FREEkey – Kulcs a szabadsághoz és a teljes élethez

Adott egy lelkes, tenni akaró csapat, egy fontos ügy és egy „furcsa” kampány. Sarkítva ezekből tevődik össze a FREEkey, amelyet az ELTE BGGyK oktatói és participatív munkatársai indítottak el. A FREEkey projekt célja, hogy május 5-én, az Önálló Életvitel európai napján hallassák a fogyatékos emberek és nemfogyatékos szövetségeseik hangját.

FREEkey projekt neve nem egy rossz angoltudású ember kreálmánya, hanem kettős üzenet: „fura figurák” összefogása a fogyatékos emberek önálló életviteléért. A csapat saját megfogalmazása alapján:

„Nevünk a ‘free’ és a ‘key’ (szabad, kulcs) szavak összetételével jött létre, a »kulcs a szabadságra« jelmondatból formálódott, ugyanis a csoportunk célja, hogy a fogyatékos emberek önálló életvitelét támogassuk. A »vájtfülű« angolosok számára van benne egy kis áthallás is, freaky-nek (furcsa) is lehet érteni, de ezt nem bánjuk, mert felvállaltan »furák vagyunk«.”

A projekt hátteréről, létrejöttéről és célkitűzéséről beszélgettem a FREEkey csapat négy tagjával, Csángó Dániellel, Gál Dániellel, Katona Vandával és Köllő Gergővel. Katona Vanda, a Kar Általános Gyógypedagógiai Intézetének egyetemi docense a csapat alapító tagja. Sándor Anikóval és Kunt Zsuzsannával együtt ő képviseli a Bárczi hivatásos oktatóit a tízfős csapatban, ő az egyik zászlóvivője a részvételi, participatív oktatás ügyének, amelyet már évek óta lelkesen gyakorolnak a Karon.

Katona Vanda

Katona Vanda

K.V. Az egész talán akkor indult el, amikor megalakult a Fogyatékosságtudományi Doktori Műhely a Bárczin. Itt olyan kutatásokat kezdtünk végezni, amelyeket participatív kutatásoknak neveztünk, azaz az érintett személyek kutatóként vettek részt a munkában.”

Ebből a gyakorlatból nőtte ki magát a ma már sikeresen alkalmazott participatív oktatás a Bárczin. A participatív munkatársak alkalmazásánál nem szempont az akadémiai végzettség, őket az érintettségük teszi tapasztalati szakértővé a fogyatékosságtudományi témákban. Velük kiegészülve tartják a tudományos fokozattal rendelkező oktatók különleges óráikat.

K.V. 2016 tavaszán próbáltuk ki az első szemináriumot, majd ez bővült évről évre egyre több kurzussal és oktatóval. De fontos az, hogy a »Semmit rólunk nélkülünk« elv nem csak az oktatásban, kutatásban jelenhet meg, hanem az élet bármely olyan területén, ahol az érintett személyek döntést hoznak. Úgy gondoljuk, hogy igenis a tudás érvényességéhez tesz hozzá, ha érintett személyek is részt vesznek a munkában.”

A kutatási, oktatási tevékenység azonban már a kezdetekkor sem korlátozódott az egyetem falai közé. A résztvevők mindnyájan szorgalmazzák a mozgalmiságot, óráikon is ezt közvetítik. Számunkra fontos, hogy a tudomány és a mozgalom együtt haladjon” – fogalmaz Vanda.

Ennek a mozgalmiságnak része, hogy társadalmi színterekre vigyék a fogyatékos emberek érdekképviseletét és önérvényesítését. A Semmit rólunk nélkülünk nevében szorgalmazzák, hogy a fogyatékos emberek saját maguk dönthessenek az őket érintő kérdésekről, mint amilyen például az önálló életvitel. Az önálló életvitel lényege, hogy a fogyatékos személy az élet minden területén, otthon, munkában és a közösségeiben ugyanolyan választási lehetőségekkel, döntési szabadsággal és kontrollal rendelkezik, mint a társadalom többi tagja, és ehhez, ha szükséges, támogatást kap a szociális hálóból. Ez a törekvés nem újkeletű. A European Network on Independent Living – Önálló Életvitel Európai Hálózata 1989-ben alapult, tagjai számos európai országban értek el már sikereket a törvényhozásban is. A szervezettel a FREEkey csapata is kapcsolatban áll, és első alkalommal tavaly csatlakoztak az ENIL május 5-ei Önálló Életvitel európai napja programsorozatához. A tavalyi programjuk legfőbb témája a személyi asszisztencia volt, s voltaképpen a FREEkey elsőszámú célja is ennek bevezetése a magyar szociális ellátórendszerbe. A tavalyi esemény előfutára volt az akkor még nem létező FREEkey projektnek. Aztán 2019-ben a csoport elnyerte a JDC Global Response Innovative Development, illetve a Mozaik Hub támogatását, hogy a személyi asszisztencia szolgáltatást videókampány keretében ismertebbé tegyék.

Csángó Dániel aktivistaként is foglalkozik a fogyatékosügy, s legfőképpen az önálló életvitel előremozdításával, a személyi asszisztencia ügyével. Mozgássérültként és participatív munkatársként erősíti a FREEkey tapasztalati szakértői oldalát.

Csángó Dániel

Csángó Dániel

Cs.D. „Sok évvel ezelőtt kitaláltam, hogy aktivistaként elkezdek arról beszélni, amiket magam megélek a saját fogyatékosságommal kapcsolatban. Éreztem, hogy a környezetem mennyire nem támogatja és nem fogadja el, hogy én olyan vagyok, amilyen, de ezzel együtt nem vagyok kevesebb. Ugyanúgy képes vagyok jelen lenni a hétköznapokban, képes vagyok a társadalom számára hasznos dolgokat csinálni, és szeretnék teljes életet élni.”

