Teleszkóp a fehérjékhez

Az ELTE Matematikai Intézet és az MTA Természettudományi Kutatóintézet munkatársai által fejlesztett bioinformatikai eszközzel az extrém körülmények között élő baktériumok fehérjéit vizsgálhatják, majd kapcsolatokat kereshetnek emberi fehérjékkel.

A Vértessy Beáta (MTA TTK) és Grolmusz Vince (ELTE Természettudományi Kar, Matematikai Intézet) által közösen vezetett munkában hozták létre az úgynevezett Metagenomikai Teleszkópot. Az eszköz segíthet a sejtek életfunkcióit károsító folyamatok elleni védekezésben.

A kutatók egyes enzim-családokból kiindulva a családhoz hasonló fehérjéket keresnek az extrém környezetben élő baktériumok genetikai információjának (metagenomok) felhasználásával. Ezeket az új fehérjéket a teleszkóp segítségével leképezik az emberi fehérjékre, így tudomást szerezhetnek eddig nem ismert funkciókról.

Az elmúlt tíz évben a metagenomika segítségével született számos új felfedezés, mint például az eddig sterilnek gondolt anyatejről kiderült, hogy mikroorganizmusok sokasága él benne; megfigyeltek 100 °C-os hőforrásokban szaporodó baktériumokat és az emberi tüdőben élő bakteriofágokat.

Szalkai Balázs (ELTE), Scheer Ildikó (MTA/BME) és Nagy Kinga (MTA/BME) doktori hallgatók teleszkópjával olyan emberi fehérjék funkcióit tudják majd felderíteni, amit eddig még nem ismerhettünk. Ezeket a fehérjéket hipotetikus vagy nem annotált fehérjéknek nevezzük. Az emberi és állati fehérjék jelentős része ide tartozik.

A Metanogenomikai Teleszkóp segítségével elsősorban a sejt védekező mechanizmusaiban szerepet játszó funkciókat azonosíthatnak. Ilyen például a DNS-hibafelismerés és -javítás, a fehérjék feltekeredésének segítése, a külső károsító anyagokkal szembeni védekezés, vagy a stresszválasz.