A F2020 szervezet Európai Uniós aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy az Európai Parlament kötelező napirendi pontként foglalkozzon a mobilitás problémájával. A tét a csereprogramok jövője is lehet.
Gyakran használt kifejezés mostanában az európai mobilitás. Mobilitás az is, hogy van lehetőséged külföldön dolgozni, ha úgy döntesz, de az is, hogy megpályázhatod az Európai Unió valamelyik csereprogramját és néhány hónapot, fél évet egy másik országban végezhetsz el a tanulmányaidból. Azok, akik már jártak külföldön Erasmussal, vagy EVS (Európai Önkéntes Szolgálat) programmal, rengeteg élménnyel térnek haza és még évekig emlegetik a kint történteket. Elsősorban az emlékezetes bulikról számolnak be a visszatérő barátaink, ezek ugyanis szinte kimeríthetetlen sztoriforrásnak tűnnek, de mégsem ez a legfontosabb és legmaradandóbb hozadéka ezeknek az utaknak, ahogy a szakemberek azt igyekeznek is hangsúlyozni.
A nyelvtanulás mellett számtalan előnye van ezeknek a cseréknek. Az Európai Unió polgárainak a mobilitás révén lehetősége van megismerkedni más kultúrákkal, megtanulni együtt dolgozni különböző kulturális háttérrel rendelkező társaikkal. Van, aki azt mondja, hogy a mobilitás és a csereprogramok az egyik legnagyobb okai a régen nem látott hosszúságúra nyúló Európai Békének. Mindenesetre abban elég nagy az egyetértés Európa-szerte, hogy a mobilitás növekedése pozitív hatással van az országokra, és a csereprogramokat támogatni kell. Azonban nem mindegy, milyen mértékben. A 2001-es “Fiatal Európai Polgárok Konvenciójakor” életre hívott kezdeményezés, a Fraternité 2020 már több mint tíz éve hangsúlyozza a mobilitás jelentőségét. Most aláírásgyűjtésbe kezdtek, melynek hármas célja van.
1. Nagyobb alapok biztosítása az EU szintű csereprogramok számára
2. Annak biztosítása, hogy a programok új interkulturális kompetenciákat fejlesztenek a résztvevők között.
3. A mobilitás területén elért eredmények nyomon követése nagyobb fokú ellenőrzés útján.
A kezdeményezés mögött egyébként több magyar fiatal is áll, a kérdés tehát minket is egészen biztosan érint. A szervezet álláspontja szerint a “szélesedő mobilitás ösztönzi a gazdasági növekedést, és csökkenti a munkanélküliség mértékét Európában, külünös tekintettel a 18-tól 26 éves korig terjedő korosztályra, mely csoportot radikális erővel érintette a gazdasági válság.” A lényege ennek az, hogy a csereprogramok jövője nem csak azokat érinti, akik szívükön viselik az Erasmus sorsát, vagy akik tervezik, hogy a jövőben megpályázzák valamelyik külföldi ösztöndíjat. A mobilitás növekedése mindenkinek az életére pozitív hatással lehet, aki az Európai Unió tagállamainak valamelyikében él.
A kezdeményezés sikerének az F2020 szerint számtalan pozitív hozadéka lenne, hogy csak néhány példát említsünk: csökkenő munkanélküliség, egyéni készségek fejlődése, növekvő vállalkozó kedv, szolidárisabb, igazságosabb Európa. A szervezet pontos céljait, történetét és a részletes okfejtést megtaláljátok a Fraternité 2020 oldalán.
A cél röviden elmondva csupán annyi, hogy az Európai Parlament kötelező napirendként foglalkozzon a mobilitás problémájával, ha hosszabban fogalmaznánk meg, az pedig egy véget nem érő írás lenne. Az eléréséhez azonban elengedhetetlen az egymillió kézjel összegyűjtése. Az aláírásgyűjtés személyesen és online formában is folyik, így neked – ha elmúltál már 18 – csupán néhány kattintásodba kerül kifejezni támogatásodat. Ezen a linken érhető el az támogató nyilatkozat. Miután a támogatom gombra kattintottál, a legördülő menüből ki kell választanod az ország nevét, majd ezt követően megadni néhány adatot, hogy később visszaellenőrizhessék, valóban EU tagállam polgára vagy -e és csak egyszer írtad -e alá a kérdőívet.
Ha érdekel hogyan lehet útjára indítani egy ehhez hasonló polgári kezdeményezést, nézd meg az alábbi videót:
Hogyan működik az EU: Az európai polgári kezdeményezés útjára indítása
Te döntesz. Írd alá most!
