A kettős Kassák-évforduló alkalmából nyílt három helyszínen kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum és két tagintézményének szervezésében. A PIM kiállításán jártam, ahol az időben visszarepülve barangolhattam az avantgárd alkotások, folyóirat-címlapok és cikkek között betekintést nyerve Kassák Lajos izgalmas és formabontó világába és életébe.
Az idei kettős – születésének százharmincadik és halálának ötvenedik – Kassák-évforduló alkalmából három helyszínes kiállítást szervezett a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézmenyei, a Bajor Gizi Színészmúzeum és a Kassák Emlékmúzeum. Kassákizmus főcímmel a kiállítások egymást kiegészítve, több oldalról mutatják meg Kassák és az avantgárd összefonódását az életművében, körüljárják az izmusok korát az alkotó 1920-as évekbeli munkásságával a fókuszban.
A művészet hagyományos formái és intézményei ellen való lázadás a huszadik század eleji avantgárd mozgalmak fő jellemzője volt. Programjuk magját a régi művészet tagadása és az új művészet lehetőségeinek keresése nyújtotta. Ennek a mozgalomnak állt a magyar központjában Kassák Lajos és folyóiratai az 1910-es és 1920-as években. Elsősorban a futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus és konstruktivizmus jellegzetes vonásaiból merítve alkotott innovatív módon. A MA című folyóiratával pedig saját mozgalmat és intézményt hozott létre.
A Kassákizmus 1. Új művészet-irányvonalon haladó központi kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban látható, A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban címmel. Az október 13-án megnyílt kiállításon Kassák 1920 és 1925 között Bécsben megjelent folyóirata kerül középpontba: a MA. A kiállítás főként azt vizsgálja, hogy Kassák és mozgalma hogyan integrálódott az első világháborút követően az avantgárd nemzetközi hálózataiba, és maga Kassák hogyan vált az új művészet egyik alakítójává. Bemutatja azokat az elemeket és hatásokat, amelyektől Kassák és a MA művészete jellegzetessé vált az 1920-as évek első felében. A tárlat természetesen az „értelmetlen” versekhez és a „tárgynélküli” festményekhez kapcsolódóan a fogadtatással kapcsolatban is érdekes információkat nyújt.
A kiállítás fő vonala a MA folyóirat Bécsben megjelent harminchárom száma, időrendben haladva vezet minket végig a kiállítás különböző részein. Néhány ponton egyes lapszámokhoz, amelyek valamilyen szempontból kiemelkedőek, további esettanulmányok kapcsolódnak, így téve keretbe Kassák sok szálon futó törekvéseit és kapcsolatait.
Négy fő irány köré szerveződik a kiállítás: a Művészet/politika, Hálózatépítés, az Avantgárd kánon és az Új művek címek alatt. A Művészet/politika alá tartozó szekciók Kassák és a baloldali politikai erők változó viszonyát mutatják, míg a Hálózatépítés cím Kassák és a nemzetközi avantgárd kapcsolatait szemlélteti. Az Avantgárd kánon szekció választ keres arra, hogyan kívánt Kassák az új művészet nemzetközi kánonjának egyik alakító személyiségévé válni, az Új művészet cím alá pedig azok a radiális fordulatok rendeződnek, amelyek Kassák és a MA művészetét formálták az 1920-as években.
A kiállítás vizuális élménye is egészen magával ragadja a látogatót, személyes kedvencem volt az a fal, amelyen a Kassákhoz valamilyen módok kötődő nemzetközi avantgárd folyóiratok borítóit láthatjuk.
Kassákizmus 2. Az új Kassák – A ló meghal és a madarak kiröpülnek címmel a Kassák Emlékmúzeum kiállításának középpontjában Kassák talán legismertebb önéletrajzi ihletésű verse áll. A ló meghal és a madarak kirepülnek című műve 1909-es párizsi utazását dolgozza fel, azt, ahogyan költővé vált. A kiállítás reflektál a vers kanonizációjának történetére, valamint a hazai elutasítására és a Kassák által megalkotott dadaista költői világ között feszülő ellentétre is.
A Kassákizmus 3. Új dráma, Új színpad – A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállítás pedig a Bajor Gizi Színészmúzeumban a Kassák-kör kevéssé ismert színpadi munkásságát mutatja be.
A kiállítások 2018. február 25-ig látogathatóak, aki pedig részletesebb információkra vágyik, valamint jobban el szeretne mélyedni a részletekben, a kiállításhoz készült kis füzetben mindenre részletes választ kap.