Együtt a Környezettudatos Szemléletért az ELTE-n

Az ELTE Együtt a Környezettudatos Szemléletért (EKSZ) programja 2008-ban indult el, és azóta is a fenntarthatóságot, a környezetvédelmet tekinti fő céljának az egyetem érdekeit minden szempontból figyelembe véve. Az ELTE EKSZ koordinátorainak és évenkénti 200 önkéntes munkájának köszönhetők a kampuszokon és a kollégiumokban található szelektív hulladékgyűjtők, de ők gondoskodnak ősz végén a lombkomposztálásról is. A program tagjai amellett, hogy az Egyetem által okozott környezeti terhelés csökkentésén dolgoznak, a környezeti szemléletformálást és a közösségépítést is céljuknak tekintik. Az ELTE EKSZ munkáját az egyik fenntarthatósági koordinátor, Mudra Viktória segítségével mutatjuk be.

2008-ban az egyetem vezetésének és négy hallgatói szervezetnek az összefogásával indult el az ELTE EKSZ, mely mára már a kezdeti állapothoz képest teljesen átalakult, de fő programját tekintve azóta is változatlan: az Eötvös Loránd Tudományegyetem intézményi fenntarthatóságának javítását, környezetvédelmi feladatok ellátását, megszervezését és az ehhez szükséges feltételek biztosítását végzi már nyolc éve, melyhez az adminisztrációs hátteret és a forrásokat egy egyetem közeli civil szervezet biztosítja.

Az, hogy az egyetemhez kapcsolódva működjön egy ilyen civil program, az üzemeltetési szempontok mellett pedagógiai funkcióval is bír. Ha a hallgatók közvetlen környezetükben tapasztalhatják a környezettudatos életmód előnyeit, későbbi életük során is alkalmazhatják a módszereket. A program szemléletformáló hatása ezért talán még fontosabb, mint az odafigyelés és szelektálás eredményeként létrejövő pénzspórolás. A programban részt vevő önkéntesek ráadásul számos más területeken is hasznos kompetenciákat is fejleszthetnek. Lehetőségük van projektek kidolgozására, vezetői-kommunikációs, valamint stressztűrő- és problémamegoldó készségeik csiszolására.

A szervezet gyakorlati alaptevékenysége az elkülönített hulladékgyűjtés végzése, illetve az ehhez szükséges logisztika biztosítása. A jelentkező önkéntesek egy adott helyszínen fenntarthatósági munkacsoportokba tömörülnek, és ott végzik a szakszerű szelektív gyűjtést, az infrastruktúra fenntartását. A csoportok vezetői, a fenntarthatósági koordinátorok szervezik a munkát és adminisztrálják a mérőszámokat (kik, mennyi időben vettek részt, milyen frakcióból milyen mennyiség gyűlt le), általában heti kétszer vagy a kollégiumokon kívül hetente. A koordinátorok jelzik, ha bármi fennakadás van az elszállításban, de ebben az üzemeltetési munkatársak is nagyon együttműködőek, akiket ezért köszönet illet.

A rendszeres teendők mellett az ELTE EKSZ számos programot, rendezvényt szervez a környezettudatosság népszerűsítésének céljából. Főbb eseményeik a Környezettudatos Egyetem Program, a Madárbarát Egyetem, a hulladékból alkotó kézműves műhely és a fenntarthatósági napok, melyek más civilek munkáját és az aktív környezetvédelem eszméjét is hirdetik. Emellett alkalmanként szappankészítő műhely, ökofilmklub, kiállítás, ékszerkészítő műhely, komposztmesterképzés, virágültetés, kertrendezés is várja az érdeklődőket, ezeken kívül készítenek szemléletformáló anyagokat is.

Az EKSZ együttműködik más mind egyetemi, mind egyetemen kívüli szervezetekkel egyaránt. A program fővédnökei Mezey Barna rektor úr és Scheuer Gyula kancellár úr. Mivel az ELTE-n belüli hallgatói szervezetekkel és intézményi egységekkel közös a céljuk, ők is segítik a civilként működő EKSZ munkáját. Emellett nagyon sok egyetemen kívüli más civil szervezettel és környezetvédelmi céggel is együtt dolgoznak, akiknek rengeteget köszönhetnek a szakmai alapozásban és az eszközök kiválasztásában. Ilyen egységek (a teljesség igénye nélkül) a Komposztfórum Magyarország Egyesület, az MTVSZ, a HuMuSZ, a Greenius Kft., a Recobin Kft., a MKNE, a Recity, a Követ Egyesület. Az évek során az ELTE EKSZ-nek sikerült kialakítani nemzetközi kapcsolatokat is. A Hungarian Sustainable University Network (HUSUN) alapítóiként mintegy 10 másik egyetem fenntarthatósági szervezeteivel (BME EZK, GATE ZK, DEHÖK KB, Megreen, HAKÖSZ, TITOK Klub, Sustainable CEU, PTE és NYME munkatársai, NKE) dolgoznak együtt.

Nem lehet megállni a szelektív gyűjtésnél és a villany lekapcsolásánál, ez jelenleg már nem elég. Többszörösen túlhasználjuk az erőforrásokat, irtózatos ütemben éljük fel a Földet. Nemhogy a későbbi generációknak, de már a ma élőknek is súlyos gondjaik lesznek vagy már vannak az élet különböző területein, csak még lehet, hogy nem látják az összefüggéseket.  Legfontosabb üzenet tehát a fogyasztáscsökkentés: nézzük meg, biztosan szükségünk van-e adott termékre, szolgáltatásra. A másik fontos lépés: gondolkodjunk el, hogy lehet ellensúlyozni ezeket a folyamatokat. Például faültetéssel, önkéntes munkával, közösségépítéssel.

Az ELTE EKSZ egyik fenntarthatósági koordinátorának, Mudra Viktóriának egyébként  jó tapasztalatai vannak az egyetemisták környezettudatos szemléletével és a magyar környezetvédelmi kezdeményezésekkel kapcsolatban. A problémát abban látja, hogy a megmozdulások csak egy viszonylag vékony réteghez jutnak el. Másrészt úgy gondolja, az országos szintű kommunikáció mellett sokkal nagyobb teret kellene kapnia a mikroközösségek önszerveződésének.

Az ELTE EKSZ célja tehát az Egyetem által okozott környezeti terhelés csökkentése és környezeti szemléletformálás a bevonás eszközével. E cél elérését a koordinátorok mellett évente 200 önkéntes segíti, melyek között vannak oktatók, hallgatók és középiskolások egyaránt. A program szervezői év elején tartanak toborzást minden kollégiumban, de év közben is lehet csatlakozni hozzájuk, például a Facebookon egy üzenet írásával az ELTE EKSZ oldalának vagy a program honlapján történő regisztrációval.

Kép: szelektalok.hu