Bújócska az EU pillérek közt

A Pillar alapítvány rendezvényén jártunk a múlt héten, ahol egy kis bemelegítés után belevetettük magunkat az új Felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos vitába.

Az alapítvány célja az Európa-tudat erősítése, valamint az ismeretterjesztés az Európai Unióról. Egyik ilyen programuk az EUtanróra, amely során önkéntes egyetemistáik mutatják be a külföldi és a hazai lehetőségeket, a továbbtanulás és a munkavállalás területét középiskolásoknak.

A vitaest fő témája természetesen az új Felsőoktatási törvény volt, amely csak kiindulópontja volt annak a kialakuló beszélgetésnek, amelybe ki-ki belevitte érzelmeit és prioritásait – persze mentesen a napi politikai eseményektől és egyéni elkötelezettségektől. De természetesen felszínre kerültek az olyan alapelv(ek), mint a személyek szabad mozgása (valamint az áruk-,  a tőke- és a szolgáltatásoké).

A tények amelyekből kiindultunk már mindenki által ismertek:

– a kormány által meghatározott keretszámok,
– a képzés térítésének módja: állami, részösztindíjas, önköltséges
– csak önköltséges formában induló képzések
– “röghöz kötés”
– diákhitel 2
– ingyenes nappali tagozatos képzések az EU-ban
– megélhetési költségek
– külföldi diákmunka.

Az ezekkel szemben és ezek mellett támasztott érvek mentén kialakult két tábor  megpróbálta a saját álláspontját érvényre juttatni a vita során. Felmerültek olyan érvek is, mint a család és a barátok, valamint az, hogy 18-19 évesen nehéz meghozni ilyen döntéseket. Azonban olyanok is, hogy az is ugyanilyen nehéz kérdés lehet, hogy felvegyem -e a diákhitel 2-t vagy inkább aláríjam a “röghöz kötés” szerződését. Az, hogy itthon is színvonalas képzésben lehet részünk és az, hogy a külföldi egyetemek esetleg jobb kapcsolati és társadalmi tőkével rendelkeznek, mint a hazaiak. Vagy az, hogy aki külföldre megy tanulni az vajon tervezi-e hogy hazatér tanulmányai végeztével, és ha igen haza jön-e valójában. Akit érdekel a téma akár a felsőoktatás, akár az EU kapcsán, keresse őket bátran, hiszen remek műhely van kialakulóban.