Létezik tökéletes pillanatban szerzett gól?

Labdarúgó-közvetítések, edzői és játékosi nyilatkozatok során gyakran hallhatjuk, hogy a legjobb pillanatban született a gól. Felmerül a kérdés, vajon jól begyakorolt sablon szövegről van-e szó, vagy valóban létezik olyan időszak, amikor a rúgott gól pszichológiai előnnyel bír.

A szerzett gól a mérkőzés bármely pillanatában jól jön a találatot elérő csapatnak. Ugyanakkor sokszor úgy tűnhet, nem mindegy, a meccs melyik periódusában kerül a labda a hálóba. Egy izgalmas kutatás során szakértők 45.000 meccset vizsgáltak meg az elmúlt évekből, a négy legerősebb európai topligát (Premier League, Primera División, Bundesliga, Serie A) figyelembe véve. Az eredményeket analizálva próbálták megállapítani, létezik-e olyan időszak, amikor a találat pszichológiai előnyhöz juttatja a csapatot.

Általános trendként megfigyelhető, hogy minél később esik a gól, annál jobb, hiszen az ellenfélnek kevesebb ideje marad arra válaszolni. Ugyanakkor megállapítható, hogy a késői gól nem garancia a sikerre, hiszen csak akkor hatásos, ha a találattal a csapat kiegyenlít, vagy a vezetést szerzi meg. Ideális forgatókönyv lehet minden csapat számára, hogy egyenlő állás után a 90. perc környékén szerzi meg a győztes találatot. Ugyanakkor erre játszani meglehetősen kockázatos taktika. A statisztikák ráadásul több szempontból is csalnak. Hiába előnyös minél később betalálni, nem mindegy, hogy a csapat a mérkőzés hajrájában a győztes gólt szerzi így meg, vagy mondjuk 5:0-s állásnál szépít.

Az elemzők arra jutottak, hogy a legjobb pillanat a gólszerzésre az első félidő vége, vagy a második eleje. A 45. perc környékén szerzett találat ugyanis pozitív hatással bír a játékosok lelkiállapotára. Érdekes módon a statisztikák szerint a 60-65. percben szerzett gól szintén nagy befolyással van a végeredményre. A kutatás szerint azonban az első félidő hosszabbításában betalálni a legideálisabb.

Football goal

Felmerül a kérdés, miért ad nagyobb erőt, ha a csapat a hosszabbításban szerzi meg a gólt, mint ha a 42-44., vagy rögtön a második félidő elején, a 46-48. percben teszi meg ugyanezt. Nagyon nehéz választ adni erre a jelenségre, talán legfőbb oka, hogy a bíró a ráadásban szerzett gól után szinte azonnal lefújja a félidőt. A gólt szerző csapat pozitív impulzussal indulhat az öltözőbe, a másik együttes pedig negatív hatással zárja az első játékrészt. Pszichológusok szerint a játékosok másként értékelik a félidő végén szerzett találatot, mint a hosszabbításban született gólt. Ez különösképpen igaz, ha az adott csapat egy indokolatlanul hosszú ráadás végén kap gólt. A játékosok hajlamosak ezt jogtalannak érezni, ráadásul úgy tűnik számukra, erőfeszítésük hiábavaló volt. A találatot jegyző csapatot tovább segíti, hogy az öltözőben pozitív hangulat uralkodik, s az edző is dicsérő szavakkal kezdheti az értékelést. A játékosok így motiváltabban, megnövekedett önbizalommal térnek vissza a második játékrészre, hiszen úgy érzik, erőfeszítéseik megtérülnek. A pszichológusok által közelmúlt hatásnak nevezett jelenség szintén befolyásolja a játékosok lelkiállapotát. Az „utolsó emlék“ különösen megmarad a fejekben, így az első félidő értékelésében a hosszabbítás eseményei erősebb hatást gyakorolnak.

Australien sorgte mit seinem Torjubel gegen Frankreich für Verwirrung.

A kutatások azt is vizsgálták, egyenes kieséses mérkőzéseken hatással van-e a hosszabbítás eredményére, ha valamelyik csapat a rendes játékrész hajrájában egyenlít ki. Talán kissé meglepő, de a ráadás kiharcolása csekély lelki előnyt jelent, az esetek legnagyobb százalékában nincs hatással a végeredményre. Azaz, ha az egyik együttes a 90. percben harcolja ki a hosszabbítást, az messze nem jelenti azt, hogy a ráadásban vagy a tizenegyes-párbajban kamatoztatni tudja ezt a lélektani fölényét.

A kutatás alapján megállapíthatjuk, igenis létezik olyan időszak, amikor a gól pszichológiai értelemben a legjobb pillanatban történik. Egy csapat a félidőhöz közeledvén minél később szerez gólt, a szurkolók annál jobban bízhatnak benne, hogy csapatuk megerősödve tér vissza a pályára, s lelki előnyt harcol ki az ellenféllel szemben. Ugyanakkor fontos kiemelni, ez a lelki előny csupán aprócska tényező. A félidő hosszabbításában szerzett gól pozitívan hat a csapatra, ám egyáltalán nem jelenti azt, hogy az adott együttes biztosan megnyerte a mérkőzést.

Forrás: Spiegel

Képek forrása: belfasttelegraph.co.uk,  openodds.com, spox.com

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]