A BME rektora és a GTK dékánja az ELTE-hez való esetleges csatlakozásról

Az előző fórumhoz hasonlóan nagy érdeklődés mellett zajlott a BME GTK-n tartott fórum, amelynek témája ismét a Kar BME-vel való kapcsolata és az ELTE-hez való esetleges csatlakozása volt. Az érdekességét ugyanakkor az adta, hogy Andor György, a kar dékánja beszélt az ügy részleteiről – akinek dékáni jogköreit az egyetem rektora magához vonta. A fórumon jelen volt Barta-Eke Gyula, a BME kancellárja, valamint később Józsa János, a BME rektora is megjelent.

Andor György, a BME GTK dékánja közel háromnegyed órán keresztül ismertette a múlt- és jelenlegi helyzetet, illetve a lehetséges jövőképeket. Elmondta, hogy nyáron a hazai felsőoktatás két vezető szereplőjével vett részt egy ebéden – nem gondolta volna, hogy van olyan téma, amitől eláll a szava, de az ott elhangzott felvetés ilyen (annak ellenére, hogy a Kar történetében már többször felmerült, hogy más formában folytatnák tovább a működésüket): mi lenne, ha a GTK az ELTE részeként folytatná tovább működését? Ez a felvetés természetesen feltételezi azt, hogy a BME felől taszító, az ELTE felől pedig valamilyen szívó erő van jelen.

A BGE és a BCE közül hiányzik egy harmadik szereplő, versenytárs: míg a Corvinus elsősorban makrogazdasági, addig a BGE-nek kifejezetten üzleti háttere, képzése van. Ezek mellet az Óbudai Egyetem, az ELTE, de akár a Testnevelési Egyetem is felmerülhet másik intézményként a Kar további élete szempontjából – ezek közül valószínűleg az ELTE a legjobb. A Corvinusszal való összeolvadás kérdése például egy évtizede lebeg Andor elmondása szerint. De természetesen a BME nagyon erős lobbit tudna képviselni a fenntartónál, ha meg akarja, akarná tartani a Kart.

Ugyanakkor a BME-n a kezdetektől voltak belső pengeváltások a GTK-val szemben – a Kar sikeressége ellenére. Az egyetemi vezetés ugyanakkor egy-két évvel ezelőttig ennek nem volt részese, 2015-től ez kezdett el megváltozni. Az ELTE felvetése ebbe csapódott vele.

És hogy miként érinti mindez a hallgatókat? Andor megkülönböztette a rövidebb és a hosszabb távú következményeket, talán utóbbi az érdekesebb, nem például az oktatás mindennapi körülményei. A hallgatók célja természetesen az, hogy a diplomájuk évtizedek múlva is elismert legyen. Természetesen a legjobb egy erős BME GTK brand lenne – de ennél előbbre való, hogy a GTK erős legyen, akármilyen egyetem részeként.

A GTK helyzete című tízoldalas dokumentum foglalja össze a problémákat, ilyen például az, hogy az egyetemi vezetésben minden más kar képviselteti magát, GTK-hoz kötődő személy nem kapott erre felkérést.

A Szenátus deklarációja olyan volt Andor szemléletes példája szerint, mintha a férj azt mondaná a házastársának, hogy ő továbbra is szeretne párkapcsolatban élni, úgy, hogy a társa például ugyanúgy főz és mos. Hogy ez az adott, jelenlegi feleséget jelenti-e, az jó kérdés. Másik probléma a GTK-n, hogy a tudományos előmenetelt az egyetemi vezetés ellehetetleníti – ez olyan következményeket vonhat maga után, hogy például egyes szakokat nem tudnak elindítani.

A jogszabályok is úgy rendelkeznek, hogy egy szervezeti egység önmaga is kezdeményezheti a kiválását a fenntartónál – ezzel el lehet kerülni azt, hogy egy egyetem például ledarálja egy karát Andor szerint.

