A teljes Ronaldo-sztori – 2. rész

A nőnek láthatatlanná kellett volna válnia, némaságot kellett volna fogadnia. Örökre. Senkinek sem kellett volna megtudnia, mi történt azon az estén Las Vegasban 2009-ben, semmiképpen sem az ő verzióját. Cikksorozatban dolgozzuk fel a Ronaldót megvádoló nő történetét. A második részben minden részletet megismerhetünk arról, hogy Mayorga elmondása szerint hogyan történt az erőszak.

A cikk első részét itt találjátok

„Nem, nem, nem”

De Ronaldo állítólag nem hagyta annyiban. „Elfordultam. Megpróbálta leszedni rólam a bugyimat. Hátat fordítottam neki, és összegömbölyödtem egy gombócba. Közben védtem a vaginámat. És ekkor vetette rám magát.” Azt állítja, megmondta neki: „nem, nem, nem, nem.”
Ronaldo, Kathryn állítása szerint, análisan megerőszakolta. Óvszer nélkül. Bárminemű síkosító nélkül.
„Miután bántalmazott, nem akart újra kiengedni. Nem engedett ki. Folyton úgy hívott, hogy »bébi, bébi« Rám szegezte a szemeit, a bűnbánó tekintetét. Szinte olyan volt, mintha rosszul érezné magát. Nem emlékszem, de mintha mondta volna, hogy »bocsánat« vagy »Jól vagy?« Ezen a ponton már (…) a térdén állt. Elmondta a 99 százalékos dolgot.” Ronaldo bizonygatta – a nő elmondása szerint –, hogy ő „egy jófiú” kivéve „azt az egy százalékot.”
Ez volt az a pillanat Kathryn szerint, amikor felfogta, mi történt vele. „Olyan gyorsan történt. Nem igazán tudtam, mi történt. (…) Szinte úgy éreztem, mintha tényleg lebegnék. Olyan érzés volt, mintha nem lennék ott. Kívül voltam a testemen. Nem tudom leírni szavakkal”. Ezután folytatja: „Azt gondoltam, elkaptam valami betegséget. Azt hittem, kib*ott AIDS-e van. Úgyhogy azt mondtam neki: »Muszáj elmondanod, ha megfertőződtem. Elkaptam valami betegséget?« Erre ő azt mondta: »Nem, nem. Profi sportoló vagyok, vizsgálnak háromhavonta.”
Egy pillanatra tökéletes csend van a konferencia teremben Las Vegasban. Kathryn Mayorga bámulja az előtte lévő asztalt. Larry, az édesapja csatlakozott hozzánk az ügyvéd szobájában, csendben leül. Fekete pólót és fekete baseballsapkát visel. Olyan férfi, aki szeret nevetni, de minél tovább hallgatja a lányát, annál több düh és kilátástalanság ül ki az arcára. A férfi később elmondta, hogy még soha nem nyílt meg ennyire a lánya.
Majd Kathryn Mayorga újra elkezd beszélni. „Azt mondtam: »Senki sem fogja megtudni.« Lehet, hogy megkért rá, hogy maradjak nyugodt, mikor kimentem. De nem emlékszem.”
Van egy ember, aki azt állítja, még mindig emlékszik, hogy látta Mayorgát kijönni a szobából: a barátnője, Jordan. „Kathryn teljesen ziláltan nézett ki. A haja össze volt kócolva, a sminkje szét volt kenve” – meséli Jordan. Azt mondja, azt kérdezgette Ronaldótól: „Mit csináltál a barátnőmmel?”

