Elhunyt R. Várkonyi Ágnes, az ELTE BTK történésze

86 éves korában elhunyt R. Várkonyi Ágnes, a Bölcsészettudományi Kar Középkori és Kora Újkori Tanszékének professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi-díjas rendes tagja, a hazai történettudomány kiemelkedő alakja.

December 13-án, 86 éves korában elhunyt R. Várkonyi Ágnes, az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Tanszékének professor emeritusa.

R. Várkonyi Ágnes 1928-ban született Salgótarjánban, 1947-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az akkori Pázmány Péter Tudományegyetemen, a mai Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1951-ben szerzett magyar-történelem-levéltár bölcsészdiplomát. 1951 és 1983 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, később osztályvezetője. 1983 óta Egyetemünk professzora, 1999-ben professor emeritusi címet kapott. Az Akadémiai Díjat 1965-ben és 1987-ben, a Szent-Györgyi Albert-díjat 1998-ban vette át. 1999-ben tudománynépszerűsítő tevékenységét „Az év ismeretterjesztő tudósa” díjjal ismerték el. A Széchenyi-díjat 2000-ben, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét pedig 2003-ban vette át. 2007-ben az MTA levelező, 2013-ban rendes tagjává választották. Szerkesztője volt a Századok történeti szakfolyóiratnak, a Liget Műhely fontos tagja volt.

Szűkebb szakterülete Magyarország és Erdély a 16–18. századi Európában, de művelődéstörténeti témákkal és történeti ökológiával is foglalkozott. A korábban sajtó alá rendezett nagyszabású Zrínyi-kötetet (Európa Zrínyije. Válogatott tanulmányok.Budapest, 2010) újabb Zrínyi-tanulmányok követték, a Rákóczi-szabadságharc angol nyelvű összefoglalását – amely a Habsburg-ellenes mozgalmakat európai hatalmi összefüggésekbe ágyazta (A Rákóczi-szabadságharc Európában. Rákóczis war of independence in European content. Budapest, 2011) – újabb elemzésekkel egészítette ki a Rákóczi-emigrációról, illetve Thököly politikájáról. A professzor asszony huszonegy monográfiát jegyez.

Akadémiai székfoglalója kapcsán 2013-ban így vallott az elte.hu-nak: „Sok mindennel foglalkozom, de leginkább a jelenlegi történetírás szemléleti, módszerbeli problémái érdekelnek. Létkérdésnek tartom Magyarország jövője szempontjából, hogy a történettudomány visszanyerje régi jelentőségét – most ugyanis ez meglehetősen elhanyagolt terület. (…) Ezen kívül pedig a tehetséges ifjúság helyzetbe hozása foglalkoztat, nagyon szeretném, ha a magyar társadalom Magyarország múltjáról egészséges történelemismerettel rendelkezne.”

Várkonyi Ágnest a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az MTA BTK Történettudományi Intézete saját halottjának tekinti. Búcsúztatásáról később intézkednek.

Emlékét megőrizzük!

(elte.hu nyomán)