Az ötvenéves jubileumra megújuló ELTE Origó Nyelvi Centrum a nyelvtudásmérés Mekkája. Országszerte több mint 60 vizsgahelyen harminc nyelv közül választhatnak a vizsgázni vágyók. A nyelvvizsgaközpont változásáról, alkalmazkodásáról a nyelvtanulók változó igényeihez Antoni Györgyi ügyvezetőt kérdeztük.
Az Origó nyelvvizsgarendszer másfél éve korszerűsítésre került. Mit jelent ez, miben tér el a korábbitól?
Abban, hogy a vizsgarendszerünkből kivezettük a tesztet. Ezzel nemcsak jobbá, de népszerűbbé is tettük a vizsgánkat. A régi nyelvvizsga egy ötvenütemes nyelvtani tesztet tartalmazott a májusi vizsgaidőszakig, ami ezután megszűnt.
Tavaly novembertől reprezentatívvá tettük a vizsgánkat. Ez azt jelenti, hogy egy készséget nem egy, hanem két feladattal mérünk annak érdekében, hogy a mérés biztosabb és pontosabb legyen. Úgy alakítottuk át a vizsgánkat, hogy azt közelítettük az érettségihez. Mivel a vizsgázóink nagyobb része középiskolás, illetve fiatal felnőtt, igyekeztünk életszerű, igényeikhez alkalmazkodó feladatokból válogatni. A nyelvvizsgánk életszerű, ugyanakkor mindenben megfelel a közös európai referenciakeretnek, ami megszabja, hogy az egyes szinteken mit kell készségszerűen tudnia a vizsgázónak. Ettől eltérni egyik nyelvvizsga sem tud. A különbség a feladatok típusában, valamint az egy- vagy kétnyelvűségében mutatkozik meg.
Hogy alkalmazkodott ehhez a nyelvtanfolyam?
Nyelvtanfolyamainkat tekintve a fő célcsoportunk az egyetemi hallgatóság, illetve az ELTE oktatói, adminisztratív munkakörben dolgozó munkatársai. Vannak kezdő és haladó csoportjaink, intenzív nyári nyelvi kurzusaink, amelyek célja, hogy az adott tudásszinthez közelítő vizsgázójelölteket felkészítsük a vizsga letételére. Jövő évtől indítunk egy speciális kurzust kifejezetten abból a célból, hogy a nyelvtudással már rendelkezők minden olyan apró trükköt megismerjenek, amely segítségével teljesíthető a nyelvvizsga. Ez egy péntek délután – szombat délelőttnyi időt jelent majd, csupa gyakorlati tudnivalóval: az értékelés szempontjait, a típusfeladatokra adott lehetséges válaszokat, buktatókat mutatja be. Ez választ ad majd többek közt olyan kérdésekre, hogy hogyan készüljünk hatékonyan a szóbelire, és hogy milyen szempontokat figyelnek elsősorban a vizsgáztatók.
Alkalmazható-e a gyakorlatban is az itt megszerzett nyelvtudás, vagy inkább a felsőoktatás kiegészítéseként, a diplomához való követelményként tekintenek rá?
Nem a nyelvvizsga a végcél, hanem a nyelvhasználat. Nincs értelme a nyelvvizsgának, ha nem tudjuk élő nyelvi környezetben használni. A vizsga komplex értékelése miatt persze, ha valakinek jobb az írásbeli készsége, és gyengébb képességű szóban, ezek kiegészíthetik egymást: a vizsga ugyanolyan sikeres lesz, bármerre is tolódjon a személyiségből adódó teljesítmény egyes vizsgarészeken. A minimum minden készség esetében a negyven százalékos határ.
Vannak-e Ön szerint olyan szabványok európai kereteken belül, amelyek csak ránk, magyarokra érvényesek? Könnyebben tanulunk-e egyes nyelveket, mint másokat?
Abszolút egyénfüggő. Nekem két felsőfokú nyelvvizsgám van, az orosz és a német, amelyek annak ellenére, hogy hangzásra talán nem mondanánk, de rendszer és tanulhatóság szemléletében hasonlítanak egymásra, jobban, mint az angol és a német. Azt szokták mondani, hogy az angollal könnyű eljutni egy cseverészős szintre, míg a némethez és az oroszhoz is feltétlenül szükséges az alapok erős elsajátítása, hogy az ember a nyelvet használni tudja.
Mi az, amiben a nyelvvizsgájuk eltér más nyelvvizsgáktól, milyen mozgásteret enged az európai referenciakeret?
Az európai referenciakeretet arra találták ki, hogy az a nyelvtudás, amelyet Európán belül bármely nyelvből megszerzünk, ugyanannyit érjen minden országban. A mi vizsgánk annyiban más, hogy hangsúlyt fektetünk a közvetítői készségre is. Mivel a mi anyanyelvünk a nagy világnyelvekhez képest kevesek által beszélt, elkerülhetetlen, hogy információt közvetítsünk két különböző nyelvet beszélő között.
