„Az ELTE számára mindig is nagy jelentőséggel bírt a sport támogatása” – Interjú Dr. Borhy Lászlóval és Csere Gáspárral

Május 7-én az immáron 36. alkalommal megrendezett 5vös 5km rajtvonalánál jelentette be az ELTE rektora, Dr. Borhy László, hogy csatlakozva a #road2tokio2020 programhoz, egyetemünk is támogatja az ELTE PPK korábbi tanulója, a BEAC olimpikon maratonfutója, Csere Gáspár olimpiai felkészülését. A támogatás kapcsán Dr. Borhy Lászlóval és Csere Gáspárral beszélgettünk.

Az ELTE nagy hangsúlyt fektet a sport támogatására. A Rektori Kabinet rendszeresen lefutja az 5vös 5km-t. Dr. Borhy László az ELTE első rektora, aki lefutotta a távot. Az egyetem ezúttal korábbi hallgatója, a BEAC maratonfutója, Csere Gáspár tokiói olimpiai felkészülését is támogatja, aki részt vett a 2016-os riói olimpián. Az ELTE és a sport kapcsolatáról, illetve a támogatásról beszélgettünk Dr. Borhy Lászlóval és Csere Gáspárral.

Pontosan mit takar az ELTE támogatása?

Dr. Borhy László: Erre a kérdésre nagyon röviden tudok válaszolni. Az ELTE 800.000 Ft-tal támogatja Csere Gáspár olimpiai felkészülését, amely az egyetem részéről egy síkvidéki és egy magashegyi edzőtáborozáshoz való szerény hozzájárulást jelent.

Honnan származik az elképzelés, hogy a BEAC mellett az ELTE is beszállna korábbi hallgatója olimpiai felkészülésébe?

Dr. Borhy László: Az ELTE számára mindig is nagy jelentőséggel bírt a sport támogatása. 2018-ban az egyetem szenátusa elfogadott egy sportstratégiát, melynek fontos részét képezi az egyetem kiemelt sportolóinak támogatása, illetve a sporttevékenység elősegítése az ELTE-n. Elődöm, Dr. Mezey Barna vezette be azt a nagyon szép, hagyományteremtő szokást, hogy az egyetemnek legyen egy sportarca. Az ELTE és a 120 éves BEAC, amely ezer szállal kötődik az egyetemhez, történelme során több olimpikont is felmutatott, akikre mindig is nagyon büszkék voltunk. Az elmúlt években elindult programnak köszönhetően az ELTE kiemeli és támogatja azon sportolóit, akik kimagasló teljesítménye az egyetem hallgatói számára is példaértékű lehet. A közelmúlt ELTE-s sportarcai között olyan nagyszerű sportolókat találunk, mint a riói olimpia bronzérmes úszója, Kapás Boglárka vagy az olimpiai bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázó, Burján Csaba. A kiváló tanulmányi eredmény és a kimagasló sportteljesítmény, úgy gondolom, nem elválasztható, a kettő támogatja, erősíti és kiegészíti egymást.

1

Mit jelent számodra, hogy a BEAC mellett korábbi egyetemed is támogat?

Csere Gáspár: Megtisztelő és nagy segítség is egyben. Minden támogatás már önmagában sokat jelent, az azonban különösen biztató, hogy az egyetem is mellém állt. Az ELTE sportegyesületének, a BEAC-nak már 18 éve vagyok tagja, diplomámat pedig 2010 és 2013 között az ELTE PPK-n szereztem. Sok szállal kötődöm tehát az ELTE-hez. Az egyetem korábban is számon tartott és kiemelt sportolójának tekintett. Az, hogy ezentúl anyagilag is támogat, és a soron következő egyéves felkészülésem köré egyfajta reklámot épít, minden szempontból nagy segítség nekem. Több szerepléshez tudok jutni, s jó érzéssel tölt el, hogy a klubom mellett az egyetem sok ezer polgára is szurkol nekem. A futás az egész világon, így Magyarországon és az ELTE-n is nagyon népszerű. Már az 5vös 5km során, ahol bejelentettük a projektet, éreztem, hogy sokan állnak mögöttem.

Nekünk, maratonfutóknak, az edzőtáborok a felkészülésünk fontos részét képezik. Elkerülhetetlen az itthoni monoton munkából időnként kiszakadni, magaslati edzőtábort ráadásul nem is lehetne Magyarországon végezni. A külföldi edzőtáborok elég költségesek, így nagy segítség, hogy finanszírozásukhoz az ELTE is hozzájárul. Augusztus környékére terveztük a magaslati edzőtábort, a másiknak még nincs meg az időpontja, de biztos vagyok benne, hogy nagy segítséget jelentenek majd a felkészülésben.

DSC_0041

Mit jelent az egyetem számára, hogy támogatja volt tanulója felkészülését?

