másik alkalommal kutyák egy normál, otthoni szunyókálással töltött, kevésbé aktív nap után érkeznek. A kutatás célja, hogy kiderüljön, más „jár-e” a kutyák fejében attól függően, hogy alvás előtt milyen ingerek érték őket. A jelenlegi kutatásban kizárólag 1 és 4 éves kor közötti kutyákat vizsgálnak. Azért fontos a hasonló korú állatok tesztelése, mert az életkor előrehaladtával megváltozik a kutyák alvásszerkezete, szaggatottabb lesz az alvásuk, mint fiatalabb korukban.

De nézzük, hogyan is működik az alvásteszt. Lelkes, ám gyanakvó alanyunk Doris, a 4 éves belga juhász, aki az első csoportba tartozik, tehát egy aktív, futással és játékkal töltött nap után érkezik az alvástesztre. Doris nyugodt, de sejti, hogy valami „merénylet” készül ellene, mégis békésen tűri, hogy felragasszanak rá öt elektródát. (Az állatbarátok megnyugtatása végett: az eljárás teljesen fájdalommentes, ellenben a korábbi kutatásokban használt invazív EEG-vel, amikor közvetlenül az állat agyába helyezik el az elektródákat.) Miután az elektródák a helyükre kerülnek, Dorisnak három órát kell szundítania a laborban ‒ természetesen a gazdi jelenlétében, akinek közben filmet vetítenek.

Az alvásteszt egy non-invazív, ú.n. skalp-EEG (elektroenkefalográfiás) műszerrel történik. Az EEG készülék az agy elektromos aktivitását méri: attól függően, hogy az agy milyen tevékenységet végez, milyen ingereket és miként dolgoz fel, más-más elektromos jelet bocsát ki. Az EEG-jel számos információt rejt magában: felismerhető például, hogy ébren van-e az alany, illetve ha alszik, milyen mélyen. Ezt a műszert egészíti ki még egy szívműködést mérő EKG (eletrokariográfiás) és a légzésmérő pánt.

A kutatás eredménye legkorábban jövő nyáron várható. Minimum 20 tesztalanyt kell vizsgálni (mindkét helyzetben) ahhoz, hogy átfogó képet kapjanak a kutatók arról, mi is zajlik a kutyák fejében alvás közben. Az előzetes várakozásokkal kapcsolatban Kis Anna elmondta, reményeik szerint a tesztsorozat bebizonyítja, hogy attól függően, milyen ingerek érik a kutyákat alvás előtt, az agyi aktivitásukban más mintázat lesz megfigyelhető.

Segítsük az Etológia Tanszék kutatóit, hogy minél több tesztalanyuk legyen! Ha felkeltette érdeklődésedet az alvásvizsgálat, van 1-4 év közötti kutyád és pár szabad órád, akkor jelentkezz te is a tesztre. Bővebb információk az ELTE Kutyaetológia honlapján.