A Chauvet-barlang, amelyet néha Pont d’Arc barlangjának is neveznek, felfedezőjéről, Jean-Marie Chauvet francia barlangászról kapta a nevét. 1994. december 18-i megtalálása óta az érdeklődés középpontjában áll késő őskőkori rajzai és lenyomatai miatt. Fontossága nemcsak vetekszik, de meg is haladja a korábbi legismertebb festményes barlangok, Lascaux és Altamira jelentőségét. A barlang életkorát a mai napig Kr.e. 22-18 ezer évesnek saccolták, de kiderült, hogy életkora közel tízezer évvel korábbra datálható.
A barlang különleges faldekorációkkal rendelkezik, ami többek között kézlenyomatokat és tizennégy állatfaj (barlangi medve, gyapjas orrszarvú, többféle nagymacska, mamut, bagoly, hiéna, skorpió) rajzait takarja, köztük olyanokét is, amelyeket máshol egyáltalán nem jelenítettek meg. A tenyérlenyomatokon kívül profilból és szemből rajzolt, egészen modernnek tűnő arcképek is fellelhetőek, és egy Chauvet-Vénusznak nevezett minta egy cseppkövön. Ez utóbbit egy női szeméremdomb ábrázolásának tartják. Egyes kutatók szerint ezeknek az ábrázolásoknak nincsen sem kultikus, sem szakrális jellegük, hanem inkább a művészet és az alkotás kedvéért készítették, amolyan l’art pour l’art módon. Mindezek mellett maga a technika is egyedi, hiszen a festés előtt csiszolással, fényezéssel kezelték a felületet, majd az alakok körvonalait bemélyítették, ezzel plasztikus hatást keltettek. Érdekesség, hogy az ábrákon túl kisebb kövek, kőlapocskák is előkerültek geometrikus, ismétlődő mintázattal, amelyeket egyesek íráskezdeményeknek vélnek.
Maga a szénizotópos kormeghatározás tizenöt éven keresztül zajlott, ahol a tudósok a barlang mintegy kétszázötven objektumán végezték el a vizsgálatot. Vizsgálati tárgynak használták például az állatrajzok anyagait, állati csontot, fáklyák maradékait, tábortűznél felhasznált szenet, stb. A megszerzett adatokból elkészítették a teljes barlang kronológiáját, amelyből kiderült, hogy két különböző szakaszban is éltek itt emberek és egyszer pedig medvék. Először 37 ezer-35 ezer éve, majd 31 ezer-28 ezer éve települt a barlangba az ember. Arra is találtak bizonyítékot, hogy 33 ezer éve érkeztek oda a medvék, ami egybeesik az első emberi betelepüléssel, noha a tudósok nem hiszik, hogy egy időben élt ott a két faj. Az ember és a medve is mindkétszer sziklaomlás miatt hagyta el a barlangot. A második kőzuhatag olyan súlyos volt, hogy részben elfedte az üreg nyílását, valószínűleg ezért nem költözött be újabb lakó a barlangba a következő évezredekben.
Forrás: MTI
Kép: Wikipédia
