Bájos és szívszorító – Isten hozott Marwenben

Az Isten hozott Marwenben Mark Hogancamp történetét meséli el, aki egy súlyos traumát próbál meg feldolgozni a maga sajátos módján, miközben szembe kell néznie a démonjaival. Az egyszerűnek tűnő cselekmény helyenként bájos, máskor inkább szívszorító jelenetekből épül fel. Filmajánlónkat olvashatjátok.

Mark Hogancamp tehetséges illusztrátor volt, az élete a rajzolásról szólt. Egy este elment szórakozni, sokat ivott, majd összetűzésbe keveredett, melynek során egy ötfős társaság kis híján halálra verte őt. Az incidens után hosszú és kínkeserves volt a felépülése, ráadásul két dolgot is elveszített: az emlékeit és a rajzolási képességét. Az alkotást nem akarta abbahagyni, ezért felépített egy miniatűr várost, játékfigurákat vásárolt bele, s ezeket különböző helyzetekbe állítva lefotózta. Fényképeivel ismét sikeres lett, de a magánéletében teljesen bezárkózott.

Az Isten hozott Marwenben (Welcome to Marwen) szinopszisa egyszerű, már-már klisés történetet ígér, és ez helyenként igaz is. A főhős valóban elveszíti az emlékeit, s valóban megtalálja a módját annak, hogy ismét sikeres legyen, de a „hogyan?” kérdését már egyedibben oldotta meg a film. Mark felépít magának egy miniatűr várost, amelynek a Marwen nevet adja. Marwen nem csak a fotói a helyszíne – amelyekkel egyébként második világháborús történeteket mesél el –, hanem az a hely is, ahová elmenekül a félelmei elől.

Nem egyedi megoldás, hogy valaki azért hoz létre egy fiktív helyet, hogy oda meneküljön a valóság elől. Ebben a filmben a bábok is életre kelnek, megélik a saját történeteiket, melyeknek egy-egy pillanatát megörökíti Mark. Így két szálon fut a cselekmény is: van egy valós, amelynek Mark Hogancamp a főszereplője, illetve van egy fiktív, melynek Mark alteregója, Cap’n Hogie a központi figurája. „Természetesen” a valóság és a fikció néha összefolyik, de ezt egyáltalán nem viszi túlzásba a film, s rendszerint hozzáadott értékkel bír.

A bábfigurák eredete is sokatmondó: egyet leszámítva mindannyian olyan személyt testesítenek meg, akik a balesetet követően szerepet játszottak Mark életében. A pozitív karakterek kivétel nélkül nők, de egyáltalán nem érződik, hogy ez azért lenne, mert mögöttes társadalmi üzenetet akar sugallni. Mindegyikük valós múltját elmeséli hosszabban-rövidebben, van azonban egy kivétel, akinek a múltját nem ismeri Mark, s mint kiderül, ő a démonja, akit le kell küzdenie, hogy tovább tudjon lépni a traumája után. Ennek a megoldását túlságosan is egyértelműen sejteti a film, hamar ki lehet találni, hogy mi lesz a válasz.

Az Isten hozott Marwenben bája abban rejlik, ahogyan megváltozik Mark viszonya a külvilághoz, s ebben óriási szerepe van annak, hogy a szomszédjába költözik egy nő, Nicol. Hamar beszerez egy olyan bábut is, amely őt szimbolizálja, s róla is elkezd olyan képeket csinálni, amelyken a bajban lévő Cap’n Hogie-t megmentik a barátai. Sokatmondó, hogy az elképzelt világban mindig mások segítségére szorul az őt jelképező figura, de Nicol karakterével romantikus kapcsolatba is kerül ezen a helyen, miközben a valóságban is kezdik megismerni egymást.

A viszonylag egyszerű történet ellenére is leköti a néző figyelmét a film, ami Robert Zemeckis rendező munkájának is köszönhető. Egyértelmű, hogy nem ez a legjobb alkotása, de egy szép ívet leíró történetet hozott össze. Azok a részek, amelyekben csak a bábok szerepelnek, kifejezetten izgalmasak, teli feszültséggel és drámával. Az élőszereplős jeleneteket Steve Carell játéka határozza meg, aki teljesen korrekt munkát végzett, s helyenként nagyon ijesztő volt, ahogyan gondolkodott és viselkedett. Alan Silvestri nevét is érdemes megemlíteni, aki hangulatos zenét komponált a filmhez.

Az Isten hozott Marwenben összességében egy kedves, aranyos, ugyanakkor szívszorító film, amely egy trauma feldolgozásáról szól. Nem vállal túl sokat, nem akarja megváltani a világot, de egy-egy apró üzenetet azért elejt – például a másságról – a cselekmény elmesélése közben. A végkifejlet kicsit meglepő, amivel több több lehetséges klisés befejezést elkerül. Akinek van két szabad órája, nyugodtan próbálkozhat vele, hátha tetszeni fog.

 

Képek forrása: IMDb

A szerző pontszáma IMDb-n: 7/10