Jelentés a BTK HÖK „lista-ügy” vizsgálatáról

Elkészítette jelentését a „lista-ügy” kivizsgálására létrehozott egyetemi bizottság, mely a listával kapcsolatos közvetlenül és közvetetten felmerülő kérdéseket vitatta meg.

Az ELTE BTK HÖK 2009-es gólyatábori jelentkezéshez készített, nyilvánosságra került „listával” kapcsolatos közvetlenül és közvetetten felmerülő kérdések kivizsgálására Mezey Barna, az ELTE rektora, az MRK elnöke 2013 februárjában bizottságot kért fel, melynek tagjai Dr. Boros László egy. docens, Dr. Erdődy Gábor rektorhelyettes, Dr. Fábri György rektorhelyettes, Dr. Karácsony András rektorhelyettes (a bizottság elnöke), Dr. Király Miklós dékán, Dr. Kiss Ádám egyetemi tanár és dr. Rónay Zoltán főtitkár. A bizottság több hónapos üléssorozat és az érintettek meghallgatása után 2013 áprilisában elkészítette jelentését.

Mivel a bizottság nyomozati jogkörrel nem rendelkezett, nem vállalkozhatott annak vizsgálatára, hogy a sajtóban megjelent lista valódi-e, és hogyan került nyilvánosságra, ezügyben a rektor rendőrségi bejelentést tett. A bizottság feladata a következő kérdések vizsgálata volt: 1. Betartotta-e az ELTE BTK HÖK a hallgatói listák készítése során az adatvédelmi és adatkezelési szabályokat, illetve szükséges-e a témában az egyetemi szabályok kiegészítése? 2. Előfordult-e, hogy a szervezet vezetői a HÖK rendezvényein (pl. Gólyatábor) politikai tevékenységet, tagtoborzást végeztek, illetve a hallgatói önkormányzati tisztségük miatt – törvényi előírásoknak megfelelően – nekik biztosított infrastruktúrát használták-e ilyen célra? 3. Elégséges-e a HÖK működésének törvényi szabályozása?

A vizsgálat kiderítette: 1. A gólyatábor megszervezéséhez szükséges listákhoz 80-100 fő is hozzáfért, így adatvédelmi szempontból a jelenlegi helyzet alapvető felülvizsgálatra szorul. Nem állapítható meg ugyanakkor összefüggés a publikálásra került listán (feltételezve annak esetleges eredetiségét) olvasható megjegyzések és az azon évben elosztásra került szociális ösztöndíjak, illetve kollégiumi helyek között.

2. A meghallgatott BTK HÖK elnököknek a gólyatáborok „politikamentességére” vonatkozó állításait illetően kétségeket ébresztenek a nyilvánosságra került gólyatábori fotók, ám a bizottság eszközei e tekintetben korlátozottak. Megállapítható, hogy az ELTE BTK HÖK tisztségviselői közül néhányan kötődtek a Jobbikhoz, de a pártagitáció intézményesült formájára nincsenek bizonyítékok. A világnézeti alapon kialakuló, személyes kapcsolatukon keresztül lehetett befolyásuk volt BTK HÖK-ösöknek a későbbi BTK HÖK vezetők politikai pártban vállalt szerepére, ám ez leginkább a 2005-től 2010-ig tartó időszak jellemzője volt.

3. A Bizottság álláspontja szerint a HÖK működését meghatározó jogszabályi környezet – a rektor törvényességi felügyeleti eszközei tekintetében kiemelten is – hiányos, e tevékenységi kör alulszabályozott. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) alapján jelenleg a rektor gyakorolja a törvényességi felügyeletet, ám érdemes megfontolni a törvényességi felügyeletnek máshová telepítését. Részben, mert a törvényességi felügyelet deklarációján túlmenően semmilyen eszközrendszert nem biztosít a Nftv., részben pedig mert a mostani helyzetben az gyakorolja a törvényességi felügyeletet, akivel szemben adott esetben a hallgatói önkormányzat érdekképviseleti tevékenysége irányul, és ez nem szerencsés jogi megoldás. A kari HÖK-ök adatkezelését egységesen és a maximális adatvédelmi biztonságra tekintettel kell szabályozni. Erősíteni kell a HÖK működési rendszerére, gazdálkodására vonatkozó transzparenciát, pl. nyilvános éves beszámolókkal. Az egyetem szellemével, hagyományaival és elveivel nem összhangban lévő magatartások szankcionálásának eszközeként etikai kódex megalkotását javasolta a bizottság, az erre vonatkozó szabályokat az Nftv.-nek kellene rögzítenie.

Az ELTE vezetése 2013. február 28-án adott ki nyilatkozatot az ELTE polgárainak morális közösségéről, amelyet az egyetem Szenátusa 2013. március 18-i ülésén név szerinti, egyhangú szavazással megerősített.

Kép: konyvtar.elte.hu