Megéri bölcsésznek menni?

Szinte közvélekedés, hogy a bölcsészdiploma csak ajtótámasznak vagy poháralátétnek használható, és tulajdonosa az álláskeresés végén a sarki gyorsétteremben köt ki, ahol húspogácsát sütögethet egész életében – az előítéleteket mindenki ismeri, de mit mondanak a bölcsészdiplomáról a számok?

A 2013-as pályakövetési rendszer eredménye szerint a bölcsészettudományi szakosok nem tartoznak a legjobban fizetettek közé: havi nettó 122-154 ezer forintot visznek haza – ennek az átlagnak felső határát húzza meg az ELTE, amelynek végzettjei átlagosan 154 ezer forintos nettó bért kapnak friss diplomásként. A bölcsészek még ezzel a szerény összeggel is megelőzik viszont a pedagógus (116 ezer), sporttudományi (121 ezer) és a művészeti (130 ezer) végzettségű diplomásokat.

A 2013-as adatok alapján a pályakezdő bölcsészek 3-5 hónap alatt tudnak elhelyezkedni (az ELTE-n az átlag 3,57 hónap) – tovább tart az álláskeresés többek között a természettudományi, társadalomtudományi, sporttudományi, közigazgatási képzéseken végzetteknek is.

A pályakezdő bölcsészek kilenc százaléka mondta azt magáról, hogy nincs munkája – náluk rosszabban csak a társadalomtudományi diplomát szerzőknél volt – 9,5%-os – ez az arány.

Sokan, sőt, bármely más szaknál többen helyezkednek el közülük nem a végzettségükhöz kapcsolódó területen: egy 2012-es tanulmány szerint a bölcsészek 37,4 százaléka lesz pályaelhagyó – ezzel ők vezetik a ranglistát, amelynek másik végén a műszaki végzettségűek állnak, akik közül mindössze 15% hagyja el eredeti szakmáját. Az ELTE-n végzett bölcsészek 17,8 százaléka lesz pályaelhagyó, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben pedig 23,8%-uk helyezkedik el. A bölcsészek közül dolgoznak a legtöbben (26%) felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben – ellentettjük ismét a műszaki vonal, ahol csak 13,8% vállal diplomát nem igénylő állást.

 

Forrás: eduline.hu