ZERO

„Kihaltak a méheim. Nem lesz, aki a növényeket beporozza. Egy év múlva kihalnak a növények. Nem lesz mit enni az állatoknak. Két év múlva kihalnak az állatok. Nem lesz mit enni az embereknek. Három év múlva kihal az emberiség. Mentsük meg a méheket! Bosszút állunk a méhek gyilkosain!”

Egy anarchista méhész terrortámadást indít a rendszer ellen, hogy megmentse a méheket.
Egy méhecske berepül egy mézgyárba. A mézgyár igazgatója (Kovács Krisztián) kimenekül az erdőbe és méhész lesz. Beleszeret egy mobiltársaság igazgatójának lányába (Martina Krátká). A méhei kihalnak egy közeli mobiltorony miatt. A szerelmesek gerillaakciókat hajtanak végre a méhek megmentésére. Megszüntetik az áramot, a fűtést, a benzint, a mobiltelefont és az internetet.

Húskampón végzik ki az ország vezetőit, legyilkolják a plázák vásárlóit. A harc nemzetközi forradalomba csap át. A bonyodalmak csak most kezdődnek igazán.

A film egyik főszereplőjét, a világ urát alakító Udo Kiert olyan filmekből ismerheti a közönség, mint a Penge, az Ace Ventura vagy az Armageddon. Forgatott továbbá Gus van Santtel (Otthonom, Idaho), és Lars von Trierrel (A nimfomániás, Melankólia), valamint több magyar filmben (Jancsó Miklós -Magyar rapszódia, Allegro barbaro, Bódy Gábor – Katonák, Krétakör Psyché és Nárcisz). A filmben többek között felbukkan a Golden Golbe-díjas rendező, Nemes Jeles László (Saul fia) is.

Az Egyetleneim rendezőjének második filmje, a Zero fanyar humorú, bátor, provokatív alkotás. Ajánljuk mindazoknak, akiknek fontos bolygónk jövője.

Magyarországi bemutató: 2016. március 24.

Rendezői kommentár

A történet
A Zero kiindulópontja az az elementáris düh volt, amely a jelenkori társadalmi igazságtalanság, környezetpusztítás, politikai elnyomás, és az emberiség jövője iránti aggódás volt. Csináljunk antikapitalista, globális világgazdasági rendszer elleni filmet! Célunk a provokáció volt, és egyben a maximális szórakoztatás, a térdcsapkodós vígjáték. Komoly gondolatokat csak humorral lehet elmondani.

Komédiánk egy terroristáról szól, aki egymaga átveszi az uralmat és egy igazságosabb világot próbál létrehozni. A fogyasztói társadalmat lovaskocsival, áramtermelő szobabiciklivel, postagalambbal váltja le. A gazdasági vezetőket húskampón végzi ki, a plázákból kijövő vásárlókat háztetőről lövi le, a fogyasztókat marhavagonokban szállítja el.
Hogyan jut valaki idáig? A világmegváltás szentesíti-e az eszközöket? Erről szól a film. Nem a megoldást kerestük, hanem kérdéseket akartunk feltenni a nézőknek.

Miért megy ki valaki az utcára és kezd el lövöldözni?
A méhekben találtuk meg azt az idilli szimbólumot, melyből történetünk kiindul. Beregi Tamás forgatókönyvíró ötlete volt, hogy főhősünk méhész legyen. A méhek kihalása az elmúlt évek komoly drámája, és pontosan megmutatja életformánk fenntarthatatlanságát. Az elmúlt három évben a méhek egyharmada kihalt, Magyarországon éppúgy, mint Amerikában. Az ok összetett és kifürkészhetetlen, de minden a környezetszennyezéshez, a mértéktelen fogyasztáshoz, a természet kizsákmányolásához vezet. Ahogy filmünk is felidézi az Einsteinnek tulajdonított mondást: ha a méhek kihalnak, nincs aki beporozza a növényeket, igy azok kipusztulnak, majd az állatok, végül az emberiség is. Ha a természetből kiveszünk egy apró elemet, összeomlik az egész.

A méhészet, a méz a kevés dolgok egyike, amely megmaradt az évszázadok során az ősi, hagyományos formában. A mézet, ezt az isteni elixirt csak a méhek tudják előállítani, még a hamis mézhez is igazi méz kell.
A Zero azonban nem a méhekről szól. A méhek a film negyvenedik percében kihalnak. A történet egészen a végletekig megy el: a mézgyár öltönyös igazgatója méhész lesz, majd öltönyösöket gyilkoló terrorista, a végkifejlet pedig Afrikában játszódik. A történet így műfajokon át ível: a burleszkből szerelmesfilm lesz, majd akciófilm, végül afrikai road movie.