A GTK-nak öt olyan pontja van, amelyek kőbe vésése esetén hitelesnek tartanák a BME szándékát a Kar megtartására. Ennek talán egyik legsúlyosabb pontja az, hogy a GTK által megkeresett pénzt csak a Karra lehessen költeni, de lényeges például a Kar szervezeti rendjének és vezetőválasztásának tiszteletben tartása is. Ezt az öt pontot Andor elmondása szerint követelés nélkül is meg kellene kapniuk; sőt mindez pár hét alatt végbe mehetne, végbe mehetett volna. Az ELTE kapcsán Andor György úgy nyilatkozott, hogy az megerősíthetné a GTK kevésbé erős szakjait; universitas mivolta is előnyös lenne a Karnak, sőt az ELTE csúcsegyetemmé válna a GTK csatlakozásával.

„Nem kezdeményeztünk az ELTE-nél semmit. Biztos nem” – hangsúlyozta Andor. A jogszabályok biztosította autonómiával ugyanakkor élni szeretnének, azaz tájékozódni, gondolkodni, tárgyalni kívánnak a lehetőségekről. A tárgyalópartnerek leváltását, a megfélemlítést viszont a leghatározottabban elítéli Andor. Készséggel felmond – akkor és csak akkor, ha a Kar úgy kívánja. Mindaddig megválasztott vezetőként kötelessége, hogy képviselje a szervezetet.

Bármi is történik, a Kar kívánsága az, hogy ne romoljanak a feltételek, az oktatási színvonal, maradjon meg a Q épület, a Wigner kollégium, ne változzanak a tantervek, a TVSZ, a tandíjak és az ösztöndíjak. Andor György dékán a BME-t arra szólította fel arra, hogy valljon színt: határolódjon el a Kart kirekesztő megnyilvánulásoktól, foglalja írásba, hogy biztosítja a GTK követeléseit. A fenntartótól azt kérik, hogy az ELTE-hez való átkerülésük esetén maradjon meg a Kar önállósága – és hogy biztosított legyen mindaz, amit a BME-n is kérnek. A hallgatókat pedig Andor György elsősorban arra intette, hogy akkor támogassák a BME-n maradást, ha az Egyetem egyértelművé teszi, hogy egy erős BME GTK-t szeretne.

Ezután a hallgatóság tehette fel kérdéseit a dékánnak, az első például arra vonatkozott, hogy milyen alkupozícióban van jelenleg a Kar. Alkudozni Andor szerint az ELTE-vel és a fenntartóval tudnak, a BME-vel inkább a kölcsönös tiszteletnek kell csak meglennie.

Mi lenne a kommunikáció- és médiatudomány szakkal, ha az ELTE-re kerülne a Kar? Andor még nem találkozott a szak ELTE-s képviselőjével; szakértők viszont úgy tartják, hogy futhatna két karon is ez a szak, mivel a két egyetem adott szakjai között nincs szakmai átfedés – viszont itt még nem tart az egyeztetés. Az pedig Andor elmondása szerint nem fér bele, hogy a kommunikáció- és médiatudomány elkerüljön a GTK-ról.

„Milyen jogkörei maradtak a Dékán Úrnak?” – két hete Andor dékáni jogosítványait a BME rektora magához vonta, ebben nem történt azóta változás.

A fenntartó Andor érzése szerint „normálisan viszonyul” a kérdéshez, őszintén a legjobb megoldást keresik a Kar számára, „ez egy pozitív és elegáns egyeztetési folyamat is lehet”, és reméli, hogy ez egy lassú folyamat lesz.

Ezután átadta a szót Józsa Jánosnak, a BME rektorának: “a GTK-s bicikli túl lett tolva az ELTE felé”, ezt a rektor megállította, részben azért, mert komolytalannak is tűnt a kérdéskör. Erről Józsa János Mezey Barnával, az ELTE rektorával való beszélgetésen is meggyőződött, amikor a két egyetemen lévő párhuzamos, azonos nevű tanszékek kérdése felmerült, és az ELTE rektora kitérő választ adott.

Az egyetemi vezetés Józsa elmondása szerint súlyosan alulinformált volt, ami nagyon kellemetlen volt: csupán szeptember végén szereztek tudomást arról, hogy az ELTE felé tapogatózik a Kar – ez példátlan a Műegyetem életében tudomása szerint, erre jött a példátlan válasz, a dékán jogköreinek magához vonása. Reméli, hogy az ELTE felé való szervezkedés ezzel leállításra került egy időre, legalábbis addig, amíg a felállított tízfős bizottság körüljárja a kérdést.

