Ír tematikájú napot szervezett a hallgatóknak és az angol tagozatos középiskolásoknak az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ (BDPK) Angol Nyelv és Irodalom Tanszéke 2019. április 11-én. A „Szent Patrik-nap” nevet viselő eseményen díszvendégként vett részt az Ír Köztársaság Magyarországra akkreditált nagykövete.
Évek óta hagyomány az ELTE BDPK Angol Nyelv és Irodalom Tanszékén, hogy az őszi és tavaszi félévben is összegyűlnek a hallgatók és az oktatók: ez előbbi esetén a ThanXmas elnevezésű ünnepváró parti, míg utóbbi alkalmával a St. Patrick’s Day nevet viselő ír tematikájú nap keretében. A rendezvény címe („Szent Patrik-nap”) ez esetben szimbolikusnak bizonyult, ugyanis nem csupán a névadóról, Írország védőszentjéről esett szó, hanem széles skálán mozgó programok várták a hallgatókat és az angol tagozatos középiskolásokat. Másfelől az ünnepet nem annak napján (március 17.) tartották, hanem később, a véletlennek köszönhetően a magyar költészet napján.
Minden év március 17-én zöld ruhát öltve ünneplik az írek Szent Patrik napját, ám azt kevesen tudják, hogy a neves személy neve nem is Patrik volt, színe pedig a zöld helyett a kék. Maewyn Succatként született a római uralom alatt lévő Britannia provinciában; a Patricius nevet pappá válásakor vette fel. Életét főként annak szentelte, hogy a pogány íreket keresztény hitre térítse – ezért lett ő az ország egyik védőszentje. A hagyomány szerint Szent Patrik a Szentháromság egységét a háromlevelű lóhere példájával igyekezett megértetni az írekkel, ezért ma a lóhere a nap egyik központi szimbóluma. A lóhere viszont zöld, így az eredeti kék helyett a zöld társult a naphoz.
A rendezvényen politikai és kulturális témájú előadások követték egymást, majd a napot kötetlenebb foglalkozások zárták. Díszvendégként volt jelen Mr. Pat Kelly, az Ír Köztársaság Magyarországra akkreditált nagykövete, aki előadásában a Brexitről beszélt. Ennek érdekessége az volt, hogy a jól ismert témát ezúttal az írek szemszögéből értékelve hallgathattuk meg, hiszen a Brexit hatása az ír-északír-brit kapcsolatokra igen komoly téma napjainkban. Hogy mi lesz a következménye? Vámhatár? Kiújuló konfliktusok az írek és az északírek között? Ezek egyelőre még kérdőjelesek, ám annyi bizonyos, hogy az írek tartanak a britek kilépésétől az Európai Unióból. A nagykövet előadásában kiemelte, hogy ő maga úgy véli, a Brexit legsúlyosabb hozadéka az, hogy minden fél veszít vele. Az Ír Nagykövetség „meglepetés ajándéka” egyébként egy ideiglenes kiállítás volt, melyet a nap folyamán a C-épületi aulában lehetett megtekinteni. A kiállítás a „Blazing a Trail” („Úttörők”) címet viselte; célja az volt, hogy megismertesse az érdeklődőket a diaszpórában élő, kiemelkedő nők munkásságával.
