A másfél évvel ezelőtti erzsébetvárosi népszavazás előtt éleződött csak ki igazán a Károly körút–Király utca–Erzsébet körút–Rákóczi út határolta terület (az alábbiakban bulinegyed) problémája. Hogyan kezdődött ez az egész, és mi történt az évek során? Sikerül egy mindenki által elfogadható megoldást találni egy olyan problémára, mely sok más európai nagyvárost is érint?
A fent említett negyed tehát az utóbbi években igen hírhedt lett az éjszakai életéről, mind a külföldi, mind a hazai fiatalok körében. Mondhatjuk úgy is, hogy ha valaki ellátogat Erzsébetváros ezen szegletébe, fél kilométeres körzeten belül 400 kocsma, vendéglátóhely és szórakozóhely közül válogathat. Az, hogy van egy bulinegyedünk, természetesen nem egyedi az európai városok körében. Ha például Berlin Friedrichshain „kerületét” említjük – ami ugyanígy egy hipster, szórakozóhelyekkel dúsított terület – meg lehet figyelni, hogy hasonlóképp jött létre, mint a mi esetünkben. Miután az adott terület kicsit lerobbant, kiürült, lecsökkentek a telekárak, hirtelen növekedés vette kezdetét, az emberek elkezdtek vállalkozni, sok ember kiadta a lakását, és egyre több szórakozóhely nyílt meg.
Ennek eredményeképp egyre több bulizni vágyó jelent meg a negyedben, budapestiek, turisták, még erzsébetvárosiak is. A gyors sikerhez hozzájárult még az is, hogy időközben bezárták a Hajógyári-szigetet, így az onnan kiszoruló fiatalok is Erzsébetvárost választották új törzshelyül.
Fotó: 24.hu
Egyértelmű, hogy a bulinegyed létrejötte erősen fellendítette a budapesti turizmust. Ez a városrész Európa-szerte híres, és tömegével vonzza ide a bulizni vágyó külföldieket, akik szívesen bérelnek pár napra lakást mindenhez közel. Ezt legtöbb esetben az AirBnB szolgáltatáson keresztül teszik meg, ahol viszonylag olcsón, szigorú kötöttségek nélkül bérelhetnek pár napra szobát vagy komplett lakást. Ez mind szép és jó, hiszen az egyszerű lakásbérlés ugyancsak csábítóbbá teszi városunkat a külföldiek számára, viszont ezek a lakások az AirBnB-n csücsülnek, tárt karokkal várva a turistákat, lecsökkentve a valódi ingatlanpiac kínálatát. Ennek hatására kevesebb budapesti lakás elérhető a valóban hosszabb távra tervező lakáskeresők számára. A kis ingatlanpiac kevés lakással magas árakat jelent, ami elég nagy probléma többek között a Budapesten tanuló, vidékről érkezett egyetemistáknak.
Most beszéljünk egy kicsit a másik oldaláról a dolgoknak. Az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület nem sokkal a fent említett népszavazás előtt jött létre, és erősen szorgalmazza/szorgalmazta a bulinegyed működésének szigorú szabályokhoz kötését. Rápillantva a honlapjukra láthatjuk, hogy ma már nem ez az egyetlen célkitűzésük, nagy hangsúlyt fektetnek többek között az örökségvédelemre, a zöldfelületek megnövelésére és a sportlétesítmények létesítésére. Egyértelmű, hogy kezdetben a bulinegyed zajos utcáin élő erzsébetvárosi lakosság alkotta a szervezetet, hiszen ők azok, akiket zavar ez az egész, ami jelenleg történik. Kifogásolják a zajongást, az utcákon hömpölygő ittas fiatalokat, a drogot, a prostitúciót és a szeméthalmokat.
Fotó: Népszava
Tehát az Erzsébetvárosi Önkormányzat az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület kezdeményezésére népszavazást írt ki 2018. február 18-ra. A népszavazás arról szólt, hogy az érintett területen minden kocsma zárjon be legkésőbb éjfélkor. A referendumot egy rettenetesen gyér kampány előzte meg az önkormányzat részéről. A képviselők szorgalmazták a népszavazáson való részvételt, de sem az igen, sem a nem mellett nem érvelt senki. Ennek eredményeképp a részvételi arány 20%-nál is kevesebb volt, de a résztvevők 2/3-a igennel szavazott. Az alacsony részvételi arány a fent említett szinte semmilyen kampánynak köszönhető, illetve annak, hogy bár a szavazás a bulinegyedről szólt, ám Erzsébetváros teljes lakossága „hivatalos volt” a referendumra. Mondanunk sem kell, hogy az éjféli zárásnak is rengeteg hátránya lett volna. Ezesetben tömérdek munkahely szűnne meg, kihalna a belváros, erősen visszaesne a turizmus. Egyébként a népszavazást kezdeményező szervezet szerint, ha minden bezár éjfélkor, a szórakozó fiatalok nem fognak tudni mit csinálni, és hazamennek aludni. Véleményem szerint az itt bulizó fiataloknak, turistáknak és legénybúcsúzoknak nem az lesz az első gondolatuk éjfélkor, hogy befejezik a szórakozást és hazamennek lepihenni. Amint a szórakozóhelyek bezárnak, az emberek tömegével hagynák el a kocsmákat, és van egy olyan sanda gyanúm, hogy a bulinegyed ezzel nem ürülne ki. Az ott bulizók megkeresnék a legközelebbi éjjel-nappalit, feltankolnák magukat alkohollal, és az utcán folytatnák a mulatozást. Vagy a bulinegyedben maradnának, vagy kicsit odébb mennének, de hazamenésre kevés esélyt látok. Ha megtörtént volna/megtörténne a kollektív éjféli zárás, azzal a probléma korántsem oldódna meg.
A megoldás még továbbra sem tiszta, Erzsébetvárosban sem igazán tudják, hogy mit kezdjenek a helyzettel, ugyanis sem az éjféli zárás nem lehet opció, ahogy az sem, hogy hosszú távon minden így maradjon. Sajnos nem lehet elvárni a hőbörgő bulinegyedi lakosoktól, hogy költözzenek máshová, talán nem is kell említenem, hogy miért. Emellett viszont tényleg felvet némi problémát a zaj, a szemét, a részeg fiatalok, illetve a kábítószerkereskedelem, mely sok esetben inkább sütőporkereskedelmet és majoránna-kereskedelmet jelent.
Fejléckép: 24.hu
Eredeti megjelenés: Tétékás Nyúz