Kathryn Mayorga

Kathryn Mayorga

Mayorga hasonlóan emlékszik vissza a történtekre. Jordan kérdésére válaszul – mindkét nő szerint – Ronaldo csak annyit mondott: „Minden rendben. Barátok vagyunk”.
„Önkívületi állapotba kerültem.” Mondja Mayorga. Leültek a jacuzzi szélére. „Először leült mellém, és én odébb mentem, mert nem akartam a közelében lenni.” Így folytatja: „Jordan azt mondta, a vizet bámultam, [de] én nem emlékszem, hogy a vizet bámultam volna. (…) Aztán az egész csendes és kínos lett. Vegül [Ronaldo] felállt, és elment. Amint elment, csak arra emlékszem, hogy beleestem a jacuzziba.”
Mélyen előredől a fotelében. Úgy néz ki, mintha azt gondolná, hogy a jacuzziba esése rossz fényt vet rá. Újra elkezd nagyon gyorsan beszélni. „Ittam egy kis bort a melóban” – állítja, majd megivott egy, esetleg két korty pezsgőt később. „Teljesen józan voltam. Száz százalék.”
A vízbe esés, mondja, segített neki összeszednie magát egy kicsit. Azt mondta magának: „Oké, most nyugodtnak kell maradnod! Jordan folyton kérdezgetett [hogy jól vagyok-e]. Elkezdtem nevetni, és (…) azt mondtam: »Nem, nem, nem történt semmi. Istenem, nem hiszem el, hol vagyunk… nézd a kilátást!«” Megrántja a vállát, de a gesztus inkább kétségbeesett, mint hanyag. Azt állítja, utána leléptek. „A barátai adtak nekem egy törölközőt.”
A lift felé menet áradozott Jordannek: „Micsoda éjszaka, micsoda buli!” Majd egy ponton egy „jó éjszakát”-tal elbúcsúztak egymástól.
Csak amikor végre odaért az autójához, kezdődött el a fájdalom. „Minden szívverés, amire emlékszem, olyan volt, mint egy szúró fájdalom.” Azt állítja, odavezetett a kórházhoz, de túlságosan félt ahhoz, hogy bemenjen. Aztán inkább hazavezetett, otthon feküdt az ágyában, próbált elaludni. De nem tudott.
Alig néhány órával később Jordan hívta fel. „Azt mondta, »Tele van velünk a híradó!«” Ekkorra Mayorga szerint elkezdték üzenetekben kérdezgetni: „Randizol azzal a híres focistával?” Csak ekkor látta a képeket. „Mindenhol ott voltak. Minden hírcsatornán.” A képeken az látszódott, hogy Ronaldóval flörtöl a Rain VIP-szekciójában.
Azt állítja, egyből megmondta Jordannek: „ez nem jó, ez nem jó”. De Jordan Kathryn szerint nem értette, mire gondol – egészen addig, amíg végül elmondta: „Jordan. Megerőszakolt!
Jordan állítása szerint nagyon aggódott, és egyből azt tanácsolta neki, hogy legyen nagyon óvatos, mondván, hogy a focistáknak nagy hatalma van. “Bizonyos esetekben – folytatta Jordan – nem létezik olyan dolog, hogy igazság.”
Amikor a fájdalom nem hagyott alább, elkezdett aggódni. „Úgy éreztem, »Ez tényleg nagyon fáj.« És elkezdtem pánikolni” – mondja Mayorga. Azt állítja, felhívta egy gyerekkori barátját, és elmesélte, mi történt. A barát azt javasolta, hogy hívja fel a rendőrséget névtelenül.

„Komolyabb, mint gondolod”

