Garbai Ádám BTK HÖK elnök lemondása után novemberben a Küldöttgyűlés Sujtó Attila csapatát tartotta érdemesnek a vezetés átvételére. A frissen megválasztott elnökkel beszélgettem a Hallgatói Önkormányzat jövőbeli terveiről.
Hogyan fogadtad Garbai Ádám lemondásának a hírét? Mennyire ért váratlanul?
Valamennyire lehetett rá számítani. Az elmúlt félév után voltak jelek, hogy előbb-utóbb meg fogja hozni ezt a döntést. Ádám a közel kétéves elnöksége alatt nagyon sok küzdelmet megélt, mindenért többet kellett küzdenie, mint egy átlagos HÖK elnöknek. Sok minden érte, és valahol természetes, hogy úgy érezte, nem szolgált rá arra, amit a belefektetett energiáért és munkáért cserébe kapott. Jól csinálta, amit csinált, és a lemondása érthető is, mert bele lehet fáradni, bele lehet fásulni ebbe, különösen ilyen nehézségeket követően.
Rögtön tudtad, hogy összeállítasz egy csapatot és elindultok a választásokon?
Volt szó erről korábban is, nyilván nem ebben a kontextusban és nem ennyire konkrétan. Úgy éreztem, kötelességem átvenni Ádámtól a stafétát és elindulni a választáson. Végülis a Küldöttgyűlés is minket támogatott.
Ott voltam az Elnökválasztó Küldöttgyűlésen. Ott arról beszéltél, hogy vissza kell állítani a bizalmat a HÖK iránt. A listabotrány után eléggé megcsappant ez a bizalom a hallgatók részéről, ezt hogyan fogjátok visszaszerezni?
Az egyetlen módja a bizalom visszaállításának az alázatos munka. Mást nem tehetünk, végeznünk kell a dolgunkat. Az elmúlt fél évben többször is értek minket provokációk, ezekre nem szabad reagálnunk, nekünk nem ez a feladatunk. Nekünk a hallgatók érdekeit kell képviselnünk. Ha a hallgatók is látják, hogy a Hallgatói Önkormányzatban olyan emberek dolgoznak, akik tényleg tenni akarnak értük, akkor fogjuk tudni visszaszerezni a bizalmukat. Célom, hogy tényleg higgyenek abban, hogy mi azért vagyunk, hogy segítsünk nekik, és bizalommal fordulhatnak hozzánk.
Mi a helyzet a transzparenciával? Úgy tűnik, egyre nagyobb igény van most erre.
Valóban szükség van rá. Törekszünk rá, hogy ez megvalósuljon akár a működésünket tekintve, akár a működésünk dokumentációjával kapcsolatban. A transzparencia eddig is megvolt, most kicsit nagyobb hangsúlyt kapott. A munkánk velejárója, hogy az emberek kíváncsiak rá. Célunk, hogy ez meglegyen és működjön.
Hogyan fog megvalósulni? Online elérhetőek lesznek a pénzügyi adatok?
A mi eszközeink ezzel kapcsolatban némileg korlátozottak, hiszen a HÖK-ök pénzügyeit jogszabályok kötik. Nyilván az ösztöndíjakkal kapcsolatban óvatosan kell eljárjunk, hogy az adatvédelmi előírásoknak megfeleljünk. Amit viszont mindenképpen megtehetünk, az az ülésekről készült jegyzőkönyvek, dokumentumok közzététele. Ezen dolgozunk is. A pénzügyeket tekintve sosem csináltunk titkot abból, milyen ösztöndíjkeretekkel dolgozunk vagy mennyi közéleti ösztöndíj jár a tisztségviselőknek. Erre van egy 2007-es küldöttgyűlési határozat, ezt közzé tudjuk tenni, a HÖK-ös honlapunkon is megtekinthető.
Ez még most is aktuális?
Igen, még most is aktuális.
A vezetőséggel milyen volt a kapcsolat a Garbai-féle HÖK vezetés alatt milyen és ti mit terveztek?
A kari vezetéssel?
Igen. Tervezitek-e szorosabbá fűzni a kapcsolatot?
Ádám és az általa vezetett elnökség – aminek én is tagja lettem az elmúlt egy évben – , kifejezetten szoros kapcsolatot ápolt a kari vezetéssel. Napi kapcsolatban voltak, abszolút segítő együttműködésről volt szó. Én is igyekszem ezt a fonalat felvenni. Ahogy dékán úr is el szokta mondani: a hallgatói önkormányzat természetes szövetségese a kari vezetésnek. Ezt szeretném a továbbiakban folytatni.
