Interjú Czabán Samuval, az ÁJK új HÖK-elnökével

Az ELTE ÁJK újonnan megválasztott HÖK elnökével, Czabán Samuval készítettem interjút – az Új HÖK Mozgalom megalakulásáról, működéséről és jövőbeni terveiről mesélt.

HÖK-elnökként mit tartasz a legfontosabb ügynek akár a félévet, akár általánosan az elnöki feladatokat nézve?

A HÖK-elnöknek az a legfontosabb feladata, hogy ő legyen a motorja a Hallgatói Önkormányzatnak. Ebben elég sok szakterület van, nyilvánvalóan egy ember nem érthet mindenhez, és szerintem hibás is az az elgondolás, hogy a Hallgatói Önkormányzat elnökének mindenhez részletesen kell érteni, hiszen a szakértelem alapvetően a bizottságokban van. Én azt gondolom, hogy a mi rendszerünkben az elnöknek az a feladata, hogy motorizáljon, támogasson projekteket, átlássa az aktuális projektek menetét, de egyben ne is szóljon túlzottan bele az adott szakügyekbe. Ez nem azt jelenti, hogy az elnöknek nem kell kompetensnek lenni, mert át kell látnia, hogy az alelnökök éppen min dolgoznak, hogyan látják el a munkájukat, hiszen az elnök feladata az is, hogy ezt ellenőrizze.

Jelen pillanatban nekem a legnagyobb feladatom az, hogy újraindítsuk a Hallgatói Önkormányzatot, amely teljesen kicserélődött személyileg, és az a feladatunk, hogy elinduljon újra a megfelelő működése. Azokat a projekteket kell elindítani, amelyeket ígértünk. A mi önkormányzatunk alapgondolata az, hogy a hallgatót alapvetően a tanulmányai kötik ide leginkább, tehát a tanulmányi érdekképviselet a legfontosabb a Hallgatói Önkormányzat szintjén. Fontos egy jól integrált közösség kialakítása, amely hozzájárul a hallgatók tanulmányainak megfelelő és élvezetesebb végzéséhez.NAZ_3964

Pontosan hogyan képzeled el a hallgatók integrációját, mit lehetne tenni a hallgatóság közéletben és a HÖK-ügyekben való passzivitása ellen? 

A közélettel kapcsolatban talán amire a legbüszkébb vagyok, az a Közéleti Kör megalakítása, amelyre két évvel ezelőtt került sor, és aminek immár a hallgatóság jó része tagja. Ha az önkormányzati választásokat nézzük, elmondható, hogy az évfolyamokban majdnem 70% fölötti a részvételi arány, ami azt mutatja, hogy, ha a hallgatók informálva vannak arról, hogy mi hogyan működik, akkor igen is fogékonyak a közügyekre, és a Hallgatói Önkormányzatnak ez feladata, hogy ezt az érdeklődést fenntartsa a választások után is.

Most, hogy HÖK-elnök lettél, mi a terved a jövőben a Közéleti Kör működtetésével?

A Közéleti Körben nekem most már inkább az a feladatom, hogy a Hallgatói Önkormányzathoz érkező minden kérdésre reagáljak. Pár évig ellenzéki, független kontrollcsoport tagja voltam, most HÖK-elnökként ez a szerep másra hárul, aki ellenérvekkel léphet fel a HÖK munkásságával szemben, amelyre a Közéleti Körben is lehet lehetősége. 

Mi a Közéleti Kör és mi a HÖK működésének legfőbb célja?

A HÖK-nek a feladata az, hogy proaktív legyen, a hallgatókat tájékoztassa arról, hogy mi a Hallgatói Önkormányzat, milyen közügyeink vannak. Az átláthatóság kérdése nagyon fontos, hogy a hallgatók tisztában legyenek a HÖK működésével, intenzív tájékoztatást kapjanak a munkáinkról. A Közéleti Kör az a csatorna, ahol bármilyen témát, ami kari kérdésként felmerül, meg lehet beszélni. Ennek megalakítása a gólyatábori botrányok kapcsán merült fel bennem, szükségét éreztem egy ilyen felületnek. Ez a nyilvánosság helyszíne, ahol a HÖK ellen felmerülő érvekkel is ki lehet állni.

Az oktatókkal kapcsolatban mik a tapasztalatok, milyen mértékben támogatják a HÖK programját, újításait? 

Azt gondolom, hogy általában a HÖK-kel szembeni bizalom a kari vezetés részéről nagyon alacsony, amelynek lebontására törekszünk az új HÖK megalakulásával. Az oktatókkal igyekeztünk hamar tárgyalóasztalhoz ülni, és megegyezni, így azt gondolom, hogy az oktatókkal kifejezetten jó most a viszonyunk, amely annak is köszönhető, hogy minden tanszékvezetőhöz személyesen elmentem a jó kapcsolat kialakítása érdekében. A legtöbb tanszékvezető nyitott a változásra, értékeli a reformokat. A tanszéki struktúra felépítése eléggé bonyolult, ezért nagy munkát és sok kompromisszumot igényel összeegyeztetni a programunkat vele. Alapvetően van a változásra igény, és a reformjainkra pozitív válasz a tanszékek felől. Fontos a kompromisszumok és a reformok közötti egyensúly fenntartása.

