Szakdolgozat kisokos

Már a szakdolgozatod záró gondolatait is megfogalmaztad? Azt hiszed, már megvagy mindennel? Ne dőlj még hátra…

A hónapokon át tartó folyamatos (…) munka a szakdolgozatokkal hamarosan véget ér: mindjárt itt a leadás határideje. Éppen ezért sorra vettük azokat a dolgokat, amikre érdemes figyelni a határidő közeledtével.

Először is nem árt ellenőrizni, hogy teljesítettük-e a szakonként meghatározott kötelező  karakterszámot. Ugyanakkor fontos, hogy ez a karakterszám a függelék és tartalomjegyzék nélkül értendő. Ha a terjedelmet már teljesítettük, jöhetnek a formai követelmények: ezekről a kari honlapokon tájékozódhatsz részletesebben, a lényeg, hogy bal oldalon szélesebb legyen a margó a köttetés miatt. Ugyanitt megtalálható a követendő minta a külső és belső borítókhoz, és az is, hogy hány példányban kell beadni a kész művet. Ne felejtsük el a végleges verziót elektronikus formában is elküldeni, a TáTK-n pl. a coospace oldalára kell feltölteni.

A szakdolgozat beköttetése előtt mindenképp ellenőrizzük le, hogy az összes szükséges melléklet is megvan-e. A szakdolgozat benyújtásához a legtöbb szakon elvárják a tanszéki igazoló lap csatolását, amely a kötelező konzultációs alkalmak megtörténtét igazolja. Minden karon szükséges mellékelni az eredetiségi nyilatkozatot, enélkül a diplomamunka nem fogadható el. Ennek az aláírásával a hallgató arról nyilatkozik, hogy a beadott munka az ő saját szellemi terméke.

A szakdolgozatot elbírálók számára alapvető szempont, hogy a tudományos elvárásoknak megfelelő jegyzetapparátust, illetve pontos és kimerítő irodalomjegyzéket készítsünk. Ezért is nagyon fontos, hogy már a kezdetektől figyelmesen és pontosan hivatkozzunk minden egyes felhasznált forrásra az adott oldalon.

Legyen szó évfolyamdolgozatról vagy szakdolgozatról, a hozzám forduló hallgatóknak mindig a ’cetlizést’ javaslom”- mondta Dr. Horváth Attila egyetemi docens, a Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék oktatója. „Anyaggyűjtés során minden hasznosnak tűnő szövegrészletet másoljunk le szó szerint, és pontosan, oldalszámmal együtt írjuk fel, melyik könyvben, folyóiratban találtuk, hiszen később szinte lehetetlen ismét kikeresni, de legalábbis sok időt nyerhetünk ezzel a módszerrel. Régen ezeket a kis idézeteket egy-egy cetlire írtuk ki, amiket aztán később rendszereztünk. Ma már persze mindez sokkal egyszerűbb a számítógépes programokkal.” –Valóban: Word használatakor nem kell attól sem tartani, hogy elcsúsznak a hivatkozások, ha utólag variálunk a sorrenddel.

Mészáros Ádám ,az ELTE HÖK tanulmányi alelnöke szerint éppen abból adódik a legtöbb probléma, hogy a védés előtt állók rossz hivatkozásrendszerrel adják  le a szakdolgozatukat. A tanulmányisok mindenkinek ajánlják: akik az eddigi munka során nem fordítottak kellő figyelmet a felhasznált források helyes megjelölésére, mindenképp ellenőrizzék és javítsák a hibákat még leadás előtt!

És hogy melyek ezek a hibák? Könyvek esetében a kiadás helyét, idejét, kiadó nevét nem a megfelelő sorrendben írják ki, az oldalszámot elfelejtik feltüntetni.  Cikkekre való hivatkozáskor gyakran hiányoznak a folyóiratra vonatkozó adatok (évfolyam,  szám, kiadás helye). Még tudományos publikációkban is előfordul néha, hogy helytelenül használják az internetes hivatkozásokat. Nem elég csak maga az URL cím feltüntetése, azt követően meg kell jelölni az utolsó letöltés pontos dátumát is.

Ha betartjuk ezt a néhány szabályt, nyugodt lelkiismerettel írhatjuk alá az eredetiségi nyilatkozatot, miszerint „minden olyan részt, amelyet szó szerint vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem”.