„Megtalálsz virágaid között” – Séták a Fiumei úti sírkertben

Temetőbe leginkább akkor járunk, ha halotti búcsúztatásra vagyunk hivatalosak, vagy elhunyt szeretteink sírját látogatjuk meg. Ám gondoltatok már arra, hogy egy temető képzőművészeti, irodalmi és történelmi érdekességeket is rejthet magában? Ha nem, gyertek velünk egy izgalmas sétára a Fiumei úti sírkertbe!

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatónője

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatónője


Péntek, reggel 10 óra. Miközben az „Ami bennem lélek…” című irodalmi séta kezdésére várunk, visszagondolok az előző napon folyatott beszélgetésemre Radnainé dr. Fogarasi Katalinnal, aki a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI), a Fiumei úti sírkertet kezelő intézménynek a főigazgatónője.

„A temető sokáig tabu téma volt, ide egy évben egyszer, halottak napján jöttek az emberek. Ezt a tabut szeretném megváltoztatni, amire a Fiumei úti sírkert szlogenje: „Több mint temető” is utal. És valóban több, hiszen itt található Magyarország legtöbb műemlékvédelem alatt álló sírja, illetve a legnagyobb szoborparkként is emlegetik.” – meséli főigazgató asszony.

Valóban, alig látni olyan sírt, melyhez ne tartozna valamilyen művészeti alkotás. Edittől, az idegenvezetőnktől megtudjuk, hogy a ma már kevésbé ismert, de a 19. században igen népszerű Bajza Lenke írónő sírját például az olasz-amerikai William Story angyalszobra díszíti, melynek eredetijét a felesége nyughelyére készítette. Ez a szobor akkoriban annyira közkedveltté vált, hogy több másolatot is rendeltek belőle szerte Európában, így került egy példány a magyar női divatlapok megteremtőjének síremlékére is.

Látkép a sírkertről, az előtérben Arany János sírjával

Látkép a sírkertről, az előtérben Arany János síremlékével

„Mikor négy éve a NÖRI átvette a sírkert vagyonkezelését, teljesen természetes volt számomra, hogy sétákat szervezzünk. Létrehoztam egy idegenvezetőkből álló csoportot, egyikőjük Csapó Csaba, az ELTE oktatója, aki nagy örömmel és lelkesedéssel talál ki újabb és újabb tematikájú sétákat a csapattal. Mindegyik vezetett sétánk ingyenes, mivel ez közszolgálat a NÖRI részéről, és külön csoportokat is szívesen fogadunk előzetes egyeztetés alapján. Sokféle témánk van, sportolóktól kezdve a katonasírokon keresztül a női sorsokig, mauzóleumi utak, biciklis és gyalogos programok, a Salgótarján utcai zsidó temetőt is bemutatjuk, sőt, sörtúrát is szerveztünk már.”

Ha már szóba került az alkohol, egy itókás anekdota kötődik Vörösmarty Mihályhoz is. Nem is fedem fel a poént, sétáljatok inkább Ti is utána. Azonban Vörösmartyhoz még annyit, hogy ő volt az első olyan, már életében is országosan ismert személy, akit ide temettek. A sírkövén azonban Mihály helyett „Mihál” olvasható, ami könnyen lehet, hogy az akkoriban elfogadott írásmód volt.

A járványhelyzet miatt ugyan egy időre fel kellett függeszteni a sétákat, de ezalatt is lehetővé tették több módon is a sírkert látogatását: videó formában virtuális séták indultak, melyek a NÖRI YouTube-csatornáján tekinthetők meg. A fiatalok megszólítása érdekében és a kor elvárásai miatt pedig egy applikációt hoztak létre FiumeiGuide néven, mely lehetővé teszi az egyéni sétát is a csoportos helyett.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni sírja - virágok helyett zsidó hagyomány szerint az "emlékezés kövei" díszítik

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni sírja – virágok helyett zsidó hagyomány szerint az “emlékezés kövei” díszítik

Ahogy azt megtudom, az érdeklődő egyetemista számára a sétákon túl egyéb lehetőségek is vannak, hogy közelebbről megismerhesse a sírkert értékeit:

„Évek óta gyakorló program keretében várjuk az érdeklődőket, főleg történelem szakos hallgatókat az ELTE-ről, akik szakemberek segítsége mellett több hónapot dolgoznak itt. Van olyan munkatársam, aki így került hozzánk főállásba is. Nagy szükség van a magyar–történelem szakos kollégákra, hiszen az értékek megmutatására kellenek a kutatók, a kutatócsoportok. Illetve az applikációnk fejlesztésénél is szerepet kapnak, hiszen elengedhetetlen ez a tudás és véna annak érdekében, hogy nívós, sajátos szövegeket olvashassanak a látogatók. Mi is szívesen adunk segítséget hallgatók kutatási munkájához, amiből szerencsére egyre több születik. Ilyenkor például – természetesen az adatvédelmi szempontok figyelembevételével – engedélyezzük a hozzáférést a temetői főkönyvekhez.”

A sétánk végén a Múzeumban egy igen egyedi relikviával, az úgynevezett Jókai-lepellel találkozunk, ami első ízben a „nagy mesemondó” koporsóját fedte. Ezt a nemzetiszínű leplet a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete készíttette, Jókai halála után pedig elhatározta, hogy tagjainak koporsóját a tisztelet jeléül ezzel fogják beborítani,

Részlet a Jókai-lepelből

Részlet a Jókai-lepelből

az elhunyt nevét pedig aranyfonállal hímzik fel rá. Sok író számára ez volt az egyetlen elismerés, ami kijutott. A lepel hamarosan visszakerül a Petőfi Irodalmi Múzeum raktárába, így előtte érdemes rávetni egy, de inkább 84 pillantást –mindegyik névre egyet-egyet.

A síremlék kétségkívül összefonódik az elhunyt személyiségével, életével, ezzel is mintegy utolsó üzenetet hagyva az utókornak: Kosztolányi sírjánál „a szegény kisgyermek” tűnődik, Léda egyszerű kockakövére Ady Az asszony jussa c. versének utolsó négy sora került, Arany János „a tölgyek alatt” nyugszik. És mivel fentebb már előkerült egyszer Jókai neve, végszónak jöjjön az Ő síremlékére vésett idézetből egy részlet: „Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.”

A séták közül ezen a linken tudtok választani. Ér többre is elmenni!

Köszönet Radnainé dr. Fogarasi Katalinnak, hogy ez a riport létrejöhetett.

Fotók: NÖRI, Soltész Anna Orsolya, Méri Marcell.