Az Origó nyelvvizsga unikális, hiszen valóban kétnyelvű. Vannak persze olyan vizsgaközpontok, ahol kínálnak kétnyelvű vizsgát is, de legfeljebb évente egy-két alkalommal, illetve az egynyelvű vizsgájukhoz képest hosszabb időtartamban.
A közvetítői készség mérésén persze nem irodalmi műfordítást kell érteni, hanem a szöveg egy olyan szintű értelmezését, amellyel hiánytalanul átadhatóak a tartalmi információk, így például a helyesírási hibákat sem vesszük figyelembe.
A legfrissebb alkalmazott nyelvészeti kutatások alapján fejlesztik a képzési rendszerüket és a nyelvvizsgájukat. Mit jelent ez pontosan?
Az ALTE (Association of Laguage Testers in Europe) tagjaként figyeljük a nemzetközi trendeket, és igyekszünk ezeket beépíteni a nyelvtudásmérés folyamatába. Folyamatosan monitorozzuk a vizsgánkat, elemezzük a statisztikai adatainkat annak érdekében, hogy minél pontosabb mérési eredményeket tudhassunk magunkénak. A több évtizedes mérési tapasztalat eredménye, hogy a vizsgánk a legkedveltebb nyelvvizsga ma Magyarországon. Népszerűségét a vizsgázóink és a felkészítő tanáraik által leggyakrabban emlegetett megbízhatóságának is köszönheti.
Ami a tanítást illeti, az elmúlt két évben jelentős eszközkorszerűsítést hajtottunk végre. Külsős és főállású tanáraink munkáját képzésekkel, továbbképzéssel segítjük. Persze lehet bármilyen korszerű, modern módon tanítani, a nyelvtanulás verejtékes munka marad. Ahhoz, hogy szabadon ki tudjuk fejezni magunkat egy nyelven, annak nyelvtanát meg kell érteni, meglehetősen sok kifejezést kell tanulni.
A nyelvvizsgaválasztáskor szempont szokott lenni, hogy egy adott nyelvvizsga nemzetközileg elismert-e. Mit gondol erről?
Szeretnék eloszlatni egy tévhitet: olyan nyelvvizsga, amely igazán nemzetközi lenne, és mindenhol elfogadnák, nem létezik! Sok felsőoktatási intézmény rendelkezik külföldön saját vizsgával, és nem érdekli őket a máshol megszerzett bizonyítvány. A külföldi munkaadók által elvárt bizonyítvány sem egységes. Azonkívül nem egészen korrekt, amikor egy nyelvvizsgaközpont csak azért kiáltja ki magát nemzetközinek, mert néhány helyen elfogadják a vizsgáját.
Magyarországon meglehetősen sok privilégium társul a nyelvvizsgához, ezért is olyan értékes. Sok energiát emésztene fel, ha nekilátnánk a vizsgánk egyes külföldi intézményekben történő akkreditációjához. Ehhez olyan diplomáciai és lobbitevékenységet kellene kifejteni, amely kialakítása túl nagy energiát vonna el az intézménytől. Ezt az energiát sokkal inkább érdemes az oktatás színvonalának, a nyelvtudásmérés pontosságának fejlesztésére fordítani, mint külföldön megpróbálni néhány helyen elfogadtatni a nyelvvizsgát.
Mi az, ami miatt az Origó nyelvvizsga 2016-tól ismét piacvezető szerepet tölt be?
Biztosan szerepet játszott ebben a nyelvtani teszt kivezetése. De nem gondolnám, hogy ez az egyetlen oka.
2016 elején megújult a nevünk is. Ha már az ország legkedveltebb nyelvvizsgarendszere az Origó, szerettük volna ezt a nevünkben is megjeleníteni. Megújult a honlapunk, lendületesebb, fiatalosabb formát öltött. Itt is, és a Facebookon is aktívan tájékoztatjuk az érdeklődőket a legfrissebb lehetőségekről a nyelvi centrumunkban. Jelen vagyunk az ELTE rendezvényein és az Educatión is. Országos népszerűsítő programokat, angol- és ausztrálfilm-klubot szervezünk. Igyekszünk, hogy ne csak vizsgáztassunk, oktassunk, hanem egy szerethető közösségi térré is váljunk.
A jubileumi ötvenedik évfordulónk kapcsán barangolást szerveztünk a megújult épületben, kiállítást nyitottunk a régi nyelvvizsgáztatással kapcsolatos tárgyainkból, könyvfordításokra hívjuk fel a figyelmet, nyereményjátékaink vannak, és aktívan tartjuk a kapcsolatot a hatvankét nyelvvizsgahelyünkkel. Nálunk az év minden hónapjában lehet vizsgát tenni a népszerűbb nyelvekből, és minden bizonnyal vonzó a vizsgalistánkon szereplő harminc nyelv is a tanulók számára.
A vizsgaidőszak elő- vagy utóhangjaként mindenképpen megéri nyelvvizsgát választanunk, amire az újraértelmezett Origó nyelvvizsga tökéletes lehetőséget ad.
Kiemelt kép, kép: ELTE Origó Nyelvi Centrum