A Tanszék hallgatói tanulmányaik során bepillantást nyernek az ír történelembe és kultúrába. Például már az első félévben belekóstolnak annak az ír írónak a munkásságába, akinek szobra Szombathely főterének 40-es számú házfalából kibújva látható. Ő nem más, mint a híres James Joyce szemüvegben, kalapban, sétabottal ábrázolva. Vannak azonban hallgatók, akiket különös módon vonz az ír kultúra, ezért szeretnék minél jobban, lehetőleg első kézből megismerni azt. Így volt ezzel Szűcs Orsolya és Pap József is, az Ír Nagykövetség éves ösztöndíjprogramjának korábbi nyertesei. Az úgynevezett Bursary Program célja az, hogy támogassa a művészeti, a társadalmi, az üzleti, az építészeti és a mérnöki témában kutató hallgatók írországi nyári egyetemen vagy kutatóintézetben történő képzését. Alap-, mester- és doktori képzésben részt vevő hallgatók egyaránt jelentkezhetnek; feltétel a magas szintű angol nyelvtudás. Írországban szerzett élményeikről szóló előadásuk ösztönzőleg hatott több hallgatóra is, akik rovatunknak azt nyilatkozták, hogyha hosszabb tanulmányútra nem is, de egy rövid kiruccanás erejéig biztosan célba fogják venni az Ír-szigetet.
Az előadásokat követően kötetlenebb hangulatban folytatódott a nap. Ennek egyik legizgalmasabb része a hét csapatban játszott kvíz volt, mely során Írországgal kapcsolatos kérdések váltották egymást, egyenként négy válaszlehetőséggel. Itt egyebek mellett olyan kérdések szerepeltek, hogy vajon melyik Írország szimbóluma a felsoroltak közül (hárfa); százalék whiskey van egy ír kávéban (24%); vagy hogy mit jelent az az ír közmondás, hogy „Pog Mo Thoin” (azaz csókold meg a fenekem). A játékot követően lehetőség nyílt workshopszerűen kézműves foglalkozásokon részt venni. Négy közül lehetett választani, ám az érdeklődők kétfelé széledtek, ugyanis a Szent Patrik-napi képeslapkészítés, valamint a limerick-írás bizonyult a legvonzóbbnak. A limerick kötött formájú, ötsoros nonszensz-vers; jellegzetessége, hogy nagyon tömör, bájos, ugyanakkor bárgyú és idegesítő. Ennek a rövid versírásnak a témája az ír diaszpórák voltak.
A napot táncház zárta Németh Nikolett és Száraz Vivien hallgatók vezetésével. A zenék tekintetében a Shamrock beat mellett elmaradhatatlan volt a Drunken Sailor (Részeg tengerész), ami nélkül nincs is igazi ír mulatság. „Előtte héten a táncteremben állítottunk össze Vivivel egy nagyjából 15 elemből álló koreográfiát ezekre a zenékre, melyek vissza-visszatértek a zenék során, így mindenki hamar fel tudta venni a ritmust. Ügyeltünk arra, hogy végig párosan vagy körtáncszerűen táncoljunk, így igyekeztünk elkerülni azt, hogy bárki feszélyezve érezze magát” – mondta Niki.
A mozgást követően jól esett mindenkinek pár falat, melyet többek között Horváth Anikó hallgató biztosított társainak. A „szerencsekeksz” névre hallgató édesség kulisszatitkait is megtudtuk tőle: kekszgolyótésztába és olvasztott fehér csokoládéba zöld ételfestéket kevert, ezek adták a sütemény jellegzetes zöld színét, illetve annak mintáját, ami a naphoz illően lóherét ábrázolt. Nem ő volt az egyetlen, aki süteménnyel készült a napra: ők ezzel plusz pontokat gyűjthettek a csapatuk számára.
A rendezvényen aktívan részt vettek a Tanszék oktatói és hallgatói mellett a meghívott középiskolások is; sokan stílszerűen zöldben jelentek meg. Horváthné dr. Molnár Katalin tanszékvezető, a BDPK igazgatóhelyettese köszöntőt mondott, dr. Bődy Edit a rendezvény moderálásáért felelt, míg Szőlősi-Gerebecz Orsolya megálmodta és életre hívta a nap programját. A rendezvényen egyébként jelen voltak a törökországi Erasmus-hallgatók is, akik angol nyelvet tanulnak a Savaria Egyetemi Központban. Mivel a programok nyelve végig az angol volt, könnyen be tudtak kapcsolódni ők is.
Márk Martina galériája