Hova lesznek a hallgatók?

A legújabb adatok szerint egyre kevesebb az egyetemista és a főiskolás. No de mit is jelent ez pontosan szám szerint kifejezve? Hova is lesznek a hallgatók az egyetemekről és más felsőoktatási intézményekből? Ha foglalkoztat titeket ez a téma, cikkünkből most megtudhatjátok a friss felmérés eredményét.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felmérést készített a 2015/2016-os tanév elején, amelynek eredményeit most tette közzé. A statisztika szerint a tavalyi adatokhoz képest idén tizenegyezerrel kevesebb fiatal kezdett meg felsőoktatási tanulmányokat, vagyis 3,7%-os csökkenés tapasztalható. A 2006-ban megkezdődött hallgatói létszámcsökkenés idén is tovább folytatódott. Különböző képzésekre lebontva így csökkent a diákok létszáma:

•Nappali tagozat: -7145 hallgató 3,3% csökkenés
•Esti tagozat: -98 hallgató 2,7% csökkenés
•Levelező tagozat: -2434 hallgató 3,2% csökkenés
•Távoktatás: -1531 hallgató 15,2% csökkenés

Ebből látható, hogy a távoktatásban tanulók fogyatkoztak meg leginkább és lettek kevesebben idén ősztől. Vajon miért van ez, és hova lett az a sok hallgató? Mit csinálnak most? Könnyen elképzelhető, hogy a következő felvételire készülnek, hiszen nehezebb lesz bejutni hamarosan.
Szerencsére azért nem csak csökkenések történtek a tavalyi adatokhoz képest: az államilag támogatott képzésben rész vevő hallgatók aránya idén 57,5%, amely a bolhányi 0,4 százalékkal mégis több a 2014/2015-ös őszi aránynál. Ennek azért örülhetünk.
Végül nézzük meg, a felvettek létszáma hogyan oszlik el a különböző képzéseken:

•Alapképzés 181283 hallgató 61,4%
•Mesterképzés 37182 hallgató 12,6%
•Osztatlan képzés 38479 hallgató 13,0%
•Felsőoktatási szakképzés 11977 hallgató 4,1%
•Szakirányú továbbképzés 16487 hallgató 5,6%
•Főiskolai programok 2186 hallgató 0,7%
•Egyetemi programok 399 hallgató 0,1%
•PhD, DLA képzés 7323 hallgató 2,5 %

Forrás: Eduline
Kép: the guardian

Helyreigazítás:

A visszaesés mögött két további ok is állhat: A demográfiai létszámcsökkenés, ezen belül is a 18-19-20 éves, érettségiző, illetve felvételiző korosztály csökkenése. Ezen három korév létszáma ugyan különböző években kezdett csökkenni, de körülbelül 2006-tól már egyértelmű volt a csökkenés.

A másik, talán fontosabb ok, hogy míg 1990-ben 108 ezer hallgató volt jelen a felsőoktatásban, addig ez a létszám 2005-re 424 ezerre nőtt. Ez a felsőoktatás kapuinak szélesre tárásának volt köszönhető, amikor egyre több hallgatót vettek fel államilag finanszírozott módon. A 424 ezer főnyi hallgató között nagyon sok olyan volt, aki nem 18-19-20 évesen, hanem ennél idősebb korában jelentkezett felsőoktatási intézménybe. Így 2005-re mindenki olyan is bejutott a felsőoktatásba, akinek korábban nem volt alkalma diplomát szerezni. Ez 2005 után lecsengett, hiszen már nem voltak tömegével ilyen 25-30-45 év közöttiek, vagy annál idősebbek, akik felsőoktatásban szerettek volna tanulni.