„Nem akartam, hogy tudják, ki vagyok,” mondja Kathryn. „Elmondtam nekik: »Nem fogom megmondani a nevét. Nem fogom megmondani a nevét.« (…) Azt mondtam, »Szükségem van valakire, aki elvisz a kórházba.« Meg akartam csináltatni azt a erőszakvizsgálatot. (…) Szóval jött az őrmester nagyjából öt rendőrautóval, és az egész egy nagy zűrzavar volt!”
Együtt – Kathryn és a szülei – megpróbálják rekonstruálni, hogy melyik rendőr kinek, mikor és mit mondott. Az emlékeik kissé eltérnek, és végül az egyetlen dolog, amiben megegyeznek, hogy a rendőrök ott voltak. És hogy valaki berakta a ruháját és a fehérneműjét egy műanyag zacskóba, majd elvitte a házból. Kathryn állítása szerint aznap, jóval később végül beadta a derekát édesanyja unszolására, és elmesélte neki, mi történt.
Larry Mayorga kezd el beszélni. Emlékszik, ahogy a ház előtt áll a tűzoltó-egyenruhájában. „A nyomozó azt mondta nekem, hogy bárki is bántalmazta, (…) »Bárki tette, a lányának muszáj elmondania, ki volt az.«” Ránéz a lányára. „Aztán beszéltem veled, és te megtagadtad.” Azt állítja, ezután a lánya azt mondta neki: „Te ezt nem érted, apa. Ez az ügy komolyabb, mint gondolod.”
ronaldo puceer
Van egy felvétele Mayorgának a Las Vegasi Kapitányság nagyvárosi részlege felé intézett telefonhívásáról, 14:16-kor, 2009. június 13-áról. Az úgynevezett „számítógéppel segített jelentés” vagy CAD (computer aided dispatch) beszámolóban, amihez a Der Spiegel hozzájutott, az ügyhöz egy olyan jelentési szám tartozik, ami később megjelenik a Kathryn Mayorga és Cristiano Ronaldo által kötött bíróságon kívüli megegyezésben.
A CAD beszámolóban a Típus fejléc alatt, ami a bejelentés jellegére vonatkozik, a 426-os szám látható. Ez a szexuális visszaélések kódja.
A rendőr, aki Mayorgával beszélt, feljegyezte, hogy a tárcsázó nagyon zavarodott volt, és nem akarta neki megadni az állítólagos zaklató nevét. Csak annyit volt hajlandó mondani, hogy az illető közéleti személyiség és sportoló. A rendőr felírta, hogy a nő nem fürdött.
Az is a jelentésben áll, hogy a rendőrség szombat délután, nem sokkal 14:30 után érkezett meg a Mayorga-házba. Több alkalommal visszaszóltak a kapitányságra, ahol egy rendőrtiszt feljegyezte, hogy az állítólagos áldozat a kórházba akart menni elvégeztetni az erőszakvizsgálatot, amelyet szexuális zaklatás áldozatain szoktak elvégezni bizonyítékgyűjtés, illetve esetleges sérülések dokumentálása és kezelése céljából.

A rendőrök nem sokkal délután négy óra előtt érkeztek meg Mayorgával az egyetemi egészségügyi központba. A CAD jelentés megjegyzi, hogy 17:15-kor a nő homályos információkat közölt az állítólagos bűncselekmény helyszínéről, elmondta, hogy az eset egy hotelben történt a Flamingo Roadhoz közel, ahol a Palms Place hotel is található.
„Folyton próbáltak rávenni, hogy mondjam el a nevét. Én meg azt válaszoltam, hogy »nem fogom elmondani a nevét«” – mondja Mayorga. Azt is meg akarták tudni, hol történt, de a nő túlságosan félt ahhoz, hogy részleteket eláruljon. Azt állítja, hogy egyedül az őt vizsgáló nővér volt megértő. „Ő azt mondta: »Neked most magaddal kell foglalkoznod. (…) Most az erőszakvizsgálatot csinálod, szóval hogyha be akarsz valakit perelni, azt később is meg tudod csinálni.«”

Három hónap sírás

A vizsgálati beszámolóban látható, hogy Mayorgát két órán keresztül vizsgálták a kórházban. Továbbá leírja, hogy a nő „nyugtalan, együttműködő és kedves” volt. Azt mondta a vizsgálat közben, hogy esetenként iszik alkoholt, drogokra pedig tesztelték, de az eredmények negatívak lettek.
Egy ellenőrzőlistában a nővérek rögzítették, hogy Mayorga mit csinált az állítólagos nemi erőszak után: átöltözött, fogat mosott, pisilt, evett és ivott.
A támadás típusának fenntartott helyen a nővérek megjegyezték: „a páciensnek behatoltak a végbelébe”, illetve hogy az ejakuláció megtörtént „a támadó kezébe”.
Tesztelték szexuális úton terjedő betegségekre, majd mintát vettek a szájából és végbeléből DNS-alapú bizonyítékok után kutatva. A sérüléseit – a kerületi duzzanatot és horzsolást, illetve egy sebet – lefotózták. Végül két antibiotikumot, Zythromaxot és Rocephint adtak neki, majd kiengedték.
rönaldo csöcsörész
Az elkövetkező pár napban ritkán hagyta el a házat, állítja Kathryn. „Betegnek és zavarodottnak éreztem magam. És még mindig nem éreztem semmit az egésszel kapcsolatban. Semmilyen érzelmet. Ezen az egészen keresztül… három hónapba telt, mire elsírtam magam.”
Az édesanyja, Cheryl közbeszól: „Meg akartam ölelni. Meg akartam nyugtatni” – mondja. „Be akartunk menni [a szobájába], ő meg azt mondta: »Menjetek ki!«” Azt mondja, hogy ezek után kapcsolatba lépett egy ügyvéddel. A rendőrök „azt mondták neki, hogy meg fogja kapni a kórházi és ellátási számlákat”, ha nem mondja meg a férfi nevét, mondja Cheryl.
Egy barát egy Mary Smith nevű ügyvédet javasolt nekik, akinek a nevét megváltoztattuk a történetben. Ez idő tájt kevés gyakorlatot gyűjtött Las Vegasban. A Mayorga-család Smith-t barátságosnak és jószívűnek írja le. Visszatekintve mégis úgy gondolják nagy hiba volt, hogy nem egy olyan ügyvéddel vették fel a kapcsolatot, akinek több tapasztalata volt ilyen jellegű ügyekkel.

