Elindult az idei rettegett érettségi szezon

Ma vette kezdetét a középiskolások rettegett hete, elsőként magyarból mérettettek meg a végzősök. Moravcsik Gyula, Vörösmarty Mihály, Csoóri Sándor, Tamási Áron és Illyés Gyula voltak a főszereplők. A magyartanárok szerint nem volt túl vérmes az idei feladatsor, egyetértettek vele az érettségizők is: „nehezebbre számítottam a tavalyi után”.

A hétvégi ballagások után, hétfőn elrajtolt a 2016-os érettségi szezon. Első nap a magyar írásbelin kellett kamatoztatni a tudásukat. Kedden a matek, szerdán pedig a töri következik.

A hétfői feladatsor szövegértéssel kezdődött, ahol Moravcsik Gyula: A papíruszok világából című könyvének részletét kellett feldolgozniuk a diákoknak az adott kérdések alapján.  A Magyartanárok Egyesületének elnöke, Arató László szerint az idei szövegértés bonyolultabb volt egy kicsit, mint az előzőek, mert „Valóban gondolkozni kellett rajta. Nemcsak tényvisszakereső, hanem például bekezdések logikai viszonyait firtató feladatok is voltak benne”. Egy érettségiző szerint „ érdekesebb volt, mint az ediggiek”. A feladatok és már a megoldókulcs is nyilvános, az Eduline honlapján elérhető.

Izguljunk együtt velük az érettségein (forrás: eduline)

Ezután következett 3 órán keresztül a műelemzés. Három opció volt idén is: novellaelemzés, összehasonlító elemzés és érvelés. Az első opcióhoz Tamási Áron Szerencsés Gyurka című novelláját kellett elemezni. Felfedezhetőek benne a mesemotívumok, mint a 7-es szám, az állatok, viszonylag kevés szereplős, könnyen olvasható szöveg volt. A megkérdezett érettségiző szerint is „könnyen felismerhetőek voltak a mese-motívumok, csak néha nehéz volt összekapcsolni a logikai szálakat ”:

„…Bolygott elé s hátra valami hét esztendeig. Akkor olyan álmot látott, hogy kicsi isten lehet, csak akarni kell. A kezeit hátra tette tehát, mint a kitalálók, s szép leptiben megindult egy óriás mezőn keresztül. Egyszer elért egy nagy folyóhoz, s annak a partján leült. Olyan erősen kezdett gondolkozni, hogy sült el belé a feje. Amikor mégis látta, hogy semmit sem tud kitalálni, eleresztette magát, mint a többi tárgyak a világban. Szemlélődött s várta, hogy a nagy természet mutassa meg, mitévő legyen.

Így üldögélt napnyugtáig, amikor nagyot csobbant a víz. Lassan arra nézett, s hát kacagó halak játszadoznak. Egy pillantás alatt megkívánta létüket; s bízva az Istenben is, hirtelen befordult a vízbe, mint a csutak. Nyomban érezte, hogy a farka megnőtt s meg a lebernyegek is az oldalán. Úszni kezdett tehát s folyton csak vizet ivott volna, mint az igazi halak.

– Ha én nem vagyok hal, akkor senki! – mondta örvendezve s még sebesebbre fogta az úszást…

 

De ha ez nem volt szimpatikus lehetett választani még műelemzést is, ahol Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez és Illyés Gyula Bartók című verseit kellett összehasonlítani. Arató László szerint egyszer már volt ez a verspáros az érettségin, még a hatvanas években. Szerencsés az a diák, aki addig visszanézte a feladatsorokat és még emlékezett pár dologra. Itt nehézséget jelentett az, ha valakinek nem nagyon van zenei háttértudása.

Ha ezek még mindig nem voltak megfelelőek, akkor az érvelés maradt. Itt Csoóri Sándor Nomád Naplójának egy részletét a kérdezés szerepéről kellett véleményt formálni a diákoknak. Arató László szerint ezzel az lehetett a probléma, hogy kicsit elvont téma és nem biztos, hogy beindítja kellőképpen a tanulók fantáziáját. Mindenestre ezeknek is elérhetőek már a megoldásai, szintén az Eduline-on, ha valakinek kedve támadt magyarozni, ne fogja vissza magát.

 

Kép: www.nlcafe.hu, eduline.hu