Kommunikáció a tudomány nyelvén

Magyarország és Kelet-Közép Európa első Tudománykommunikáció a természettudományban Msc-s képzése.

A friss felvételi statisztikák szerint kétszeres túljelentkezés van a szakra. A képzés 30 helyére 62-en jelentkeztek, ebből 25-en első helyen jelölték meg a felvételi rangsorban.
Nagymértékű létszámbővítés nem várható, a 30 fős keretet szeretnék a későbbiekben is megtartani, mivel a kisebb létszámú csoport a hatékonyabb képzést segíti – fejti ki Kárpáti Andrea.

A képzés célja, hogy az itt végzett szakemberek érthető módon közvetítsék a természettudományok legújabb eredményeit, az átlagember számára „lefordítsák” a tudomány nyelvét, érthetően, hitelesen és érdekesen közvetítsék eredményeit. Emellett a másik fontos terület az intézményi kommunikátorok képzése. Az ő feladatuk lenne a kutatók eredményeinek közvetítése a politikai életben, a honlapok kialakítása, dizájnok megválasztása vagy akár a megfelelő illusztrációk, fotók elkészítése az adott témához kapcsolódóan. A következő tanév őszétől a tudományos média elméletében és gyakorlatában is jártas újságírókat, szerkesztőket és a múzeumi tanítás, tanulás és kommunikáció művelésére és irányítására alkalmas ismeretterjesztő szakembereket képeznek. A jelentkezők az egységes alapképzési év után a második tanévben a Tudománykommunikáció, tudományos ismeretterjesztés, a Természettudományos múzeumi ismeretterjesztés szakirányok és Kutatásmenedzsment specializáció közül választhatnak.

A jelentkezés feltétele BSc, vagy a korábbi képzési rendszerben 4 éves főiskolai illetve 5 éves egyetemi képzésben szerzett diploma. A jelentkezőknek sikeresen teljesítenie kell egyetemi/főiskolai képzésben 50 kreditnyi természettudományos/műszaki tantárgyat, így akár természettudományi, informatikus, műszaki vagy agrár alapszakos végzettséggel is rendelkezhet a hallgató. A felvételi szóbeli vizsgával történik, melyhez előzetesen portfóliót kérnek a felvételiző írásaiból, médiamunkáiból, fotóiból. A szóbeli sikeres teljesítéséhez a tudománykommunikáció hazai és külföldi műhelyeinek, formáinak ismerete szükséges.
„A felvételiző tájékozottságáról, kifejezőkészségéről, illetve a tudományokhoz való kötődéséről szeretnénk minél többet megtudni” – ismertette Kárpáti Andrea. A központ honlapján bárki megtekintheti a felvételi kérdéseket.

 A képzés magyarországi megalapításakor nehéz volt megértetni, hogy nem véletlen, hogy a vezető külföldi egyetemeken a természettudományi karokon vannak ezek a tanszékek, szoros kapcsolatban a tudományágak képviselőivel.
A hallgatók minden félévben 8-10 kreditnyi szabadon választott természettudományos tárgyat tanulnak, és olyan média műveket készítenek, melyekhez természettudományos alapismeretek szükségesek.
Ennek ellenére „az MSC végződésért és a szak természettudományi körbe való sorolásáért meg kellett küzdenünk.” – mondta a tanárnő.

A képzés által nem csak MSc-s diplomához juthatunk, hanem kiváló infrastrukturális háttérrel 4 féléven keresztül bontakoztathatjuk ki alkotó képességeinket. A két tanév során gyakornoki munka végezhető tudománykommunikációs műhelyekben. Például a hagyományos és online média szerkesztőségeiben. Szoros együttműködés várható a legtöbb tudományos rovattal rendelkező újsággal, az egyetem múzeumaival és egyéb természettudományos múzeumokkal.

Kérdésemre, miszerint a jövőben sikerül-e közelebb hozni egymáshoz a tudományos életet és a médiát, a tanárnő így válaszolt: „A kutatók problémája eddig az volt, hogy laikusokhoz kellett beszélni, akikkel nem mindig tudták megértetni magukat, ezért vonakodtak a médiától. Úgy gondoljuk, könnyebben osztják majd meg munkásságuk eredményeit egykori tanítványaikkal, a természettudományos alapképzettségű tudománykommunikátorokkal, akik minden bizonnyal könnyebben megértik és hitelesebben közvetítik majd a kutatások eredményeit.”

További információk a képzésről: http://www.felvi.hu/felveteli/egyetemek_foiskolak/!IntezmenyiOldalak/meghirdetes.php?meg_id=10307
http://edutech.elte.hu/

Simó Szabolcs
ELTE Online


Fotó: Naszvadi Gergő Mihály