Dr. Borhy László: Az egyetem mindig is büszke volt végzett hallgatóira, Alumni közösségünk tagjait számon tartjuk, illetve nyomon követjük fejlődésüket. Korábbi hallgatóink a diploma megszerzése után is több szállal kötődnek az ELTE-hez, továbbra is szimbiózist alkotva intézményünkkel. A sport ugyanakkor egy csodálatos, külön világ. Kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó hallgatóink nemcsak idehaza szereznek dicsőséget az ELTE számára, de szerte a világban is öregbítik a csaknem 400 éves múlttal rendelkező egyetem hírnevét.

A támogatás részeként az egyetem futónagyköveteként tevékenykedsz. Ez pontosan mit jelent?

Csere Gáspár: Amint korábban már említettem, a futás egyetemi körökben is nagyon népszerű. A félévente megrendezendő 5vös 5km-en nagyjából ezer futó szokott elindulni, ilyenkor az egész ELTE-s futóközösség összegyűlik. Minden bizonnyal rajtuk kívül is sokan futnak. Az a cél, hogy közülük is minél többen megjelenjenek ezeken az eseményeken, ezért is adom nevemet, arcomat és olimpiai felkészülésemet ezekhez a kezdeményezésekhez. Bízom benne, hogy mind mennyiségileg, mind aktivitásban előrelép az ELTE futóélete. Az 5vös 5km felpörgetése mellett egyéb egyetemi sporteseményeken is részt veszek. A pontos naptár még egyeztetés alatt áll, de ahová hívnak, legyen szó akár az EFOTT-ról, bajnokságokról, vagy  az egyetemi futóklub kialakításáról, nekem ott a helyem! Emellett egyéb futóversenyeken is viselem majd futómezemen az ELTE feliratot, s saját közösségi médiafelületeimen is igyekszem az egyetemi sport fontosságát közvetíteni, ezért is találtuk ki a #road2tokio2020-logót.

Már végeztél az egyetemen. Hogyan emlékszel vissza egyetemi éveidre és a sportéletre az ELTE-n?

Csere Gáspár: Nagyon szívesen emlékszem vissza. Korábban nem szerettem iskolába járni, a gimnázium nem kötött le, nem találtam olyan tantárgyat, amely igazán érdekelt volna, ráadásul időm legnagyobb részét már akkor is a sport kötötte le. Miután 19 évesen bekerültem az ELTE-re, egy új világ nyílt meg előttem. Sportszervező szakon tanultam, ahol főleg gazdasági- és társadalomtudományi ismereteket sajátítottunk el, s rájöttem, hogy ezek a dolgok érdekelnek engem. Nagyon szerettem a PPK-ra járni, különösen a pszichológia és a szociológia fogott meg. Előfordulhat, hogy a későbbiekben ilyen irányban folytatom tanulmányaimat, jelenleg azonban a sport az elsődleges.

A BEAC és a hallgatói sportélet pont abban az időben kezdett beindulni, amikor egyetemre jártam. 2010 előtt sajnos kevesen sportoltak szervezetten az egyetem keretein belül. A BEAC azonban új sportstratégiát hozott létre, ami kifejezetten a hallgatói szabadidősport fejlesztésére irányult, s úgy látom, hogy sikerrel jártak, az elmúlt tíz évben egyre többször telik meg a Bogdánfy út. Az egyetem hallgatói egyre nyitottabbak a sportolásra, ennek kifejezetten örülök. Egy kis fáziskéséssel az élsport támogatása is porondra került. Az egyetem szempontjából persze fontosabb a szabadidősport, de azért örülök, hogy általam az élsport is a stratégiai ügyek közé kerül. Remélem, hogy a későbbiekben is akad rá példa, hogy a kettő megfér egymás mellett.

DSC_0035

Rektor úr tudományos munkássága közismert, azt azonban talán kevesebben tudják, hogy Ön rendszeresen sportol. Jól tudom, hogy karatéval és aikidóval is foglalkozik? Miért érzi fontosnak a tudományok mellett a sport szeretetét is?

Dr. Borhy László: Igen, valóban foglalkozom harcművészetekkel. Még azelőtt kezdtem el őket, hogy tudományos pályára léptem volna. Gimnazistaként olyan sportolási lehetőséget kerestem, amelyhez van érzékem. Sajnos az már korábban kiderült, hogy a labdajátékok távol állnak tőlem. Van egy öcsém, aki korábban NB1-es és válogatott röplabdázó volt, s gyermekkorunkban minden labdajátékban legyőzött. Hamar beláttam, hogy a foci- illetve röplabdapálya számomra nem pálya. A 70-es évek végén jelentek meg Magyarországon a küzdősportok, s megragadott a karate. Egy kiváló edző, Nyírő Ferenc mellett 16 évesen kezdtem el karatéval foglalkozni, amelyet mintegy 30 évig műveltem. 12 évvel ezelőtt váltottam műfajt, kicsit belefásultam a karatéba, szerettem volna valami mást elkezdeni, így a nulláról nekiálltam az aikidónak. Rögtön az első edzés magával ragadott, már 12 éve művelem, azóta fekete öves aikidóssá váltam. Ma is magammal hoztam a felszerelésemet, remélhetőleg másfél hónap után végre újra eljutok edzésre. Sajnos egyéb elfoglaltságaim nem teszik lehetővé a rendszeres heti két edzésen való részvételt.