Dani a napjait tizennégy éve személyi asszisztensekkel éli, 24 órában ők segítenek neki abban, hogy az élet legalapvetőbb dolgait (öltözködés, közlekedés, evés-ivás) elvégezze. Hogy ez jól működjön, szükség volna egy alkalmazott–munkaadó viszonyra a személyi asszisztens és az érintett személy között, ahol a fizetett alkalmazottat és a munkaadót is védik a jogi keretek. A jelenlegi megoldás azonban saját forrásból nem sokáig fenntartható, más támogatás pedig ilyen feltételek mellett nem áll rendelkezésre.

Cs. D. „A másik ok, amiért a személyi asszisztencia témáját egyáltalán elkezdtem bolygatni, hogy láttam, mennyire nehezen tudok az emberekkel egyről a kettőre jutni. Nem tudok normálisan alkalmazni valakit, nincsenek meg a jogi keretei. Szerettem volna valami biztonságot ebben, és egyértelmű volt, hogy egyedül nem fogom tudni megoldani.

Sem a megoldással, sem a problémával nincs egyedül Dani. Hozzá hasonlóan Köllő Gergő is participatív oktatója a Karnak, és a sajátos betűtáblás kommunikációjával egy plusz színt visz a csapatába. Gergő elmondta, hogy a személyi asszisztencia ellenpólusát, a bentlakásos rendszert is megtapasztalta.

Köllő Gergő

Köllő Gergő

K. G. „Én is fontosnak tartom, hogy egyszer legyen itthon is személyi asszisztencia. Én hat évig voltam egy intézetben. Nagyon rossz volt, és inkább hazaköltöztem a családhoz. De közben én is teljes életet akarok élni, mert szerintem nekem is kijár ez.”

A csapat tagjainak már a FREEkey előtt egyértelmű volt, hogy egy alulról jövő kezdeményezést tudnak leginkább elképzelni céljuk megvalósításához, hiszen a nemzetközi tapasztalatok is ezeket igazolták. Elhatározásuk, mely szerint a személyi asszisztencia intézményét a magyar viszonyokra szeretnék adaptálni és bevezetni, a FREEkey kampány elnyerésével kezdett kézzelfoghatóvá válni.

Ahhoz, hogy a projekt sikeres, figyelemfelkeltő lehessen, természetesen több ember munkája szükséges. Az egyik ilyen kulcsfigura, Gál Dániel, tavaly végzett gyógypedagógia alapképzésen, szeptember óta ő is tagja a kampánycsapatnak, de a közös munka korábban kezdődött. Tanulmányai alatt demonstrátorként dolgozott a Fogyatékosság és Társadalmi Részvétel Intézetnél, az intézet által közvetített üzenetek, attitűdök nagy hatást gyakoroltak rá.

G. D. Több feladatba is bevontak demonstrátorként, például konferenciaszervezésekbe, elég kreatív feladatokat kaptam. A diploma után pedig lényegében megelőlegezték nekem ezt a szerepet a FREEkey-ben, hiszen tudták, hogy a kampány során kelleni fog majd valami ebből a fajta tapasztalatból, amivel rendelkezem.

Gál Dániel

Gál Dániel

A jelenlegi járványhelyzet miatt a FREEkey projektet is újra kellett gondolniuk a szervezőknek, és Gál Daninak ebben nagy szerepe van, hiszen a kampányt teljes egészében a közösségi médiában folytatják le, s ehhez az ő szervezői tapasztalatai nagyon jól jöttek. A május 5-ei Önálló Életvitel napját a Facebookon ünneplik majd egy közösségi videó premierjével, melyhez az elmúlt napokban videókat kértek a fogyatékos emberektől és nemfogyatékos társaiktól. A fennálló helyzethez igazítva a videóban mindenki elmondhatja, hogy Hogy van, Mit adott neki a karantén időszaka? Mit vett el? Mesélhet a karantén-túlélő szuper-erejéről! és arról, hogy Mi lesz az első dolga, ha vége a karanténnak?” A kérdésekből látszik, hogy igyekeztek főleg pozitív témájú videót készíteni, viszont nincs kizárva, hogy a beküldők személyes tapasztalatai mást is behoznak. A vírus és a bezártság még jobban kiélezi a fogyatékos személyek kiszolgáltatottságát, de ahogy Csángó Dani fogalmazott:

Cs. D. „A videó egy lehetőség arra, hogy megszólaljon a közösség, és hogy az értékeinket jobban ki tudjuk fejezni és érthetőbbé tenni. Lehetőség arra, hogy olyan helyzeteket mutassunk be, amelyek nem csak a negatívumokra fókuszálnak, mert abból most nagyon sok van. És nem hiszem, hogy a járványhelyzetből adódó sok negatív tartalom mellett még nekünk is el kéne mondani, hogy »de a fogyatékos emberek még sokkal nehezebb helyzetben vannak«. Nem gondolom, hogy a többségi társadalomnak most fogja az ingerküszöbét megütni, hogy van egy társadalmi réteg, aminek nagyobb támogatásra lenne szüksége.”

Éppen ezért a május 5-én megjelenő videóval inkább adni szeretnének a fogyatékos és nemfogyatékos emberek táborának, tapasztalatokat megosztani, és elindítani egy olyan folyamatot, amelyről remélhetőleg még sokat fogunk hallani a közeli és a távolabbi jövőben. A FREEkey tehát egy filozófia, egy szemlélet, azt az értékrendet képviseli, mely szerint a fogyatékos emberek is egyenlő részei a sokszínű társadalomnak.

A FREEkey május 5-én debütált közösségi videója ezen a linken elérhető!

Képek: FREEkey csapat

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]