Az Y generáció és a munka kapcsolata

A generációk közti különbségek és jellemzőik

1.) Babyboom generáció (1945-1959 között születettek) 

A második világháború után született emberekre a tapasztalatok fontossága és a hagyományok tisztelete jellemző. Emellett a jó tulajdonságaik közé sorolhatjuk még a lojalitást, a nyugodtságot, magabiztosságot és a megbízhatóságot, a mély szakmai tudás meglétét, azonban az ő köreikben gyakran alakulnak ki különböző függőségek, illetve szorongás.

2.) X generáció (1960-1979 között születettek)

A mai 36-56 évesek már a kétjövedelmű családok szülöttei – mind a két szülő sokat dolgozott a megélhetésért, s számukra a válás jelensége sem idegen. Ők az első generáció, akik találkozhattak már viszonylag fiatalon a számítógépek és az óriási technológiai fejlődés világával. A multik hazánkba való beköltözésével a munkaerőpiacon versenyképes fizetést kínáló cégek jelentek meg, azonban ezekkel együtt megérkezett a korlátlan munkaidő és a korlátlan munkahelyi stressz is (erre is visszavezethető a az akkori válások magas száma). Az X tagjaira a megbízhatóság, kontrolláltság, elmélyült szakmai igényesség, magas motiváció, kooperativitás, karrierizmus jellemző, de emellett kiépült az igény a minél magasabb státuszra, egyre több és több pénzre, magasabb lépcsőfokra a társadalmi ranglétrán, és újból felüti a fejét sajnos a munkában való rabság is. Ennek következményeképp az érzelmi kiürülés, bezárulás, elmagányosodás, szocializációs igény gyengülése figyelhető meg a generáció tagjain.

3.) Y generáció (1980-1994 között születettek)

Huszonéves társainktól kezdve a harmincas éveik közepén járókig bezárólag beszélhetünk az Y generációról, A tehetséges, okos, kreatív fiatalok erős technikai érdeklődéssel és használati igénnyel vannak megáldva. Ezek mellé párosul a kifinomult informatikai érzék, információ éhség, melynek folyományaként könnyen illeszkednek multikulturális környezetbe. A multitaskingnak köszönhetően – mely nem csak otthon, hanem a munka világában is megjelenik természetesen -, az elmélyült tudás iránti igény és a koncentrációs képesség eléggé meggyengült az Y-oknál, s ehhez társul még a türelmetlenség erősödése, a merész és nem feltétlenül átgondolt kockázatvállalás. A munkára, tanulásra kiterjedő motiváció szintje nem mondható éppen magasnak, így nagy szerepet kap náluk a kiszámíthatatlanság, véletlenekben bízás, céltalan nyomulás is.

4.) Z generáció (1995-2010 között születettek)

Ők az internethez kötött, „bedrótozott” nemzedék, akik jó intellektussal vannak megáldva. Igen fejlett a probléma megoldó képességük, kiváló a technikai érzékük és jellemző rájuk az erős gyakorlatiasság, jó absztrakció. Náluk csúcsosodik ki a szimultán több médium felhasználása. Ebből következően azonban sokan elidegenednek a környezettől, virtuális közösségek tagjaiként nehezen kezelik az online/offline élet közötti gap-et. A negatív tapasztalatok a nehéz megfelelésben, kudarcokban, társtalanságban, kiúttalanságban, rohanásban, illetve a siker-pénz-pörgés tragikus triászában jelennek meg. Emellett a konfliktuskezelési készség is hiányos, jellemző a magasabb fokú agresszió és a magány, szorongás, depresszió esélye sajnos nő.

 

A munkaerőpiac és a motiváció

Az Y generációs munkavállalókra nem igazán jellemző, ami az elődeikre, miszerint tisztelik a már ott dolgozók korát, helyismeretét, a ranglétrán elfoglalt helyüket. Törtető típusok és hamar beletanulnak egy-egy munkaterület megfelelő elvégzésébe. A vezetői hatalmat, az autokrata vezetést nehezen vagy egyáltalán nem fogadják el, nem szeretik, ha munkájukat kritizálják – írja a Profession.hu. Kortársaink számára leginkább a szakmai tudás vált ki tiszteletet, és nem a kor vagy az addigi elért érdemek. Az Y-ok számára a munka-magánélet egyensúlya jóval fontosabb, mint elődeiknek. Hajlandóak vagyunk nagyon keményen dolgozni, de az élet számunkra nem csak munkából áll.

Motiváció szempontjából első helyen a folyamatos visszajelzések (feedback) állnak, illetve a dicséretek és meglepő módon a “köszönöm” szó. Egy jó munkavállalót a tapasztalatok alapján hosszút távon ezekkel az immateriális bónuszokkal lehet a cégnél tartani. Ezen jutalmak fontossága és pozitív hatása talán visszavezethető (főleg a friss diplomások esetében) az oktatási rendszerünk tényszerű értékelési módjára, mivel számokkal és érdemjegyekkel nehezebb motiválni bárkit is – egy jól megfogalmazott építő kritika vagy gratuláció sokkal nagyobb hatással van az emberre.

Az Y-ok számára munka téren a munkaugy.co.hu felmérése szerint:

“Első helyen a fizetés szerepel, ezen kívül nagyon fontos számukra a csapat, a karrier, a munkahely jó megközelíthetősége, a barátságos munkahelyi környezet, fontos a rugalmasság, a csapatmunka, kiemelték a gyakori visszajelzéseket, a pörgős feladatokat, más pozíciók kipróbálását, és természetesen a brandet, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.”

 

Új munkakörök, melyek talán még nem is léteznek?

A pályakezdő fiatalok igen, ezzel az esettel is szembesülhetnek. Ha belegondolunk, sokan a mostani 30-35 éves korosztály tagjai közül olyan munkát végeznek jelenleg, melyek az utóbbi egy-két évtizedben még csak gyerekcipőben jártak és nem is gondoltuk volna, hogy később egy különálló munkakör épül ki rá (ez főként a folyamatosan fejlődő, főként számítástechnikai szaktudást igénylő feladatkörökre jellemző). Alapvetően már a toborzástól kezdve megváltozott a munkák keresletének és kínálatának lekommunikálása. A legtöbben manapság kézenfekvő módon az interneten keresztül hirdetnek és keresnek állást, így a HR-esek munkájának titka a megfelelő munkavállaló megtalálásához a kielégítő kommunikációban rejlik, a pontosan megfogalmazott elvárásokban és munkaköri leírásokban. Sokan a sablonos álláshirdetéseket már meg sem nyitják, így kiemelt figyelmet kell fektetni a munkák promótálásának egyediségére is, mivel “2020-ra a munkavállalók fele közülük fog kikerülni, 2025-re arányuk pedig 75 százalék lesz” – írja a europass.hu.

 

 

Fotó: ewpclt.com