A Gíziai-fennsíkon restaurálják Kheopsz fáraó napbárkáját

A fáraók temetkezési szokásairól köztudott tény, hogy piramisokban helyezték őket végső nyugalomra. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az odavezető utat napbárkájukon tették meg, melyek a napkultusz kiemelkedő manifesztációi voltak az ókori Egyiptomban.

A napbárkák első felfedezett előfordulásai Haszehemuihoz köthetőek. Minden bizonnyal nem ők alkalmazták először azt a temetkezési szokást, hogy az uralkodó mellé hajót is tettek, de az ő sírja a legősibb, amelyik feltárásánál ezt meg is találták. Haszehemui időszámításunk előtti huszonnyolcadik században uralkodott közvetlenül Dzsószer előtt.

Az 1987-ben felfedezett régészeti lelet Kheopsz fáraó második napbárkája lehet, a restaurációs munkákat a Gízai-fennsíkon fogják végezni. A  hajó helyreállításával előreláthatóan 2020-ra fognak végezni, s azt követően az első napbárkával azonos helyen, a Napbárka Múzeumban lesz kiállítva.

A tekintetben még nincs egyetértés a kutatók között, hogy ezeket a negyvenhárom méter hosszú bárkákat pontosan milyen mitológiai okokból alkották meg. Egyes feltételezések szerint Ré a Napisten, egy ilyen bárkán hajózik át az égen kelet-nyugat irányba s az uralkodó lelke útitársként szegődik mellé.

Dési Áron

forrás: mult-kor.hu