Miután elindultam a tudományos pályán, szükségét éreztem, hogy a szellemi frissesség mellett a kondíciómat is karban tartsam. A sport és a tanulás remekül kiegészítik egymást. Gimnazista koromban vettem észre, hogy az intenzív sportolás a tanulmányi teljesítményemre is pozitív hatással bír. Gáspárral ellentétben engem nagyon is lekötött a gimnázium, céltudatosan készültem a régész pályára, a sport pedig remekül kiegészítette tanulmányaimat. Versenysportban sosem gondolkoztam, bár gyerekkoromban sportlövőként versenyeztem, és szép eredményeket is elértem. Később azonban inkább a tanulásra koncentráltam, mellette a harcművészetek folyamatos kikapcsolódást és szinten tartást jelentettek.

Jövőre olimpia. Hogyan állsz a felkészüléssel? Az ELTE támogatása mennyiben segít ebben?

Csere Gáspár: Folyamatos felkészülésben vagyunk. Aki egyszer rálép a futó pályára, annak sosincs megállás. Nyilván az olimpiára még nagyobb erőbedobással készülünk. Új kvalifikációs rendszer van, megpróbálunk alkalmazkodni hozzá. Megnehezedtek a feltételek, nehezebb kijutni, mint 2016-ban Rióba. A tokiói kvalifikáció szempontjából nem az időeredményt veszik alapul, hanem világranglista-pontokat kell gyűjteni, így plusz stratégiai érzékre is szükségünk van, hogy a csapatommal eldöntsük, mely versenyeken induljak. A versenynaptárt minél trükkösebben próbáljuk összeállítani, hogy minél több pontot tudjak gyűjteni. Az elmúlt években is sikerült azt a szintet hoznom, amit Rio előtt, illetve előrelépéseim is voltak, több országos bajnoki címet is begyűjtöttem. Az azonban megnehezíti a dolgomat, hogy az utóbbi egy évben picivel több egészségügyi panasszal kellett megküzdenem, s ez kiszámíthatatlanná teszi, hogyan teljesítek az adott versenyen. Ezen is dolgozunk, az edzések mellett a manuális terápia, a gyógytorna, az erősítés is fontos szerepet játszanak felkészülésemben. Már húsz éve futok, az utóbbi két évben azért már éreztem, hogy sok kilométer van a lábamban, öregszik a testem. A következő egy évet úgy kell végigcsinálnom, hogy a megnövekedett intenzitású munka mellett egészséges tudjak maradni. Ebben is segítenek az edzőtáborok, ahol nyugodtabb feltételek között tudok készülni. Az étkezéstől kezdve az infrastruktúráig minden könnyebben elérhető, tényleg csak az edzésekre és a pihenésre kell koncentrálnom. Sokat várok ezektől a többhetes edzőtáboroktól. Meglátjuk, hogy sikerül-e kvalifikálni magam a tokiói olimpiára, az biztos, hogy én, amit lehet, megteszek, és nagyon megköszönöm, ha drukkolnak nekem.

4

 

Végül… az egyetem futónagyköveteként, mit tanácsolnál az egyetemen sportolni vágyóknak?

Csere Gáspár: Azt, hogy legyenek aktívak, még aktívabbak! Ne hagyják abba, ahogy Rektor úr is mondta, nagyon jó dolog a sportolás a tanulás mellett! Sokan mondják, hogy nincs idejük sportolni, de egyetemistaként azért még megoldható a heti két-három alkalom. Élsportolóként elmondhatom, hogy a sport rekreációs hatással is bír. Tanulás vagy vizsga után a legjobb futni, az agy, az egész keringés felfrissül tőle. Mindenkinek csak ajánlani tudom a futást, illetve, hogy jöjjenek sportolni a BEAC-ra! Az atlétika szakosztály szeretettel vár mindenkit, de bármelyik más sportágat érdemes kipróbálni, mindenkinek olyat kell választania, ami személyiségének, érdeklődésének megfelel. A BEAC rengeteg sportolási lehetőséget kínál, érdemes kihasználni!

Képek: Baló Tímea ( ELTE Online )