Hogyan kerülünk Afrikába? Szép dolog az antiglobalizmus, csak amikor ott áll az ember a sivatag közepén étlen-szomjan, akkor bezzeg mégiscsak jó a civilizáció. Ezt mindenképpen meg akartam mutatni, mint ahogy azt is, hogy Afrika a legcsodálatosabb része a Földnek. Az emberek nem nyomorognak, hanem boldogok, szeretnek élni, szeretik egymást és fittyet hánynak az agyagi javaknak. Ezt annyira komolyan gondolom, hogy a teleimet Afrikában töltöm és innen szervezem meg éppen a Zero forgalmazását is.

A szereplők

Kovács Krisztián
Nagy szerencsémre három teljesen különböző színésszel dolgozhattam együtt, akikkel tökéletes volt az összhang. Krisztián az alteregóm. Ezért választottam pályakezdőként az Egyetleneim főszerepére.
A Zero esetében nem gondoltam rá. Külföldi szereplőket kerestünk hat országon át. “Az igazit nehéz megtalálni. Főleg, ha keresed.” – szólt az Egyetleneim szlogenje, mely a Zero-ra is igaz. Krisztián az Egyetleneim egyik jelenetében egy Zero című könyvet olvas. Az évek során tökéletesen átváltozott a Zero egyetlen lehetséges főszereplőjévé. Ezért tudta végigjátszani teljes azonosulással a főszereplő négy metamorfózisát. Számos életveszélyes helyzetet is bevállalt, és a kedvünkért hagyta, hogy teljesen kopaszra borotváljuk, majd hatalmasra növesztette szakállát. Sokan megállították Afrikában, hogy nagyon hasonlít valakire. Na, hogy is hívják… Jézus Krisztus! Önkéntelenül ráéreztek az afrikai rész evangéliumi áthallásaira.
Egy pillanatra se éreztem, hogy ő játszana. Ő egyszerűen maga A Hősünk. Ő a mechanikus életet élő gyárigazgató, ő a remeteként élő, majd szerelmes méhész, ő a szeretnivaló ember, aki tömeggyilkossá lesz, majd megbűnhődik érte. És ő az, aki egyedül áll a sivatag közepén, és már nem egy világ ellen harcol, hanem saját magával.

Martina Krátká
Martina pontosan az ellenkezője Krisztiánnak: minden mozdulatát tudatosan, apránként dolgozza ki. Pantomimet játszik, ír, rendez és erről doktorál.
A cseh casting rendezőnk talált rá. Behívott húsz lányt, de nem árulta el, hogy rá gondolt. Mindegyiktől megkérdeztem: Hajlandó-e Ön a fanszőrzete helyén élő méheket viselni? Mindenki igent mondott, igaz, mindenki azt gondolta, hogy ez egy kandi kamera. Martina elsőre olyan tökéletesen eljátszott bármit, amit kértem, hogy megijedtem. Azt hittem, beszedett valamit. Ő meg dühöngve távozott a castingról, hogy ez a rendező őrült. Persze ekkor már mindketten tudtuk, hogy együtt fogunk dolgozni.
A közös munka élvezetes és eredményes volt, de nem volt könnyű. A méheket ugyanis minden esetben igazi méhek játszották. Elmentünk Gödöllőre, Csuja László, a méhész szakértőnk méhészetébe, ahol megmutattam, hogy a méhek milyen ártatlanok lesznek, ha anyaferomonnal tévesztjük meg őket. Csuja úr egy egész méhcsaládot öntött rám. Amikor megpróbáltam rárakni egy méhecskét Martina fülére, elszaladt, és egy traktorral akart hazastoppolni Prágába.
A szexjeleneteknél is meg kellett küzdenünk egymással. Ilyenkor Martina órákig, napokig nem állt szóba velem. Majd a jelenet végén meztelenül jött ki a díszletből, megnézni, jó lett-e a felvétel.
Martina Krisztián szerelmét és gerillatársát alakítja, és ő Udo lánya. Figurája nagyívű változásokon megy keresztül. Apja ellen lázadó, a remete méhész elől menekülő félénk lányból méheket csalogató, mézben szeretkező méhkirálynő lesz, majd hidegvérű terrorista, aki apja hatására időnként megimbolyog elszántságában. A végkifejlet aztán újabb arcait tartogatja nekünk.
Martina ezerarcú, izmait teljes erőbevetéssel megmozgató új tehetség, egy nagy felfedezés.

