Olcsóbb-e a kisebb parlament?

A kormány a parlamenti létszám kvázi megfelezésével a költségek visszaszorítására hivatkozik, de a dolgok mélyére ásva látható, hogy a kampánytémává avanzsált intézkedés elsősorban szimbolikus jellegű.

A kormány költségcsökkentésre törekvő politikája szinte mindenre kiterjed, így a parlament összetételének változtatása is ennek szellemében valósul meg. 2014-től ugyanis 386 helyett már csak 200 képviselő fog esküdni. Ezt a megoldást „meglepően kidolgozottnak, kompromisszumra alkalmasnak” tartják szakértők, ellentétben a választókerületek átrajzolásával, mely egyértelműen a kormánypártnak kedvez.

A kormány érvei közt rendre a spórolás jelenik meg indokként, elemzők véleménye szerint azonban nem jár számottevően alacsonyabb költséggel az intézkedés – a kisebb frakciókhoz több, háttérben munkálkodó szakértőre van szükség. Az ellenzék is hasonló meggyőződésen van, egyes vélemények szerint a javaslat nem több egyszerű populista húzásnál, mely a politikai elitből kiábrándult választóknak szól.

Ugyanakkor az kevésbé vitatható, hogy a 386 tagú magyar parlament a terület-és a lakosságszámarány tekintetében túlzottan nagynak mondható. Az ún. köbgyökszabály szerint az Országgyűlés ideális létszáma a választók számának köbgyöke: így az ezt betartó, 8.2 milliós lakosságú Ausztriának 183, a kétmilliós Macedóniának 120 képviselője van, nálunk viszont tízmillió lakosra jut 386, ami korántsem nevezhető arányosnak. Így az esetleges létszámcsökkentéssel nem sérülne a parlament reprezentativitása, a kormányzati kommunikációból viszont ez idáig kimaradt ennek hangoztatása.

Hova tovább?

Mindeközben a Fideszen belül már nagyban tervezik a 2014-es képviselői helyek elosztását. A listás helyet kapó kormánypártiak személye még képlékeny, a jelenlegi képviselőkkel Lázár János frakcióvezető már hónapok óta folytat személyes megbeszéléseket. „Mindenkivel beszélünk, hogy kinek milyen ambíciói vannak, ki mit szeretne, ki mit gondol erről” – mondta el még tavaly nyáron. E megbeszéléseket sokan egyszerűen csak „állásinterjúknak” nevezik.

Korábban Orbán Viktor „korrekt megállapodást” ígért a kiesőknek, ez valószínűleg azt jelenti, hogy a fideszes honatyák 2014-től járásokba menthetik át politikai karrierjüket. A Fidesz ugyanis újra előveszi a fiókból az 1983-ig létezett rendszert: a közigazgatási egységekkel együtt létrejövő járási székhelyek a központosítás jegyében akár át is vehetik az önkormányzatok helyét, s a nagy átszervezések közepette könnyedén kormánypárti politikusok kerülhetnek a felsőbb pozíciókba. Az átalakítás a Fidesz szerint az állami bürokráciát hivatott megszüntetni, bírálói viszont attól tartanak, hogy annak csupán egy újabb rétegét hozza el.

A csökkenő képviselői létszámnak akár a KDNP is lehet a vesztese. Legalábbis erre utal az, hogy fideszesek sem tudták megmondani, alakíthatnak-e a kereszténydemokraták külön frakciót a választások után. „Ez egyelőre Orbán Viktor titka” – fogalmazott a Népszabadságnak egy kormánypárti forrás.