Az idei felsőoktatási jelentkezés határideje vészesen közeleg – pontosan egy hónapja van mindenkinek, hogy leadja a jelentkezését. Addig is érdekes megfigyelni, hogy az elmúlt évek általános felvételi eljárásain hogyan változott a jelentkezők és a felvettek száma, mennyien szeretnének továbbtanulni az alapképzés után, vagy hogy változott-e a nemek aránya a felsőoktatásban – cikkünkből néhány meglepő adatra is fény derül.
2001 óta minden évben az ELTE-re jelentkeztek a legtöbben, ugyanakkor az Egyetemet megjelölők száma ugyanúgy ingadozott, ahogy a felsőoktatásba jelentkezettek száma – míg például 2004-ben 25494-en jelölték meg az ELTE-t, addig 2008-ban csak 16 962-en.
A legtöbb hallgatót 2007-ig visszamenőleg az ELTE vette fel az általános felvételi eljárás során annak ellenére, hogy 2004 óta minden évben a gazdaságtudományi és a műszaki képzési területekre nyert felvételt a legtöbb hallgató, márpedig Egyetemünkön utóbbi képzési területről nincs szak, és gazdaságtudományi területen pedig csupán két szak van: az alkalmazott közgazdaságtan alap-, valamint a közgazdasági elemző és a biztosítási és pénzügyi matematika mesterszakok.
Az ELTE karai közül a Bölcsészettudományi Karra érkezett a legtöbb gólya (2010 szeptemberében), az Egyetemre felvettek 23,6%-át, 2 373 hallgatót vettek fel a Karra – a KSH adatai szerint ennyien laknak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírkarászon és a Győr-Moson-Sopron megyei Péren. Ebben az évben vették fel a legtöbb hallgatót az ELTE-re, egész pontosan 10 072 főt. Ez több mint 10%-a az abban az évben a felsőoktatásba felvett hallgatók számának.
A felsőoktatásba felvettek száma amúgy tavaly (2001 óta) negatív csúcsot döntött – az itt látható infografika szerint 72 171 fő, a felvi.hu statisztikája szerint 72 260 fő nyert felvételt a felsőoktatásba az általános felvételi eljáráson. (Több eltérés is mutatkozik az infografika és a Felvi adatai közt, cikkünkben utóbbiakat használjuk.)
2001 óta (de lehet, hogy még régebb óta) minden évben több nő jelentkezik és nyer felvételt a felsőoktatásba, mint férfi.
Némiképp meglepő, hogy a felsőoktatási szakképzések népszerűsége 2011 és 2012 között a felére esett vissza – 11 ezer fő helyett csak 5 600 főt vettek fel az intézmények összesen. Az utóbbi pár évben pedig körülbelül feleannyian kezdenek el ilyen képzési szinten tanulni, mint mesterképzésen, de az adatokból az is kitűnik, hogy csak a tanulók felének ez az elsődleges terve: azaz a jelentkezők fele csak jobb híján kerül valamilyen felsőoktatási szakképzésre.
Az utóbbi években a felsőoktatási intézmények összesen körülbelül harmadannyi hallgatót vettek fel mesterképzésre, mint alapképzésre, de az alapszak utáni továbbtanulás igazából többeket vonz. A mesterképzésre jelentkezők túlnyomó többsége ezt a képzési szintet jelöli meg első helyen, csakhogy ezeknek a hallgatóknak körülbelül kétharmadát veszik fel mesterszakra – ez az arány egyébként hasonló az alapképzésre jelentkezettek és felvettek arányához.
Forrás: felvi.hu
Kiemelt kép: pascoedc.com
