„Mozogni kell, annyit, amennyi jólesik, és jó érzéssel tölt el minket!” – Beszámoló Dr. Köteles Ferenc Gábor előadásáról

November 3-án kora este elindult az ELTE Karrierközpont ÉletútON című előadás-sorozata. Mint ahogy már beszámoltunk róla, az előadások célja, hogy az egyetem dolgozóinak és hallgatóinak is segítséget nyújtson a hétköznapjaikban, munkájukban, az egyetemen tapasztalható kihívásokban, és mindeközben önmaguk megismeréséhez is közelebb jussanak.

A világjárványra való tekintettel az előadásokat facebookos élő közvetítés formájában tervezik megtartani. Az első alkalmat Dr. Köteles Ferenc Gábor, az ELTE PPK egyetemi tanára, az MTA doktora tartotta, előadásának címe Stressz, testmozgás, rekreáció volt. Az előadás főleg abban igyekezett segíteni a hallgatóinak, hogy sikeresen megtalálják azt a típusú mozgásformát, amellyel hosszú távon aktívak és egészségesek tudnak lenni. Így szó esett élettanról, evolúcióról, stresszről és rendszeres mozgásról. Az aktív élet nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészség megtartása érdekében is fontos – hangzott el az előadás bevezetőjében.

Az előadó egészen az evolúcióig lépett vissza, hogy bemutassa mire képes az ember evolúciósan a fizikai aktivitás szempontjából. Az élőlényeknek, így az embernek is véges energiatartalékok állnak rendelkezésére, nem végtelenek az energiaforrásaink. A természetes szelekció viszont arra ösztönöz, hogy az élőlények csak annyit mozogjanak, amennyi szükséges, mivel minden felesleges mozgás energiát használ fel. Azaz az ember alapjáraton lusta, a lustaságnak és a passzív életnek pedig számos negatív következménye van. Így a stressz is, amely sokféleképpen kapcsolódik a fizikai és szellemi aktivitáshoz, számos élettani és pszichológiai vonatkozása van. 

A stressz eredeti értelmében semleges fogalom, fokozott igénybevételt, vagy annak lehetőségét jelenti, azaz azt, amikor egy élő szervezet energetilkailag és logisztikailag is felkészül a nagyobb teljesítményre. Alapvetően kétféle módon lehet stresszelni egy élőlényt: alulról felfelé, amikor fizikai aktivitásra késztetjük. Ilyen lehet a futópados terhelés, ekkor fizikai irányból váltjuk ki a stresszreakciót. Valamint felülről lefelé, amikor pszichológiai irányból indítjuk a stresszreakciót, ilyen lehet egy reakcióidő-feladat. Az előadás tematizálta a modern ember fő stresszforrásait, így szó esett a társas típusú, szociális konfliktusokból és veszteségekből adódó stresszről (válás, közeli hozzátartozó elvesztése, munkanélkülivé válás), a szociális feladatokból, főként a munkából adódó stresszről, valamint az észlelt kockázatból, fenyegetésből adódó stresszről. 

Az emberi szervezet egyfajta változási mintázattal reagál a stresszre. Így ha munkanélkülivé válunk, a szervezetünk reagál fizikailag is, stresszreakciót adunk, például nő a vérnyomásunk. Az emberi stresszválasz rövid távon adaptív, mivel fizikai aktivitásra készít fel, hosszú távon azonban romboló, így a korábbi példából kiindulva a  megemelkedett vérnyomás roncsolja az érfalakat. 

Hogyan függ még össze a stressz és az aktív életmód? A fizikai aktivitás elhasználja a stresszreakció kapcsán felszabadított erőforrásokat, azaz semlegesíti a stressz káros élettani hatásait. Ahhoz, hogy ez működjön, rendszeres mozgásra van szükség, valamint fontos, hogy maga az aktivitás ne legyen önmagában stresszkeltő. Ezért jó, ha mindenki időt szán a saját magához legjobban illő, általa leginkább kedvelt, önkéntesen és örömmel végzett mozgás felfedezésére.

Dr. Köteles Ferenc Gábor beszélt a keresztadaptációs hipotézisről, ami szerint egyfajta terheléshez való alkalmazkodás javítja egy másfajta terheléshez való alkalmazkodást is. Ha tehát valaki jó fizikai állóképességgel rendelkezik, a szervezete jobban le fogja gyűrni a más irányból érkező stresszt. Az edzettség csökkenti a stressz káros hatásait. Az ilyen típusú edzettség kialakítása olyan folyamatos és rendszeres mozgást igényel, amivel egy optimális állóképességet tudunk fenntartani a hétköznapokban. A fizikai aktivitás önmagában is lehet stressz, ha kényszer hatására történik, bizonytalanság, fenyegetés van benne, vagy tétje van, ilyenkor pszichológiai stressz társul hozzá. Ha a testmozgás önkéntes, ismert és kontrollálható, akkor rekreációnak nevezzük, ez a fajta aktivitás ajánlott a kiegyensúlyozott és egészséges felnőtt élethez.

Az előadás kitért a fizikai aktivitás és az agy kapcsolatára is, tudományosan körbejárva és alátámasztva azt az állítást, mely szerint  a fizikai aktivitás serkentőleg hat az idegsejtek keletkezésére és kedvező irányú változásokat indít el az agyban. 

Miért érdemes tehát elkezdeni mozogni? A testmozgás menet közben is pozitív hangulati állapotot okoz, megerősít, utána pedig (jó esetben) „kellemes fáradtságot” érzünk. Ha pedig valami kellemes, akkor azt legközelebb is szívesen csinálja az ember. Ez is azt mutatja, hogy a rendszeresség sokkal fontosabb az intenzitásnál. 

Végül az előadó fontos tanácsa zárta az előadást: ha valaki nulláról, ülő állapotból szeretne életmódot változtatni, a legjobb dolog, amit tehet, hogy nem fogadkozik, hanem cselekszik, elsőként például heti rendszerességgel kimegy sétálni, amivel állóképességet szerez, és így egy idő után talán kocogni, futni is elkezd. 

Az előadás jól egyensúlyozott a tudományos és lazább, ismeretterjesztő tartalom között, érthetően beszélt az élettani stressz és a fizikai aktivitás viszonyáról, a stresszreakció, valamint annak negatív hatásainak csökkentéséről és a rendszeres mozgás fontosságáról. 

Képek forrása: google, ELTE Karrierközpont Facebook-oldala