Darida Veronika BTK-s tanárnő és Tompa Andrea színházkritikus szervezésében kezdődtek el a karon Még mit nem? címmel Színházi Műhelybeszélgetések. A beszélgetéssorozatról, terveiről, gondolatairól Darida Veronikát kérdeztük.
Először azt szeretném megkérdezni, hogy mit tanít a BTK-n?
Én itt az ELTE-n az Esztétika Tankszéken tanítok. Elsősorban színháztörténetet, színházelméletet, valamennyi filozófiát is, elsősorban kortárs filozófiát, francia fenomenológiát.
A színháztudományos beszélgetéssorozat ötlete honnan jött, milyen indíttatásból? Pontosan miről is szól?
Tulajdonképpen már többször is meghívtam a kortárs színházi órámra néhány színházi alkotót, tehát már volt itt a tanszéken Schilling Árpád, volt itt a Maladype, a Hólyagcirkusz Társulata, az Ágens Társulata, tehát voltak régebben is ilyen típusú beszélgetések. Aztán ez egy kicsit elmaradt, és részint György Péter kezdeményezésére is kezdtük el ezt a sorozatot, egy szerencsés találkozásnak is köszönhetően. Tompa Andreával együtt csináljuk ezt a beszélgetést, aki az egyik legnagyszerűbb színházkritikus, a Színház folyóirat szerkesztője, vele együtt vezetjük ezeket a beszélgetéseket. Az volt igazából a szándékunk, célunk, hogy a színház kapcsán tudjunk olyan kérdésekről vagy olyan problémákról beszélni, amik túlmutatnak a színházon, tehát társadalomtudományi kontextusuk is lehet akár.
Az eddigi alkalmakon miről volt szó? Hogy zajlik egy ilyen beszélgetés?
Általában 3-4 hetente jön vendég, eddig 2 beszélgetés volt. Minden egyes beszélgetés valamilyen tematika 
köré szerveződik, tehát az elsőnek a témája az a múlt feldolgozás volt, a Kávából jött el Takács Gábor, ő tartott egy hosszabb vetítéses előadást és akkor utána fiatal színházkritikusok Herczog Noémi, Ady Mária, én magam is és Tompa Andrea is beszéltünk egy kicsit ilyen vitaindítóként és utána volt egy közös vita. A második beszélgetésnek pedig az volt a témája, hogy amatőrök és profik, azt már úgy szerveztük, hogy volt egy elméleti és egy gyakorlati része az estének. Az elméleti részben Kutszegi Csabának beszéltük meg egy kritikáját, ami a Színháznak a szeptemberi számában jelent meg, az volt a címe, hogy Műkedvelők Forradalma, ez volt tulajdonképpen a kiindulópont, ennek kapcsán volt egy vita és utána jött a gyakorlati része a beszélgetésnek, ahol Simon Balázs rendező beszélt a börtönszínházas tapasztalatiról, ő börtönökben csinált előadásokat fegyencekkel. Simonyi Zsuzsanna pedig a hajléktalanokkal készített előadásairól beszélt nekünk, Gáspár Ildikó pedig, aki az Örkény Színház dramaturgja egy kicsit a másik oldalt is képviselte.
A beszélgetéssorozat itt, a Bölcsészkaron, a stúdióban zajlik, a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetnek van egy most felújított stúdiója és ott vannak ezek a beszélgetések. Bárki által látogatható ingyenesen, általában kedd vagy szerdán délutánonként van, 16 órától 19 óráig, ez gyakorlatilag egy ilyen szabad időszak, aki amikor jön, az be tud jönni, ki tud menni. Még ebben a félévben két beszélgetést tervezünk. Az egyik most november 19-én lesz, annak a témája, az az alteritás lesz, tehát, hogyan reprezentálódhat a színházban az alávetett. Az utolsó előadás pedig december 9-én lesz, ott pedig a fő meghívottunkat tudjuk, hogy ki lesz,tehát Schilling Árpád jön el, aki az utolsó előadása, a Lúzer kapcsán fog beszélni.
Milyen jövőbeni tervei vannak, hova szeretnének eljutni az előadássorozattal?
Egyrészt emellett van még egy másik, kiegészítő beszélgetéssorozat is, az én kortárs színház órámon, ezt hétfőnként 16 órakor tartjuk. Ezen eddig Fodor Tamás és Pintér Béla vett rész, december 8-án még Mundruczó Kornél jön, az is egy nyilvánosan látogatható beszélgetés lesz. Szeretnénk folytatni a jövő félévben is, ameddig erre van érdeklődés, van igény, az a szándékunk, célunk, hogy egy valódi színházi vitafórumot tudjunk itt létrehozni, ahova egyszerűen csak jó eljönni és beszélgetni olyan kérdésekről, melyek akár film, akár színház, akár média felől érkezőket érdekelhetnek.
Terveznek-e más egyetemeket, főiskolákat belevonni ebbe az egészbe?
Ez teljességgel nyitott, az eddigi előadásokra is jöttek a Színház- és Filmművészeti Egyetemről emberek, jöttek a Károlyiról a Színházintézetből is, tehát bárki akit érdekel a színház vagy az adott téma, az jöhet. 40-50-en össze szoktunk gyűlni. Általában arra törekszünk, hogy a főelőadó egy kicsit több időt kap, utána jönnek a kisebb vitaindító beszélgetések, ezek 10 perces felvetések, és a végén, az utolsó óra már egy közös vita, amikor a közönségből is bárki bekapcsolódhat, hozzászólhat. A legizgalmasabb talán a vége, amikor kitágul a fórum és akkor egy valódi vitaközösség jöhet létre.
Milyen témákon gondolkodnak a jövőben, milyen téma köré szeretnék felépíteni a beszélgetéssorozatot?
Eszünkbe jutott az is, hogy a művész mint alkotó szerepvállalása, a színház és a gender kérdése esetleg, a meztelenség kérdése a színházban. Akár fórumszínház, politikai színház is lehet ilyen kérdés, nagyon sok olyan probléma van, amit nagyon izgalmas lehet megbeszélni, de gyakran az élet is írja a témákat, tehát a Schillingék újra megcsinálták a Lúzer előadást, ez rögtön egy apropót adott arra, hogy őt most érdemes meghívni és vele érdemes beszélgetni, ezért nem is lehet tulajdonképpen előre eltervezni egy félévet, mert egy kicsit mindig az előadások is szülik a témát.
Szeretnének filmeseket is bevonni a rendezvénysorozatba?
Olyan terveink vannak, hogyha ezt a jövő félévben folytatnánk, a stúdió egy kiváló helyszín lehet felolvasószínházak számára, akár kisebb előadásoknak is. Mindenképpen szeretnénk azt, hogy amikor éppen nincsenek ilyen műhelybeszélgetések, meghívnánk fiatal drámaírókat, hogy itt olvassák fel először darabjukat és utána vitatkozzunk róluk, meghívnánk akár tantermi előadásokat, hogy itt mutassák be őket, erről már több olyan társulattal beszéltünk is, akik ilyeneket csinálnak és esetleg eljönnének. Ha mondjuk létrejön egy ilyen előadás, akkor az az itt tanuló rendezők vagy operatőrök számára megint csak egy nagyon izgalmas tapasztalat lehet, mert egy színházi előadást felvenni teljesen más technikát igényel, mint egy jelenetet felvenni, ilyen szempontból a jövőben elindulhat egyfajta ilyen együttműködés a filmesek és a színházasok között.
A beszélgetések Facebook oldalát ezen a címen érhetitek el.
