Gyakran hallhatunk az amerikai oktatási rendszer alacsony színvonaláról, az átlag amerikaiak hiányos műveltségéről. De nagyot változhat a bennünk kialakult kép, ha vetünk egy pillantást a felsőoktatásukra.
Való igaz, az Egyesült Államokban a középiskolai oktatás hagy némi kívánnivalót maga után: a középfokú képzés komolytalan, főleg egy európai középiskolához hasonlítva, s jórészt csak az alapokra helyezi a hangsúlyt – ebből következik minden további probléma az egyetemisták körében is.
A felsőoktatás viszont több évszázad óta virágzik, és ebből a szempontból (néhány brit egyetemen kívül) egyetlen más ország sem rendelkezik az amerikaiét megközelítő presztízzsel. S bár a mintegy 4000 amerikai egyetemnek csak a töredéke világhírű, a kiemelkedő minőség a felsőoktatás egészére igaz.
Középiskola után kétféle lehetőség áll a továbbtanulni készülők előtt: a gyakorlati tudásra vágyók 2 éves képzésekre, ún. Community College-re jelentkezhetnek, míg az ambiciózusabb diákok négyéves Bachelor képzéseken mélyíthetik el az adott szakterületre vonatkozó tudásukat, melyet a négy év leteltével „graduate” (azaz Master, majd Ph.D.) szinten folytathatnak.
A rendszer egyedisége (s talán sikerének kulcsa) az alapmentalitásban rejlik, mely az egyén fontosságát hangsúlyozza. Néhány kötelező tantárgyon kívül a kurzusok nagy részét szabadon válogathatják össze a diákok – esélyt adva mindenkinek a benne lévő plusz megtalálására, amivel kiemelkedhet társai közül. Nem kell már jelentkezéskor eldönteniük, hogy mely tudományterületen szeretnének elhelyezkedni – ráérnek az évek során kitalálni. Mivel csak nagyon kis mértékben van megkötve a diákok keze, néhány kötelező tantárgyon kívül jórészt bármit hallgathatnak – például orvosként villamosmérnöki tárgyakat, esetleg matematikát. Így e tárgyak elvégezése nyitva hagyja az utat a későbbi (akár Bachelor képzés utáni) pályamódosítás előtt.
A piszkos anyagiak
A világ minden tájáról érkeznek ide tanulni, a magyar diákok mégsem özönlenek, jórészt anyagi okok miatt. Elég magas ugyanis a tandíj, az állami iskolákban évi 3000-12000 dollár közötti, míg magániskolákban ez 30000 dollárra is rúghat. Emellé jön még a lakhatás, étkezés és a szabadidős programok költsége. Az átlag amerikai családnak is egyre nehezebb állnia a tandíjat, egy 2008-as tanulmány szerint míg az átlagjövedelem 1982 és 2007 között 149 százalékkal, addig a felsőoktatási költségek 439 százalékkal nőttek– ennek hatására egyre többen folyamodnak hitelekhez, az ebből felgyűlt adósság viszont az egész amerikai pénzügyi rendszerre veszélyes lehet.
A költségek azonban drámaian csökkenhetnek, ugyanis lehetőségünk van anyagi támogatást szerezni az egyetemtől, esetleg más szervezetektől, s diákmunkát is vállalhatunk a kampuszon– megszokott eset, hogy az intézmény saját diákjait alkalmazza szinte mindenhol. Könnyebb a dolgunk, ha itthoni BSc diplomával rendelkezve graduate képzésre jelentkezünk, az amerikai állam külön anyagi forrásokat tart fenn a külföldi tanulók számára, melyek nem kizárólag, de túlnyomó részben a Master- és Ph.D. képzésre érkezőket hivatottak támogatni. Magyar érdeklődőknek érdemes utánanézniük a Fulbright Bizottságnak, mely ösztöndíjakon kívül oktatási tanácsadást, teszt-előkészítőket és sok-sok egyebet biztosíthat számukra.
Költségek ide vagy oda, egy amerikai egyetemen szerzett diploma a biztos megélhetés záloga lehet. „Meal ticket for a lifetime” – így mondja az angol.