Az ügyvéd azt tanácsolta neki, hogy készítsen egy teljes vallomást a rendőrségnek. Majd két-három hét múlva, becsüli meg Mayorga, egy rendőr el is jött és feljegyezte a vallomását.
A vallomás részeként a nő Ronaldo nevét is megemlítette. „Kinyomtattam képeket róla. Mert a pasas nem tudta, hogy kicsoda.” A nemzetközi futballsztárok végül is nem feltétlenül ismertek az államokban.
A rendőr, folytatja Mayorga, egy idősebb férfi volt. Amikor megmondta neki, hogy megcsókolta Ronaldót a fürdőszobában, azt állítja, a rendőr reakcióként azt mondta: „»O-ó, ez probléma lesz, ez probléma lesz!« Majd azt mondta: »Nos, csak hogy tudja: az, hogy felvett egy ügyvédet, nem vet jó fényt a dolgokra,«” emlékszik vissza Mayorga. „Egyszerűen csak elkezdett csesztetni. Én meg megmondtam, »a szüleim mondták, hogy vegyek fel ügyvédet!«” Majd hozzáteszi: „Nem tudtam, mit csináljak. Próbáltam titokban tartani! Tényleg nem akartam, hogy kiderüljön az egész.”

Igazságot akart

Végül megkérte a rendőrt, hogy ne csináljon semmit a vallomásával, mondván, még mindig időre van szüksége, és hogy még nem stabil érzelmileg. A férfi megígérte neki, állítja Kathryn, hogy vár, amíg a nő készen áll.
Ettől a ponttól Mayorga csapdába esett az alábbi dilemmában: Egyrészt nem akart a nyilvánosság elé állni a saját nevével vagy a férfiéval. Másrészt igazságot akart. Az ügyvédje, mondja, azt tanácsolta, hogy rendezzenek el mindent bíróságon kívül.
Az államokban a szexuális zaklatásokat gyakran simítják el bíróságon kívüli megegyezésekkel, így az áldozatok és az elkövetők által elért egyezséggel az ügy soha nem kerül meghallgatás elé.
Nevadában a szexuális zaklatás számít a legkomolyabb bűncselekménynek a gyilkosság után. Amennyiben elítélik, az illető életfogytiglanra számíthat. De ahhoz, hogy el is ítéljenek valakit, a bűnösséget minden kétséget kizáróan bizonyítani kell – ez pedig különösen nehéz szexuális bűncselekmények esetében. Leggyakrabban az egyik ember szava áll szemben a másikéval.
Sok áldozat dönt úgy, hogy polgári eljárást folytat a büntetőjogi helyett. Az előbbi célja, hogy nem az állítólagos elkövetőt próbálja elítélni, hanem az áldozatot kártalanítsa pénzügyileg. A bizonyítékkal szembeni elvárások sokkal alacsonyabbak ilyen eljárásokban. Elég, hogy ha több mint ötven százalék az esély rá, hogy az állítólagos elkövető valóban elkövette a bűncselekményt.
De egy polgári eljárásnak megvannak a maga hátulütői is. Bár az áldozatnak megvan a lehetősége, hogy névtelenül vizsgálják az ügyét, de az ügy attól még nyilvános, és természetesen nincs biztosíték rá, hogy az illető kiléte valóban titok marad.
Ebből kifolyólag sok áldozat dönt úgy, hogy inkább bíróságon kívül rendezzék el az ügyet, például közvetítéssel, amikor is egy pártatlan személy veszi fel a közvetítő szerepét. Az ügy végül közös megegyezéssel zárul.

