Az ELTE Sportiroda szervezésében 2019. február 26-án került sor az első önvédelmi képzésre, melyen az egyetem hallgatói vettek részt. A tanfolyamra 800 fő regisztrált, első alkalommal 300-an vettek részt a programon. A kezdeményezésről beszélgetünk a főszervezővel, Ilyash Györggyel, az ELTE Sportiroda projektvezetőjével.
Az önvédelmi képzés mennyire illeszkedik az ELTE Sportiroda profiljába?
Teljes mértékben illeszkedik a tevékenységi körünkbe. Először is az önvédelmi képzés egyik fontos eleme az önvédelem-technikai tudás, ami a legtöbb esetben harcművészeti szakági ismereteket jelenti. Másodszor pedig az ELTE Sportiroda létrejötte óta különös figyelmet fordít arra, hogy az ELTE hallgatói a sportolás közben, az ELTE sportlétesítményeiben, hazai és nemzetközi versenyeken biztonságban legyenek; ezekben az esetekben Sportirodának nincs közvetlen hatásköre, azonban a hallgatók érdekében a biztonság kérdését folyamatosan napirenden tartjuk az egyetemi testületekben, a belső és külső partnerekkel való együttműködésben.
A legfontosabb azonban, hogy a hallgatók biztonsága az egyetemen egy horizontális cél, vagyis bármi is az elsődleges feladatunk az intézményben, ha ugyanakkor nem figyelünk oda a hallgatók biztonságára a munkánk során, akkor nem végzünk jól a feladatunkat. Ezt a fogalmat az európai uniós fejlesztések esetén használjuk a leggyakrabban, ott hasonló horizontális cél az esélyegyenlőség, a környezetvédelem és környezeti fenntarthatóság stb. Ezen fejlesztések esetén is bármi is a projekt célja (oktatásfejlesztés, egészségfejlesztés, energiaracionalizálás stb.), ha nem teljesítjük az említett horizontális célokat, akkor nem számolhatjuk el sikeresen a projektet. A hallgatók biztonságához is mindenkinek hozzá kell tennie azt, amit az adott szervezeti egység részéről hozzá lehet tenni. Az ELTE Sportiroda önvédelmi képzést tud szervezni a partnereivel együtt (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club és ELTE Hallgatói Önkormányzata).
Milyen részekből áll össze az első önvédelmi képzés? Említetted már az önvédelem-technikai kompetenciákat…
Először hadd mondjam el, hogy megnéztük a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat. Ez alapján mondhatom, hogy hazánkban egyedülálló módon az empowerment-alapú önvédelmi képzési megközelítést alkalmaztuk (empowerment-based self defense). A megközelítés lényege, hogy az önvédelmi-technikai kompetenciákon túl további alapvető fontosságú ismeretek révén képessé tegye a hallgatókat arra, hogy a biztonságtudatosság a hétköznapjaik része legyen. A képzésben helyet kapott a kockázatelemzési és kockázatértékelési készségek fejlesztése; a veszély gyors felismerésének képessége és annak fejlesztése; az önvédelmet gátló pszichológiai és érzelmi akadályok ismertetése és azok legyőzésének lehetőségei, valamint a verbális önvédelmi kompetenciák erősítése is. Sikerül kiváló szakembereket bevonni a képzésbe, részben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karról, részben a Budapesti Rendőr-főkapitányságról, részben pedig a BEAC Harcművészeti Szakosztályából.
Az első képzés négyórásra sikerült. Egy ilyen képzési alkalom mennyire lehet hatékony? Lesz folytatása a most megkezdett folyamatnak?
A képzés elsődleges célja, hogy a biztonságtudatosságot hangsúlyozza. Számos fontos információ elhangzik a képzésen, mint például az, hogy az erőszakos szexuális bűncselekmények 78%-ában az ismerős az elkövető. Az ilyen tudás elősegíti a biztonságtudatosságot akkor is, ha csak egyszer hangzott el. Ugyanakkor arra is felhívtuk a hallgatók figyelmét, hogy egy képzési alkalom alapján ne értékeljék túl az önvédelemi ismereteiket. Sokkal inkább arra buzdítottuk őket, hogy az önvédelemhez kapcsolódó ismereteiket mélyítsék el, például csatlakozzanak egy alapozó önvédelem-technikai tréninghez vagy járjanak a BEAC edzéseire. Terveink szerint azonban a témakörhöz kapcsolódó képzési palettát is bővítjük majd (akár úgy is, hogy a vonatkozó előadások elérhetőek legyenek minden hallgató számára Neptunon keresztül), első körben várhatóan 2019 áprilisában lesz hasonló alkalom.
A hallgatók különösen értékelték Rektor Úr megnyitóját és bemutatóját…
Rektor Úr közreműködése és támogatása nagyon sokat számított. Gyakorlatilag már a legelején a képzés ötletéről kikértem a véleményét, és első pillanattól fogva támogatta a képzést. Először is számára nagyon fontos a hallgatók biztonsága. Másodszor pedig a tudomány művelése mellett nagy figyelmet szentel a testedzés fontosságára is. Fiatalkora óta űz harcművészeteket, jelenleg 2. dan fokozatú aikidós. Az önvédelmi bemutatója pedig valóban nagy tetszést aratott és az ott készült képek és rövid videók bejárták a hallgatói közösségi média felületeket, hiszen nem minden nap látjuk rektort aikido-fogásokat bemutatni.
Rektor Úr mellett nagyon hálás vagyok további közreműködő szakembereknek: Dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltánnak, Dr. Inzelt Évának, Dr. Ambrus Istvánnak, Ránky Mártának és Kiss Kálmán rendőr alezredesnek. Nélkülük nem valósulhatott volna meg ez a képzés.
Megoldható a nők elleni erőszak problémája az önvédelmi képzéssel?
Nem, természetesen nem. A nők elleni erőszak visszaszorításának elsődleges eszköze az erőszakot lehetővé tevő társadalmi folyamatok megváltoztatása, a bűnmegelőzés, a bűnelkövetők megbüntetése.
Viszont ahogy az elején említettem, mindenkinek a saját szintjén meg kell tennie minden tőle telhetőt. Úgy látom – és ezt számos tudományos közlemény is alátámasztja –, hogy az önvédelem pozitívumai egyértelműek; elengedhetetlen tehát, hogy az ELTE hallgatói elsajátítsák azokat a kompetenciákat, amelyek segítségével képesek lehetnek a veszélyes szituációkat kontrollálni, valamint az ismeretátadás, a releváns készségek fejlesztése által képesek lehetnek a biztonságtudatos cselekvésre is.
