Az ELTE Hallgatói érdekképviseleteit bemutató sorozatunkban ezúttal a Bárczi Gusztáv Gógypedagógiai Kar HÖK elnöke, illetve a frissen megalakult Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat elnöke mutatkozik be.
Faragh Alexandrát a Küldöttgyűlés november 11-én választotta meg a Bárczi HÖK élére, előtte gazdasági alelnökként és a rendezvényszervező bizottság tagjaként dolgozott. Alexandra, bár egyedüli jelöltként indult, fontosnak tartja, hogy – mivel a csapatban tavaly már többen benne voltak – ismerősek lehetnek a hallgatóknak.
Elnöki programjában nagy hangsúlyt fektet a hallgatókkal való együttműködésre, a hallgatók aktivizálására. „Szeretném, hogy a hallgatók aktívan részt vegyenek a közéletben, belelássanak a működésünkbe.” – mondta. A programban az elődje munkáját kívánja folytatni: „… például, hogy átláthatóbbá tegyük a működést, a honlapra felkerüljenek különböző anyagok, beszámolók, bár ennek van egy technikai akadálya, nem működik a honlap. Amint javításra került, ezt pótoljuk. Fontos, hogy a hallgatók tisztában legyenek vele, hogy mit csinálunk, és mire költünk, szerintem ez az egyik alapja annak, hogy a bizalom kiépüljön. Célom továbbá, hogy a bizottságainkban (rendezvényszervező -, kommunikációs- és külügyi bizottság) még több hallgató részt vegyen, mivel ezzel is átadnánk a tudást, megosztanánk a munkát, és utánpótlást képzenénk.”
A hallgatókkal való kapcsolatukról így mesélt: „Bárczisként próbálunk nekik segíteni, válaszolunk az e-mailekre, ott vagyunk a fogadóórákon, rendezvényeken. Bár úgy érzem, bíznak bennünk, jó lenne, ha aktívabbak lennének.”
Ferdinandy Bencét pedig november 6-án választották a frissen felállt EDÖK élére. Az EDÖK egyelőre a megalakulásukkal kapcsolatos teendőket végzi. Bence szerint először is egy jó működési szabályzatra lenne szükségük, mert jelenleg csak egy átmeneti van, illetve a kari és az egyetemi működésüket is össze kell hangolniuk. Mivel korábban már dolgozott az EHÖK-ben, a jelentkezésnél motiválta, hogy az ott tapasztalt hibákat ne kövesse el az EDÖK.
A tervekről így nyilatkozott: „Előkerült egy csomó doktorandusz és ebben van potenciál. Nyilván hatni fog a doktori képzésre, ha lesz érdekképviselet, nem fognak elveszni az infók, ez egy jóféle visszahatást fog indukálni. A másik, amire gondoltunk, hogy a tehetséggondozással ki más foglalkozhatna a legjobban, mint aki már végzett, tekintve, hogy ő az, aki az egész képzést átlátja. Ez nyilván nem a doktoranduszoknak lesz jó, hanem azoknak a hallgatóknak, akik majd doktoranduszok lesznek. Ez magától értetődő, hogy csinálnunk kell.” Személyes célja a hallgatói tudományos élet felpezsdítése. „Szeretnék hosszú távon nemzetközi hallgatói konferenciákat elhozni, vagy ha nincsenek, szervezni. Erre már láttam példát, vannak szakterületek, ahol jól működik, és jó lenne, ha ennek az útja be lenne járatva, hogy ha jön egy lelkes szervező, ne kelljen mindent elölről kezdeni.” Bence szerint ez a doktoranduszok feladata, hiszen tudományos háttér, idő és várhatóan némi pénz is a rendelkezésükre áll a szervezéshez. Mivel a HÖK-öknek elsősorban nem ez a profiljuk, az oktatók pedig máshogy dolgoznak, az EDÖK-nek lenne lehetősége megteremteni ehhez a kereteket.
Fotók: Dőry Szép Ágnes, Kelemen Ádám