Használjunk-e-learninget?

Közeledik a vizsgaidőszak, amikor kötelezőeket, előadásjegyzeteket olvasunk és beadandókat írunk. Mindezt többnyire az E-Learningen. A rendszer létrejöttéről, jelenlegi profiljáról és a jövőbeli lehetőségekről Ollé János, Virányi Anita és Kovács Tamás tájékoztatott.

Az E-Learning rendszer létrehozásának gondolata Ollé Jánostól, az ELTE PPK oktatójától származik. „2004-2005 körül magam próbáltam ki a moodle alapú E-Learning rendszert, ami ekkor kezdett elterjedni Magyarországon. Felvetettem az ötletet Köblös Istvánnak, a PPK informatikai osztályvezetőjének, hogy telepítsük a karnak egy ilyen felületet. Miután ez megvalósult, egyre több oktató használta, és más karokat is elkezdett érdekelni a E-Learning.  A rendszer kezelése, felhasználók azonosítása azonban nehézkesebbé vált, ezért kézenfekvőnek tűnt, hogy összekössük azt az ETR rendszerével. Így ma már mind a nyolc kar használhatja az ELTE E-Learning rendszerét.”

Ugyanakkor az egyes karok közötti felhasználásban nagy különbségek vannak. Virányi Anita, az ELTE E-Learning központi koordinátora elmondta, hogy a karok többsége növekvő intenzitással használja a rendszert. Közülük is kimagasló a PPK aktivitása, akik a legrégebben használják, és a BTK, aki pedig mérete miatt tekinthető jelentős felhasználónak. Az Informatikai Kar kevésbé preferálja, mivel ők saját fejlesztésű felületeiket használják. A TTK- n és a TÁTK-n egy másik keretrendszerrel felváltva használják az E-Learninget. Egyelőre a tartalommegosztás a domináns.

A kezelők próbálják elérni, hogy az oktatásban, felkészülésben jelenjenek meg a rendszer kínálta egyéb lehetőségek, mint például a csoportmunkát támogató vagy számonkéréshez, feladatok elvégzéséhez kapcsolódó műhelymodulok, például egy TDK vagy szigorlati felkészüléshez kötődő csoport, mely több oktatót és különböző szakos hallgatókat köt össze. Ennek a szorgalmazásában a PPK élen jár mondta Kovács Tamás a Pedagógiai kar E-Learning rendszerének koordinátora: Karunkon a közösségi modulokat nagyon sok tudományos diákkör igényli, sőt tanszékek is használják- többek között – kutatói egyetemi pályázatok kidolgozására.

Az, hogy a jövőben kihasználtabb lesznek-e az egyes opciók elsősorban módszertani kérdés- véli Ollé János. „A rendszer legnagyobb ellenségei az olyan felületek, mint például a Facebook, ahol az E-Learninghez hasonlóan lehetséges a kommunikáció és az információ megosztás. Az ELTE természetesen nem tud versenyezni az ilyen programok fejlesztésével, ezért az oktatók egy része elvándorol felületünkről.  Az E-Learningen jelenleg azoknak az oktatóknak a száma növekszik, akik egy Facebook profilt még kevésbé gondolnak magukénak, mint egy E-Learninget. A közeljövő legnagyobb fejlesztése a szeptemberre tervezett, 2.2 verzióra való átállás lesz. Ez a változat, már nyíltabb, mint a mostani: más felületekről például képeket, tartalmakat lehet majd megosztani. Ugyanakkor a rendszer alapvetően addig zárt jellegű marad, amíg nem valósul meg az, hogy egy adott kurzust bárki hallgathasson.