Egyetértési- vagy vétójog?

A konzisztóriumokat egyetértési jog illeti meg a tervek szerint, ami azt a célt szolgálja, hogy az egyetem jövőjét érintő kérdéseket megbeszéljék – mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár.

A szerda este tartott kerekasztal-beszélgetésen Palkovics László államtitkár mellett részt vett Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke és Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.

A beszélgetés megrendezésére azért került sor, mert a felsőoktatási törvény módosításának tervezete új testületként bevezetné a konzisztóriumokat. Többek között azt igyekeztek megvitatni a jelenlévők, hogy szükség van-e a konzisztóriumokra, illetve azok mennyiben sértik az oktatási intézmények autonómiáját, mit jelent pontosan az egyetértési jog és kik lehetnek a testület tagjai.

Bár abban mindenki egyetértett, hogy a konzisztórium egy tanácsadói, kapcsolattartó szerv lehet, de az már kérdéses, hogy az egyetértési jog mit is jelent pontosan: vétó- vagy véleményezési jogot. Az államtitkár szerint az egyetértési jog egy lehetőség a szenátusnak vagy a rektornak, hogy mindent megbeszéljenek és dűlőre jussanak.

Bódis József a konzisztóriumot, mint tanácsadói és kapcsolatot segítő szervezetet tudja elképzelni, és semmiként nem tartja helyesnek azt a korábbi tervet, miszerint egy személy bírálhatta volna felül az egyetem legfőbb döntéshozó véleményét.

Lovász László az egyetértési joggal kapcsolatban elmondta, hogy részletesen szabályozni kell, mi történik azokban az esetekben, amikor szenátus és a konzisztórium nem ért egyet. Az államtitkár válaszában elmondta, hogy fontosnak véli, hogy legyen egyfajta kényszer az egyeztetésre, megbeszélésre.

Az is lényeges kérdés, hogy kik válhatnak a konzisztóriumok tagjaivá. Palkovics elmondása szerint ez még nem dőlt el, de megfontolják, hogy a döntésnél megkérdezik majd az egyetemet, a hallgatói képviseletet, és az általuk javasoltakat figyelembe veszik.

Lovász László szerint az egyetemek önállóságának egyik legfontosabb aspektusa, hogy szabadon dönthetik el, mit és hogyan tanítanak. Továbbra is lényegesnek tartja, hogy az egyetemek új szakokkal, új tanítási módszerekkel, új tematikákkal kísérletezzenek.

Palkovics Lászlónak a hallgatók kérdéseire adott válaszaiból kiderült, hogy a konzisztóriumi tagság nem lesz kifejezett szakmához kötve, de a tagoknak át kell látniuk az adott intézmény költségvetését, üzleti tervét, mérlegét. Tevékenységüket pedig társadalmi munka keretében, tehát fizetés nélkül fogják végezni.

Az egyetempolgar.net oldalán Ti is elmondhatjátok véleményeteket a konzisztóriumi rendszer bevezetésével kapcsolatban.

Forrás: eduline.hu
Kép: oktatas.atlatszo.hu