Ezzel párhuzamosan tízmilliárd forintos alapból szüntetik meg a “felesleges szakokat”.
Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára egy hétfői sajtótájékoztatón beszélt arról a jelenleg készülő felsőoktatási stratégiáról, amely a tervek szerint decemberben kerül a kormány elé. A tervezet egyik kiemelt területe az agrárium lesz, de nagy hangsúlyt kap benne a gyakorlatorientáltság és az, hogy a képzések tartalma megfeleljen a társadalom által támasztott igényeknek.
Az agrár-felsőoktatás előtérbe kerüléséről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, Győrffy Balázs beszélt, kiemelve, hogy a jelenlegitől eltérő szerkezetű és tartalmú képzésre van szükség, a továbbiakban pedig nem a nagyüzemi agronómusképzésre, inkább a felsőfokú farmeroktatásra kell helyezni a hangsúlyt, jogi és gazdasági ismeretekkel kibővítve. Céljuk szerint igyekeznek majd minél több fiatal számára vonzóvá tenni az agrár-felsőoktatási intézményeket, sőt kívánatosnak tartanák, ha minél több külföldi diákot sikerülne bevonzani – véleményük szerint ugyanis ez lendíthet az ország gazdasági kapcsolatainak fejlődésén. Az idén az agrár-felsőoktatási intézményeket a felvételizők kevesebb mint 7%-a (alig ötezer fiatal) választotta, a jövőben ezt 10% fölé szeretnék tornázni.
Ezzel párhuzamosan folytatódik a “felesleges” szakok felszámolása, melyek kiváltására már létrehoztak egy tízmilliárd forintos alapot – nyilatkozta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Magyar Hírlapnak szintén hétfőn. Szavai szerint további szakok és doktori képzések kerülhetnek ki a bolognai rendszerből, valamint tisztázni kell az egyetemek és főiskolák “pontos meghatározását” is. A kisebb vidéki, közösségi főiskolák esetében az értelmiség helyben tartása, a helyi szakemberek képzése lesz az elsődleges cél.
Forrás: Eduline
