Több mint háromszázan pályáztak augusztus 12-ig a 29 felsőoktatási intézményben meghirdetett kancellári helyekre.
Hamarosan eldől, kik lesznek a főiskolák és egyetemek (gazdasági) élén álló kancellárok, szeptember 1-jével nevezik majd ki a kiválasztottakat. A jelentkezőkben igen nagy a választék, amit a szélesen megfogalmazott feltételek is lehetővé tesznek. Bárki beadhatta a pályázatát, aki felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban szerzett hároméves vezetői gyakorlattal rendelkezik, és felsőfokú végzettsége van. Így a pályázók között akad vállalatvezető, banki, felsőoktatási és államigazgatási szakember is.
A kancellári rendszer bevezetéséről még július elején döntött az Országgyűlés azzal a céllal, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodása felelősebb és átláthatóbb legyen. Az Állami Számvevőszék korábban a vizsgálódásai során sok esetben tapasztalta a gazdálkodás általános és a közbeszerzési szabályok megszegését. A felsőoktatási intézményeknek biztosított gazdasági autonómia többek között ahhoz vezetett, hogy ha voltak is belső szabályok a gazdasági folyamatokra, azokat nem tartották be, az intézmények különbözőképpen értelmeznek jogszabályokat, belső folyamatokat. A változtatásokkal ezen remélnek javítani, ugyanis a jövőben a kancellár a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény értelmében a felsőoktatási intézmény működtetését végzi. A kancellár felel majd a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, és minden gazdasági következménnyel járó döntésben egyetértési joguk lesz. A személyek kiválasztásába az egyetemek szenátusának nem lesz semmilyen beleszólása. А leendő gazdasági vezetőket az egyetem sem mozdíthatja el, hiszen munkáltatójuk az oktatásért felelős miniszter lesz.
Forrás: Eduline
