Újra beindult a törvényalkotás gépezete: a kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi, melynek következtében szeptembertől bevezetésre kerül a kancellári rendszer.
„A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti – mondta el Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere –, ugyanis meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között.”
A hatékony működés biztosítása
„Biztosítani kell, hogy a több tízmilliárdos költségvetéssel bíró és több ezer dolgozót foglalkoztató intézmények valóban hatékonyan, megfelelő szakmaiság mellett működhessenek” – fejtette ki a változtatások mögötti célkitűzést, hozzátéve: az egyes számú felelős a rektor marad, de a működés területe a kancellárhoz tartozik majd, aki nemcsak szakmai felügyeletet, de munkáltatói jogokat is gyakorol. Az oktatásban dolgozók munkáltatói joga ugyanakkor továbbra is a rektornál marad. A gazdasági főigazgatói posztok megmaradnak, ők a kancellárnak lesznek alárendelve. A módosítás értelmében visszaáll az a rend, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit a miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá.
Kormányfüggő kancellárok?
A kancellári pályázatokat 15 napos idővel hirdetik meg, s a kinevezés után 60 nappal a kancellár megalkotja az új szervezeti és működési szabályzatot. A kancellár kinevezője a miniszterelnök lesz, munkáltatója a tárca vezetője. Bárki jelentkezhet kancellárnak, aki a feltételeknek megfelel, amelyeket „elég tágra vettek” Balog Zoltán véleménye szerint – a törvényben ugyanakkor feltételként csak annyi áll, hogy felsőfokú végzettséggel, illetve felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, a központi vagy a területi közigazgatásban szerzett hároméves vezetői gyakorlattal kell rendelkezni. A pályázatokat az intézmények szenátusa nem értékeli vagy véleményezi. “Ha bármi gond lesz a kancellárok tevékenységével, az közvetlenül a kormányzatra hullik vissza. Ezzel a társadalom leginkább kritikus, mozgékony és önálló véleményalkotásra, annak széleskörű kifejezésére képes rétegével minden áttétel nélküli konfrontációs potenciált hoz létre maga a kormány, anélkül, hogy erre bári is kényszerítené – írta a változásokról blogjában dr. Fábri György, az ELTE kommunikáció rektorhelyettese, hozzátéve, hogy “a hatásköröket inkább csak szimbolikus mértékben növeli a kancellár-rendszer, de a személy közvetlenül kormány-ágens lesz, így amit tesz, azt a kormány teszi az egyetemi oktatók, kutatók, hallgatók számára.”
A törvénymódosítás értelmében a Pető Intézet teljes egészében állami fenntartásba kerül, és a javaslat lehetővé teszi a Testnevelési Egyetem leválását is a Semmelweis Egyetemről.
Lesz még folytatás
A miniszter jelezte: szeretnék, ha a javaslatot – amelyről egyeztetettek a Magyar Rektori Konferenciával és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával is – még a nyári szünet előtt elfogadná az Országgyűlés.
A mostani törvénymódosításokat ősszel várhatóan továbbiak követik, ezek érinthetik a hallgatói önkormányzatokat és az egyetem, főiskola, közösségi főiskola tagolást, a vidéki főiskolák jövőjét, a felsőoktatás profiltisztítását.
Forrás: kormany.hu
Kép forrása: edupress.hu