Az ilyen típusú eljárás mindkét fél számára előnyös lehet. Az elkövető és az áldozat kiléte is megvédhető. Az egész folyamat rövidebb, mint egy bírósági meghallgatás. A szexuális erőszak felkavaró részleteit nem kell újból feleleveníteni.
Ezek az érvek logikusnak tűntek Mayorgának. „Azt akartam, hogy tanuljon belőle. Azt akartam, hogy foglalkoznia kelljen az egésszel, hogy a szemembe kelljen néznie” – mondja Kathryn. Azzal folytatja, hogy nem meggazdagodni szeretett volna, de azt akarta, hogy a férfi fizesse a kezeléseit. „Nem fogok fizetni a saját átkozott kezelésemért” – mondja, leírva az akkori gondolatait. „Megerőszakolt. Fizetni fog az istenverte kezelésemért!”

A kérdőív

A Football Leaks dokumentumai megmutatják, hogy Mayorga ügyvédje, Mary Smith kapcsolatba lépett Ronaldo ügyvédjével 2009 közepén, Angliában. Azt mondta, egy Las Vegas-i felperest képvisel egy, a focista elleni ügyben. Az ügyvéd továbbította a levelet Ronaldo portugál ügyvédjének, Carlos Osório de Castrónak, aki évek óta képviselte Ronaldót mindenféle jogi ügyben.
„Mit gondolsz, ez miről szól?”
Osório de Castro így válaszolt: „Ötletem sincs.”
Július végére nyilvánvaló volt, hogy komoly az ügy. Addigra már több ügyvédet is bevontak az esetbe, többek között egy kaliforniai személyt, aki korábban több népszerű egyént is képviselt már a bíróságon. Ronaldo ügyvédei megtárgyalták, hogy mi lenne a legeredményesebb intézkedés.
Egy több száz kérdésből álló lista került Ronaldo, a sógora és az unokatestvére elé, akik vele voltak az ominőzus estén. A dokumentumban Ronaldóra úgy hivatkoznak, mint „X” míg Kathryn Mayorgára úgy, mint „Ms. C.”
A kérdőívnek több verziója létezik. A kérdések nagyjából ugyanazok mindegyik verzióban, a válaszok azonban nem.
Egy 2009 decemberi verzióban Ronaldo még beleegyezéses szexuális aktusról beszél, és hogy semmilyen jele nem volt annak, hogy a nő ellenezte volna a dolgot közben, vagy hogy ne érezte volna jól magát az aktus után.
De létezik egy másik, jóval korábbi verzió. Ez az a dokumentum, amely komoly következményekkel járhat Ronaldo számára. E-mailben küldték el 2009 szeptemberében. A feladó egy ügyvéd volt, Osório de Castro irodájából. A címzett maga Osório de Castro volt, illetve még egy kolléga.
Válaszul arra a kérdésre, hogy Ms. C. felemelte-e a hangját, sikított vagy kiszólt-e, X a dokumentum szerint azt válaszolta: „Többször is mondta, hogy nem, és hogy »hagyd abba.«
A dokumentumban X azt mondja, a nő az oldalán feküdt. „Hátulról hatoltam be. Durva volt. Nem váltottunk pozíciót. 5-7 perc volt. Azt mondta, nem akarja, de elérhetővé tette magát.” Majd tovább: „De mondogatta, hogy »Ne. Ne csináld. Én nem olyan vagyok, mint a többiek.« Bocsánatot kértem utána.”
A dokumentum idézi Ronaldót, szerinte a nő nem sikított és nem is szólt ki segítségért.

Folytatás következik.

Köszönet: Fazakas Mihálynak a közreműködésért

Forrás: Spiegel

Képek: Spiegel, laliganews, telesport

  • En kücük ırmak

    Nagyon jó cikksorozat!

    • Dési Áron

      köszönjük!