A küldöttgyűlésen a Thomas Kuhn Mozgalom képviselői beszéltek arról, hogy szeretnének közmeghallgatásos rendszert bevezetni. Nem tartod ezt átgondolandó ötletnek?
Átgondolható ötlet, viszont rengeteg visszaélésre adhatna okot és lehetőséget. Ki bírálná el a pályázatokat, ki az, aki a közmeghallgatás alapján ítélkezne? Azzal, hogy a Küldöttgyűlés felruházza a Hallgatói Önkormányzat elnökét a feladatai ellátására, a bizalmát helyezi abba, hogy bizonyos tisztségekre olyan személyeket fog kinevezni, akik erre alkalmasak. Azért lássuk azt is, hogy amellett, hogy ez fontos jogköre a HÖK elnökének, felelősséggel is jár, személyi felelősséggel, hiszen én tartozok felelősséggel a kinevezett emberekért. A közmeghallgatás csak nagyon-nagyon átgondolt formában működhetne.
Tervezitek szorosabbra fűzni a kapcsolatot a hallgatókkal, hogy több vélemény jusson el hozzátok?
Ezt már mint a Kommunikációs Bizottság elnöke elkezdtem. A rendezvényeink után kérdőíveket küldtünk ki a hallgatóknak, amire általában sok válasz érkezett. Minden fórumon igyekszünk hirdetni, hogy ha valakinek ellenvéleménye vagy bármiféle konstruktív javaslata van, azokat nagyon szívesen vesszük. Nem vagyunk zárt rendszer, nyitunk a hallgatók felé. Nyilván a kérdőívezés egy kisebb lépés, de ezt kívánjuk szélesebb körben kiterjeszteni.
Szintén a Küldöttgyűlésen beszéltél arról, hogy a HÖK alapvetően jól működik, csak „szervezeti finomhangolásra” van szükség. Ez mit jelent?
Az én olvasatomban azt jelenti, hogy Ádám elnöksége alatt kiépült egy referensi hálózat, ami az intézeti képviseletek különböző szakterületekhez kapcsolódó referenseit érinti. Ez egy nagyon jó kezdeményezés, viszont még kiforratlan. Sok esetben a referensek azért voltak motiválatlanok, mert nem érezték, hogy a munkájuk valóban fontos lenne és nem érezték, hogy több lenne közvetítői szerepnél. Persze feladatuk az információk továbbítása, de nem korlátozhatjuk le ennyire. A programomban is írtam, hogy a szociális referenseknél nagyon jól működik az, hogy a szociális támogatási pályázatok leadásánál és elbírálásánál közreműködnek. A tanulmányi referensek például a nyílt nap megszervezésében rengeteget tudnak segíteni. A tudományos, közéleti vagy külügyi referenseknek sokkal színesebb feladatokat lehet adni. Ezért szeretnénk projektnapokat szervezni. Ez a bizottsági elnökök vezetésével jönne létre, a referenseket pedig be lehetne vonni a bizottsági munkába, hiszen nekik is rengeteg ötletük van, ami esetleg nekünk eszünkbe se jutna. Szerintem fontos, hogy ebbe az irányba is nyissunk.
A programotokban olvastam az Országos Bölcsész Kerekasztalról. Ez egy létező szervezet vagy ti szeretnétek megvalósítani?
Ezt én szeretném megvalósítani. Rengeteg olyan dolog van, amit érdemes lenne a többi bölcsészkari hallgatói önkormányzattal és hallgatóval megbeszélni. Olyan országos problémák, amiket egy közös kerekasztal beszélgetés keretében meg tudnánk vitatni és tapasztalatokat tudnánk cserélni.
Milyen problémákra gondolsz? Mi az, amit országosan meg lehet beszélni?
Diskurzusokat lehet folytatni a bölcsészdiploma értékéről, vagy arról, hogy jelenleg a bölcsészettudományi képzésben részt vevő hallgatóknak milyen elhelyezkedési lehetőségeik vannak. Ezek nem csak ELTE-s szintű kihívások Érdekes lenne megtudni, hogyan vannak ezzel Debrecenben, Szegeden vagy akár Pécsen. Lehetőség nyílna tapasztalatok cseréjére, és akár közös álláspontot is ki tudnánk alakítani, mint a bölcsészettudományok hallgatói, amikor a HÖOK munkájában részt veszünk.
Fotók: Dőry Szép Ágnes