A költségvetést Józsa a GTK számára is méltányosnak tartja. Kiemelte, hogy a hallgatók a BME-re jelentkeztek, és feltehetően jól is érzik magukat itt (zh-időszakban kevésbé). És pontosan tudja, hogy a hallgatói létszám jelentősen nőtt a Karon, hiszen ő maga mondta, hogy a GTK tervezett hallgatói létszámát el fogják fogadni (tulajdonképpen akármilyen magas is lesz).

A BME rektora szerint A GTK helyzete című tízoldalas dokumentum egyoldalúan mutatja be a problémákat, nem veszi figyelembe azt, hogy egy nyolckarú egyetem egyik kara a GTK. Az egyetemi vezetés, illetve Józsa János a BME integritását érzi veszélyben. Szerinte  a dokumentum súlyos ellentmondásokat is tartalmaz, bár ezeket nem részletezi. Arra viszont utal, hogy az összegyűjtött problémákat a hallgatók nem érzékelik, rájuk nincsen hatással.

“Nem mondtam, hogy adom a GTK-t” – jelentette ki a BME rektora egy hallgatói kérdésre. Mezey Barna pedig azt mondta neki, hogy ő csak októberben értesült a hírekről; az információhiány Józsát mindenképp rosszul érintette, ezt követte a dékáni jogok megvonása: a bizalomvesztésnek lett ez a következménye, ez utóbbit pedig az elmúlt napok eseményei nem írták felül. Folytathat-e tárgyalásokat a dékán (például a kara kiválásáról)? – kérdezte egy hallgató. Józsa válasza szerint az érintettnek az egyetem érdekeit kell képviselnie, továbbá egyeztetési kötelessége is van, rábólintást kell kérnie erre.

További tárgyalások nem lesznek az ELTE-vel, amíg arról valamilyen döntés nem születik, mondta a BME rektora

Ugyanakkor egy hallgató azt vetette föl, hogy a GTK-nak nagyobb számban kellene képviselnie magát a bizottság(ok)ban: pont most, hogy Józsa leállította a tárgyalásokat, lenne idő az érintettek teljeskörű bevonására, a párbeszédre (ennek megkezdése volt A GTK helyzete dokumentum is, ezért nem is sérelmezhető, hogy az egyoldalú). Ezekre a felvetésekre a Kar dékánja válaszol: a dokumentumot a témára kijelölt bizottságnak küldték. “Én semmilyen biciklit sehová sem toltam” – azaz nem ő kereste az érintett feleket. Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja egyszer invitálta Mezey Barnával közös találkozóra, ezen részt vett. Úgy gondolja, minden alkalommal maximális körültekintéssel járt el.

Barta-Eke Gyula, a BME kancellárja is nyilatkozott: mindent el fog követni azért, hogy a GTK a BME keretei között maradjon. Nyugalomra int mindenkit. Két bizottság is működni fog: a gazdasági és az oktatási kérdésekről, de ezeknek természetesen szoroan együtt kell működniük. Úgy gondolja, hogy van középút, van megoldás, ennek megtalálásához legalább pár nap nyugalom kell. Végül a hallgatósághoz fordult: BME-sek szeretnének maradni, vagy elmennének-e. A közönség döntött: BME.

“A Karnak a haladását egy önjáró pályának ítéltem meg”, mondta Józsa János, azaz nem tekintette problémának, hanem természetesen a BME integráns részének. És hogy szeretné-e, hogy a GTK a BME-n belül fejlődhessen tovább? A válasza igen. Ugyanakkor a bizottságoknak átadja az üggyel való foglalkozást.

A BME Hallgatói Képviseletének elnöke beszámolt arról, hogy egyeztetett Sujtó Attilával, az ELTE HÖK elnökével, majd megjegyezte, hogy ha a BME-s hallgatók ezt bizalomvesztésnek értékelik, akkor természetesen megvonhatják tőle jogköreit.

Kép: BME GTK HÖK Facebook-oldala