Az ELTE kollégiumai speciális feladatot látnak el – a lakhatás mellett közösségi életet és önképzési, művelődési, testedzési lehetőséget is biztosítanak lakóiknak. Az elmúlt időszakban ezek az intézmények is kénytelenek voltak szembenézni a felsőoktatás változásaival – erre válaszul készült el az ELTE új kollégiumi stratégiája.
Az ELTE Egyetemi Kollégium szervezete hat kollégiumból és egy bérelt kollégiumból áll össze. Ezek az intézmények a város hét pontján helyezkednek el, különböző távolságra a karoktól, és különböző minőséget nyújtva az ott lakó diákoknak. Az ELTE hallgatóinak 11,7%-át tudja elhelyezni kollégiumaiban, amely más magyar egyetemekhez képest alacsonyabb arány (Sopronban például a diákok 24%-ának van hely), ugyanakkor az ELTE országos vonzáskörzetű egyetem, és hallgatóinak száma is jóval magasabb bármely más felsőoktatási intézményénél, hiszen karai több mint 30 ezer diákot számlálnak.
Jelenleg 3473 diák elhelyezésére van lehetőség a kollégiumokban, és figyelembe véve a felsőoktatási adatokat és tendenciákat, az elkövetkezendő öt évben 3400-3500 férőhely biztosítása lenne az ideális. Még a majdnem elegendő férőhely mellett is évente több száz hallgató jelentkezését kell férőhely hiányában elutasítani (2013-ban majdnem 600 diáknak nem jutott hely).
A létszám megállapítása a HÖK által kidolgozott, az OHÜB által jóváhagyott pontozási rendszer alapján történik – akiknek pontszáma alacsonyabb a kollégium felvételi ponthatáránál, azok nem kerülnek be a megpályázott helyre.
Válasz a kihívásokra
„Nehézségeink voltak és vannak az új felsőoktatási törvény kapcsán, de a legnagyobb probléma az, hogy a törvény szinte csak egy mondat erejéig foglalkozik a kollégiumokkal. A mai napig nincs a kollégiumokra vonatkozó, a jelenlegi törvénnyel koherens, a valósághoz illő szabályozás (sem kormányrendeleti, sem bármilyen más szinten). Ezért is örömteli, hogy a Szenátus elfogadott egy, a kollégiumokra vonatkozó stratégiát, amelyben legalább kimondtuk, hogy mi mit szeretnénk” – mondta el dr. Seifert Tibor, az ELTE kollégiumi főigazgatója. Hozzátette, hogy az egyetem gyorsan reagált az új törvényi szabályozás kapcsán előjött problémákra, többek között létrehozta a budapesti felsőoktatási intézmények tömörülését, amely nyilatkozatban fejezte ki elköteleződését amellett, hogy fenntartsa az intézményi kollégiumokat.
Ehhez a nyilatkozathoz már több vidéki felsőoktatási intézmény is csatlakozott, és bő egy éve a kollégiumok elvétele lekerülhetett a napirendről.
Az ELTE továbbra is stratégiája részének tekinti, és nemcsak fenntartani, hanem fejleszteni is kívánja a kollégiumait, hiszen a versenyképes kollégiumok részét képezik az egyetem jövőbeni hallgatótoborzásának, politikájának. A jelenlegi költségvetési számok ismeretében a reális cél egyelőre a meglévő férőhelyek számának fenntartása, de a jövőben nem kizárható a mennyiségi előrelépés sem. Mivel azonban az ELTE kollégiumaiban már nincs férőhelynövelési lehetőség, a problémára csak közbeszerzési eljárással megkötött bérlés nyújthat majd esetleg lehetőséget.
Speciális finanszírozású szakok
„Bizonyos szakokon (például a jogászoknál) látványosan lecsökkent az állami finanszírozású státuszra felvehető hallgatók száma. Aki nem államilag finanszírozott, annak értelemszerűen nőnek az oktatásával kapcsolatos költségei, és számára különösen nagy segítséget nyújt a kollégiumi elhelyezés. Utána azonban nem kapunk állami kollégiumi normatívát” – vázolta a másik nagyobb problémát dr. Karácsony András stratégiai rektorhelyettes. A stratégia azonban – külön kitérve ezekre a diákokra – rögzítette, hogy a szolidaritási elvnek megfelelően a kollégiumi díjak nem különböznek majd államilag finanszírozott és nem államilag finanszírozott hallgatók között, így biztosítva ezekre az ún. speciális finanszírozású szakokra felvett hallgatók számára is a kollégiumi férőhelyeket.
A kollégiumok gazdálkodása
2014-ben a felsőoktatás finanszírozásában az is eredmény lesz, ha a jelenlegi szintet tartani tudják. A kollégiumi normatíva tíz éve változatlan és a lakhatási támogatás emelkedése sem várható, az viszont valószínű, hogy a kollégiumok fenntartási költségei és ezzel együtt az önköltségek növekedni fognak.
A kollégiumok jelenleg a hallgatók által fizetett kollégiumi díjakból, a finanszírozott vagy ösztöndíjas hallgatók után kapott kollégiumi normatívából, az egyéb, például bérbeadásból származó bevételekből, a lakhatási támogatásból, az egyetemi költségvetési támogatásból, és az esetleges pályázati pénzekből tartják fenn magukat.
A kollégiumi stratégiának megfelelően minden tanév befejezésekor felülbírálják majd a kollégiumi díjakat, és az esetleges változásokról szóló javaslatot a hallgatókkal történt egyeztetés után terjesztik a Szenátus elé.
Szakkollégiumok
Az ELTE öt szakkollégiuma lefedi az egyetem valamennyi kara által gondozott tudományterületeket. Arra létesültek, hogy a kiemelkedő tudással rendelkező tehetséges hallgatók számára is biztosítható legyen a tudásuk kibontakoztatásához szükséges háttér. A szakkollégiumok a kollégiumoktól némiképpen eltérő, szakmai, tudományos képzési szolgáltatásokat teljesítenek, az egyetemi elitképzés bázisaiként funkcionálnak. Ugyanakkor pont ebből a minőségükből fakadóan a szakkollégiumok eltérő támogatást igényelnek speciális feladataikhoz, mint az általános kollégiumok. Ennek megfelelően a kollégiumi mellett egy szakkollégiumi stratégia kidolgozása is folyamatban van, amelyet Borsodi Csaba rektorhelyettes mellett Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, a hallgatói ügyek rektori biztosa kapott feladatul.
A rektori biztos elmondta, hogy a szakkollégiumok „az ELTE kiemelkedően értékes erőforrásai, amelyeket a stratégiában is ennek megfelelő súllyal kell kezelni. A sikeres stratégia megalkotásához természetesen elengedhetetlen valamennyi érintett fél, azaz a szakkollégiumok, a hallgatói érdekképviseletek, az egyetemi oktatók és az egyetemi vezetők széleskörű egyeztetése és egyetértése a célkitűzéseket és a megfelelő megoldásokat illetően”. Egy jó szakkollégiumi stratégia megalkotásával az ELTE hosszú távon megalapozhatja tehetséggondozó műhelyeinek szakmai sikerét. „A sikeres szakkollégiumi munka eredményei az egyetemi rangsorokban, egyetemi finanszírozásban, és az egyetemi kereteken túlmutató területeken is megjelenhetnek majd. Biztos vagyok benne, hogy ez egy sikeres folyamat lesz” – tette hozzá Pozsár-Szentmiklósy Zoltán.
Képek forrása: www.prae.hu, www.kolhok.elte.hu
