Az utóbbi hónapokban a diákság figyelmét leginkább a tandíj kérdése kötötte le. De mi a helyzet azokkal, akiknek néhány hónap múlva már a munkaerőpiacon kell helytállniuk?
Január 11-én a Külügyminisztériumba rendezték meg a „A fiatalok foglalkoztatása tripartit szeminárium” című konferenciát a Kormány, az ILO és a munkaerőpiac szereplői részvételével, amelyen a fiatalok munkaerőpiaci integrációját érintő kihívásokkal, a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítását célzó intézkedésekkel foglalkoztak. Noha a konferencia nem kifejezetten az egyetemi szféra helyzetét érintette, a rendezvényen az ELTE Karrierközpont munkaerő-piaci kapcsolattartója, Szabó Pál Tamás is részt vett.
A fiatalok munkanélkülisége mára már kontinenseken átívelő probléma. 2011 elején az észak-afrikai térségben különösen nagy feszültséget jelentett, végül egyiptomi kormányellenes tüntetésekhez és a tunéziai elnök elűzéséhez vezetett. Az Európai Unióban is problémás a fiatalok nagy arányú munkanélkülisége: az Európai Bizottság 2011-es adatai szerint az EU-n belül több mint öt millió fiatalnak nincs munkája. A 25 év alattiak munkanélküliségi rátája az EU-ban 22 %, ez a duplája a teljes lakosság körében mértnek. 
Guy Ryder, az ILO főigazgatója kiemelte, hogy az állás nélküli fiatalok 30 %-a tartósan munkanélküli, vagyis már több mint egy éve nem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ez különösen azért probléma, mert a tartós munkanélküliség hátrányosan befolyásolja a munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésüket. További nehézség, hogy nagy részük semmilyen képzésben nem vesz részt.
Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa szerint az elhúzódó válság leginkább a fiatalokat sújtja. Ez különösen igaz azokra, akik csak alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkeznek, ezért is tartja fontosnak az EU, hogy minél többen szerezzenek magasabb képzettséget. A Bizottság 2011 decemberében adta ki a „Több lehetőséget a fiataloknak” című közleményét, amelyben megfogalmazták a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítására irányuló célkitűzéseket. Az adott korosztály munkanélküliségének okait a Bizottság többek között az iskola korai (végzettség nélküli) elhagyásában és a nélkülözhetetlen készségek és munkatapasztalatok hiányában látja. Éppen ezért az “Európa 2020 stratégia” célként tűzte ki a korai iskolaelhagyás mértékének 14%-ról 10%-ra történő csökkentését, és az oktatás olyan mértékű megváltoztatását, hogy az jobban igazodjon a munkaerőpiaci igényekhez.
A Kormány munkaerőpiac élénkítő intézkedéseinek a legfontosabb célcsoportja a szakképzésben résztvevő, illetve a szakképzésből kikerülő munkaerő. Dr. Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint a diplomások elhelyezkedésével nincs probléma, ugyanakkor kérdéses, hogy a munkahelyet keresők milyen mértékben találnak a képzettségüknek megfelelő állást, vagy épp az alacsonyabb végzettségű munkavállalók elől “veszik el” az álláshelyeket .A migráció mértéke hazánkban egyébként az uniós átlagnak megfelelő, de az ország méretéhez viszonyítva nagy. Az államtitkár szeretné azt elérni, hogy a külföldi munkavállalás ne kényszert, hanem lehetőséget jelentsen a fiatalok számára. A távozás mellett döntők 35 %-a diplomás, akik viszont külföldön a megszerzett képzettségükhöz viszonyítva alacsonyabb követelményű munkát vállalnak el.
A hazai problémák több forrásból fakadnak. Az oktatásban töltött idő megnövekedésével egyre később kerülnek a munkaerőpiacra a fiatalok, ezzel is összefüggésben a népesség csökkenése és a társadalom elöregedése további nehézséget okoznak, akárcsak Európa szerte.
A fiatalokat segítő kormányzati intézkedéscsomag adókedvezményeket, gyakornoki- és (civil-, illetve nonprofit-) ifjúsági programokat foglal magában. A fiatalok vállalkozóvá válását a kormány 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatással ösztönzi. Az “Első munkahely garancia program” keretében a munkáltatónak különböző kedvezményeket biztosít az állam, ha pályakezdő munkavállalót alkalmaz. A kormány ezekkel az intézkedésekkel 2013-ban 200 000 fiatalt segít.
Kép forrása: www.un.org