Udo Kier
Udo Kier a gonosz apa, aki megtestesíti a kapitalizmust és a politikai hatalmat. A világ ura, a gazfickó, akit szeretünk. Martina apja, aki tud gyengéd is lenni. Megszeretjük őt, és csak a film végére lepleződik le, ki is ő, mit is művelt valójában.
Ha Krisztián létezik és Martina játszik, Udo az ikon, aki saját mítoszából és eszköztárából épít. Zöld szemei úgy villannak, hogy még élőben is félelemetes ránézni. De mindig ott van mögöttük egy csipet irónia is.
A Psyché óta ez az első magyar filmszerepe. Azokban a napokban járt utoljára Budapesten, amikor Bódy Gábor meghalt. Sokat emlegette őt a forgatás során és sok párhuzamot vont Bódy munkássága és a Zero közt. Bódy annyi idősen halt meg, ahány évesen forgattam a filmet…
Fogalmam sem volt, hogyan kell ekkora sztárral dolgozni. Leginkább két félelmem volt: szerettem volna, ha magyarul beszél és saját ruhájában, smink nélkül játszik. De hogy mondjam el ezt egy ekkora embernek? Amikor először hívott fel Kaliforniából, a beszélgetést két kéréssel zárta. “Engedd meg, hogy magyarul beszéljek. Bódyval is így csináltuk. És hadd játsszak saját ruhában, smink nélkül.” Óriási alázattal dolgozott, soha nem volt egyetlen nézeteltérésünk sem.
Amikor megérkezett a forgatásra, és látta, hogy ez nem egy hollywoodi szuperprodukció, kijött a luxus lakókocsijából és lefeküdt közénk a fűbe. Ekkor éreztem meg, hogy minden rendben lesz. Már akkor sem csodálkoztam, amikor elromlott a kellékautó, és ő tolta be.
A magyar szövegeket olyan tökéletesen elsajátította, hogy később a járókelőknek, sőt a gőzben, a Király fürdő vendégeinek is magyarázta: “Internet, mobilkommunikáció… abszolút nem normális! Postagalamb a jövő!

Tóth Orsi
Alapkoncepcióm volt ezúttal is, hogy a főszereplőkön kívül nem játszhat színész a filmben. A kisebb szerepeket amatőrök sokkal jobban játszák el, önmagukat adják.
Orsi nélkül viszont nem lehet filmet csinálni. Megtörve a szabályt, őt kértem fel Krisztián feleségének rövid szerepére. Orsi most vígjátéki szerepet kapott: a villájában tehenet tartó, búzát arató megőrült férjet próbálja jó útra téríteni. Mintha az Egyetleneim szerelmespárja lennének 10 év elteltével, megrekedve egy unalmas házasságban…

Lénárt István
A Zero fő ellenségeit, a gazdasági vezetőket valódi fejesek közül választottam ki. A vezető piaci bank igazgatóját Vince Mátyás, a HVG alapító főszerkesztője játsza. Az útépítő vállalat elnökét pedig a 95 éves Lénárt István, az ötvenes évek legendás gyártásvezetője, ismert amatőrszínész. “Ha élek, jövök” – mondta. Szerepe szerint elrabolják, büntetésül köveket kell törnie, miközben a hasonmása a tévében beszél. És 95 évesen köveket tört a roncstelepen 40 fok melegben…

Nemes Jeles László
Fimes barátaimnak is osztottam egy-egy vicces szerepet. Egyik példaképem, Szirtes András hajléktalant alakít, Oláh Lehel mérnök egy mobiltoronynál, a Buharov testvérek tévériporterek, Nemes Jeles pedig a mézgyár új igazgatója, aki kirúgja Krisztiánt a saját gyárából.

Lavro Ferenc
A Zero csatajeleneteinek kiemelt szereplője a Zero rendezőasszisztense, a vajdasági Lavro Ferenc, a filmbeli gerillák vezére, aki a valóságban négy háborút is végigharcolt a jugoszláv háborúban. Füle Zoltán, az Elza levele című világháborús film rendezője, a Zero akciórendezője pedig az ellenséges csapat, a NATO vezérét alakítja.

Forrás, kép: www.zerofilm.hu