Az ELTE Sikerek c. előadás-sorozat legutóbbi vendége Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok vívó volt. A sportoló az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán végzett logopédusként. Könnyed, jó hangulatú előadást tartott csütörtök este az ÁJK-n, melynek során első kézből adta át történetét, és azt is elárulta, miért mossa ritkán az edzőruháját.
Nagy Tímea Sydney és Athén olimpiai bajnoka, ötszörös világ- és egyszeres Európa-bajnok ELTE-s. Miközben az előadására igyekeztem, éppen az egyetemisták kedvenc hobbijával voltam elfoglalva: sajnáltattam magamat. Azon gondolkodtam, hogy mindjárt itt a vizsgajelentkezés, és már csak egy hónap van gatyába rázni a félévemet, és egyébként is: ideje lenne elkezdeni a karácsonyi ajándékok bevásárlását. Egy szó, mint száz: „Nincs a teremtésben vesztes, csak én!”
Azonban amint elfoglaltam a helyem a hallgatóság soraiban, és kezdetét vette az előadás, csakhamar elszégyelltem magam. Tímea elmondta, hogy már hosszú-hosszú évek óta hajnali négykor kel (pedig már rég nem aktív sportoló), s a szundi gombot soha nem nyomja meg, mert tudja, ha egyszer is elkényelmesedik, akkor nincs megállás. Fiúként ritkán (na jó, talán sosem) gondolok bele, hogy milyen extra tudatosságot és önfeláldozást követel meg egy nőtől a profi sportolói karrier. Egész életét annak rendelte alá, hogy négyévente a maximumot tudja kihozni magából. Amikor családalapításon gondolkodott a férjével, edzőitől nem támogatást, hanem szúrós tekinteteket kapott. Amikor már édesanya volt, s Tatán edzőtáboroztak, kiváltságosnak számított, hogy az esti edzés után autóba vághatta magát, s hazavágtázhatott a családjához, hogy legalább az estét együtt tölthessék. Így amíg a csapattársai a fárasztó tréning után masszíroztatták magukat, vagy fürdőztek, ő ment, és anyaként is helytállt. Elmondása szerinte ilyenkor az tartotta benne a lelket, hogy tudta, ezt csak és kizárólag ő képes megcsinálni. Vagy amikor Athénban megnyerte Magyarország 150. olimpiai aranyérmét, s az önfeledt ünneplés közben hazaüzent egy gesztussal, hogy jöhet a harmadik baba, edzőitől újra csak korholást kapott – mondván, hogy így nem fog tudni új szponzorokat szerezni. A sajtótájékoztatón, amikor az újságírók rákérdeztek, hogy mit is mutogatott ünneplés közben, már szabadkozva azt mondta, hogy a hármassal csupán a jövendőbeli harmadik olimpiai aranyára utalt. De persze ne gondoljuk azt, hogy a trénerek folyamatosan zsarnokoskodó bestiák lennének. Minden bizonnyal szükség van erre ahhoz, hogy ki tudják hozni valakiből a maximumot – vagy még annál is többet. S végső soron igazuk lett, hiszen a sikert elérték, sőt meg is ismételték (két olimpiai elsősége között edzőt váltott). Elmondása szerint az olimpia megnyerése a gyermekáldás öröméhez hasonlítható csak – azzal az egy különbséggel, hogy az olimpiai dicsőségének nemcsak ő, illetve a szűk családi köre, hanem az egész ország örült.
Tímea profi sportolói karrierje után igyekezett a lehető legtöbb időt a gyermekeivel tölteni, s visszaadni azokat az elveszett perceket, amelyek az edzések és a versenyek miatt keletkeztek. Gyerekeinek átadta a sport iránt érzett szeretetét. Most mindhárom gyerkőc vízilabdázik, ami nagy könnyebbség, hisz Tímea jelenleg a Hajós Alfréd uszoda intézményvezetője, így könnyen rajtuk tudja tartani a szemét. Ő maga sem hanyagolja el a sportolást, mint mondja, edzőruháját is ritkán mossa, mert amikor az már kissé viseltesebb és szaglik, az már pavlovi reflexeket indít be benne.
Nagyon tartalmas és egyben motiváló beszédet tartott a publikumnak, akik az olimpiai medáljait is szemügyre vehették. Az ELTE Sikerek következő vendége Lackfi János lesz. Minden bizonnyal arra is érdemes lesz elmenni!