NAZ_3961Hogyan zajlik a kommunikáció a HÖK és egy tanszék között egy bizonyos probléma megoldásában? 

Önmagában az, hogy zajlik a kettő között a kommunikáció, már jónak mondható, mivel a legtöbb probléma ennek a hiányából, illetve nem megfelelő voltából adódik az életben. Az első lépés, hogy egy levéllel fordulunk a tanszék felé egy adott problémával, reformmal kapcsolatban. Ha megfelelő kommunikációval és bizonyos kompromisszumok megkötésével fordulunk a tanszékekhez, az hatékony tud lenni. A tanszékek teljes elzárkózása esetén – végső esetben – a nyilvánosság felé fordulunk, ahol a valós problémák nyomás hatására megoldódni látszanak. A HÖK a hallgatókért van, tehát a kompromisszumoknak van egy határa, amit el tudunk vállalni anélkül, hogy a hallgatók érdekei sérülnének.

A választási kampány hogyan zajlott le? 

A kampány március elején indult el, amit már előtte egy hónappal elkezdtünk szervezni. A Facebook-csoportokon keresztül pillanatok alatt el lehet érni mindenkit az egyetemről, tehát az információ közvetítésének nincs költsége. Azonnal tudunk informálni, a másik információjáról tudomást szerezni, és ha kell, elleninformálni. Mindenről tudtuk rögtön tájékoztatni a hallgatókat, és bármi ellen tudtunk véleményt kifejteni. A kampány talán legominózusabb pillanata az elnökjelölti vita volt, amire ötszáz hallgató eljött, egy tisztán közéleti eseménnyel megtöltöttük a legnagyobb előadót, amire én nagyon büszke vagyok. Az ellenfelemet nagyon korrektnek éreztem, értelmes dolgokról vitatkoztunk, jó hangulata volt az egésznek, felemelő élmény volt. Mi a kampányunkkal kijöttünk tizenkét ponttal, megpróbáltunk a kampányban minél inkább hitelesek lenni, minél kevésbé rátelepedni a hallgatókra, biztattuk őket, hogy nyilvánítsák ki a véleményüket a választások során. Megpróbáltunk minél inkább közérthetővé tenni, hogy mit akarunk.

Statisztikai adatok szerint az ÁJK Erasmus-programokban való részvétele alacsony, szerinted mi ennek az oka? 

Elsősorban az anyagi vonatkozásban keresendő az ok, a külföldi létet fizetni kell, ami az ÁJK hallgatói számára azért is nagyobb teher, mivel nagy részük már így is fizetős képzésen vesz részt. Az Erasmusra kapott összeg nem elég a külföldön töltött időszakra, tehát ez egy elég nagy anyagi teher. A másik pedig az ÁJK struktúrájából adódik, miszerint a tanrend nem Erasmus-barát. Ennek oka az előfeltételi rendszer, ami elég szigorú, a jog sajátossága, ami nyelvhez és országhoz kötött, és a legnagyobb ok, hogy a hallgató nem szeretne csúszni a tanulmányaiban, így nem kockáztatja meg az esetleges tárgyismétlést, és az Erasmusszal járó többszöri vizsgázásokat. Ez nagyon rossz, mivel az Erasmus korunk egyik legnagyobb lehetősége, és rossz, hogy nincs kihasználva. De ez egy komplex probléma, aminek több oka van, nem egyetlen felelőse. Meg kell próbálni felállítani kisebb célokat, megoldásokat keresni a helyzet javulása érdekében.

 Mi az, amit fontosnak tartasz még?

Annyit szeretnék mondani, hogy én tényleg azt gondolom, hogy most mi  megpróbálunk valamit, és nagyon bízom benne, hogy ennek jó végeredménye  lesz. Nyilván nem az ideák világában élünk, és ezt mondtam is már, csak nem  kellene azt abbahagyni, hogy megpróbáljunk az ideák világa felé haladni. Nem  fog eljönni holnapra a kánaán, mi sem fogjuk elhozni, de nagyon remélem, hogy  fél év múlva, vagy amíg ezt fogom csinálni, valami jobb irányba mozgó Hallgatói Önkormányzatot hagyok majd magam után. De a legfontosabb az, ami miatt én ebbe az egészbe belekezdtem, hogy kicsiben, ha nem fogunk foglalkozni az egyetem közügyeivel, akkor nagyban sem fogunk soha. Foglalkozni kell a problémákkal, és fenntartani a versenyt, amelynek hiánya a legkártékonyabb dolog. Az egyetemi polgárság az, ami meghatározza majd a jövő közéletét, ahogyan kijövünk most, olyan lesz az ország magunk körül tíz-húsz év múlva, és ha ez úgy történik, hogy ahhoz leszünk szocializálódva, hogy a közügyeinkkel nem foglalkozunk, akkor nagyban sem fogunk, nagyban sem lesz verseny, és nem lesz javulás semmilyen téren.

Fotó: Nagy Ádám Zoltán, ELTE Online